Job 13
1 Lo! myn iye siy alle thingis, and myn eere herde; and Y vndurstood alle thingis.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 Euene with youre kunnyng also Y kan, and Y am not lowere than ye.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 But netheles Y schal speke to Almyyti God, and Y coueite to dispute with God;
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 and firste Y schewe you makeris of leesyng, and louyeris of weyward techyngis.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 And `Y wolde that ye weren stille, that ye weren gessid to be wise men.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Therfor here ye my chastisyngis; and perseyue ye the doom of my lippis.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 Whether God hath nede to youre leesyng, that ye speke gilis for hym?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 Whether ye taken his face, and enforsen to deme for God?
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 Ethir it schal plese hym, fro whom no thing mai be hid? Whether he as a man schal be disseyued with youre falsnessis?
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 He schal repreue you; for ye taken his face in hiddlis.
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Anoon as he schal stire hym, he schal disturble you; and his drede schal falle on you.
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Youre mynde schal be comparisound to aische; and youre nollis schulen be dryuun in to clei.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Be ye stille a litil, that Y speke, what euer thing the mynde hath schewid to me.
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Whi to-rende Y my fleischis with my teeth, and bere my lijf in myn hondis?
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Yhe, thouy God sleeth me, Y schal hope in hym; netheles Y schal preue my weies in his siyt.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 And he schal be my sauyour; for whi ech ypocrite schal not come in his siyt.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Here ye my word, and perseyue ye with eeris derke and harde figuratif spechis.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Yf Y schal be demed, Y woot that Y schal be foundun iust.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Who is he that is demed with me? Come he; whi am Y stille, and am wastid?
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Do thou not to me twei thingis oneli; and thanne Y schal not be hid fro thi face.
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 Make thin hond fer fro me; and thi drede make not me aferd.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Clepe thou me, and Y schal answere thee; ethir certis Y schal speke, and thou schalt answere me.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Hou grete synnes and wickidnessis haue Y? Schewe thou to me my felonyes, and trespassis.
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Whi hidist thou thi face, and demest me thin enemy?
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 Thou schewist thi myyt ayens a leef, which is rauyschid with the wynd; and thou pursuest drye stobil.
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 For thou writist bitternessis ayens me; and wolt waste me with the synnes of my yong wexynge age.
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Thou hast set my foot in a stok, and thou hast kept alle my pathis; and thou hast biholde the steppis of my feet.
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 And Y schal be wastid as rot, and as a cloth, which is etun of a mouyte.
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
