Romans 6
1 What shall we say then? Shall we continue in sin, that grace may abound?
Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?
2 God forbid! how shall we, who are dead to sin, live any longer therein?
Semmiképpen! Ha meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne?
3 Know ye not, that as many of us as were baptized into Jesus Christ, were baptized into his death?
Vagy nem tudjátok, hogy akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
4 Therefore we are buried with Him by baptism into death: that as Christ was raised from the dead by the glory of the Father, so we also should walk in newness of life:
Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba, hogy amiképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.
5 for if we have been planted together in the resemblance of his death, so shall we be also of his resurrection.
Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk, bizonyára a feltámadásáé szerint is azok leszünk.
6 Knowing this, that our old man is crucified with Him, that the body of sin might be destroyed, that we might no longer be inslaved to sin:
Tudva azt, hogy a mi óemberünk vele együtt megfeszítetett, hogy megerőtlenüljön a bűnös test, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek.
7 for he that is thus dead with Christ, is delivered from sin.
Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól.
8 Now if we be dead with Christ, we believe that we shall also live with Him:
Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is vele.
9 knowing that Christ being raised from the dead dieth no more; death hath no more power over Him: for as He died, He died once for all on account of sin;
Tudva, hogy Krisztus feltámadott a halálból, többé meg nem hal, a halál többé rajta nem uralkodik.
10 but as He liveth, He liveth unto God.
Mert hogy meghalt, egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, hogy pedig él, az Istennek él.
11 So also do ye reckon yourselves to be dead indeed unto sin, but alive unto God in Christ Jesus our Lord.
Így gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztusban.
12 Let not sin therefore reign in your mortal body, to obey it in the lusts thereof.
Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek kívánságainak.
13 Neither yield your bodies as instruments of unrighteousness unto sin: but present yourselves to God as alive from the dead, and your bodies as instruments of righteousness to God.
És ne szánjátok oda tagjaitokat a hamisságnak fegyvereiül a bűnnek, hanem szánjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitokat adjátok az igazság fegyvereiül az Istennek.
14 For sin shall have no power over you, inasmuch as ye are not under the law, but under grace.
Mert a bűn rajtatok nem uralkodik, mert nem vagytok a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt.
15 What then? shall we sin, because we are not under the law, but under grace?
Mi következik ebből? Vétkezzünk-e, mivel nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagyunk? Semmiképpen!
16 God forbid! Know ye not, that to whom ye present yourselves servants to obedience, his servants ye are whom ye obey? either of sin unto death, or of obedience unto righteousness?
Nem tudjátok-e, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok a szolgái: vagy a bűnnek a halálra, vagy az engedelmességnek az igazságra?
17 But thanks be to God, that ye who were servants of sin, have obeyed from the heart that form of doctrine which was delivered to you:
De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelyre oktattatok.
18 and being set free from sin, ye are become the servants of righteousness.
Felszabadulva pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.
19 I speak after the manner of men, because of the infirmity of your flesh: as ye have yielded your bodies servants to impurity and iniquity to work iniquity; so now present your bodies servants to righteousness, unto holiness.
Emberi módón szólok erőtlenségetek miatt. Ahogyan odaszántátok magatokat a tisztátalanságnak és hamisságnak, a hamisság szolgálatára, úgy szánjátok oda most magatokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek.
20 For when ye were servants of sin, ye were free from righteousness.
Mert amikor a bűn szolgái voltatok, az igazságtól szabadok voltatok.
21 What fruit therefore had ye then in the things, which ye are now ashamed of? for the end of those things is death.
Micsoda gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Most csak szégyenkeztek miatta! Mert azoknak a vége halál.
