Psalms 90
1 A Prayer of Moses the man of God. Lord, thou hast been our dwelling place in all generations.
Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
2 Before the mountains were brought forth, or ever thou hadst formed the earth and the world, even from everlasting to everlasting, thou art God.
Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
3 Thou turnest man to destruction; and sayest, Return, ye children of men.
Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
4 For a thousand years in thy sight are but as yesterday when it is past, and as a watch in the night.
Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
5 Thou carriest them away as with a flood; they are as a sleep: in the morning they are like grass which groweth up.
Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
6 In the morning it flourisheth, and groweth up; in the evening it is cut down, and withereth.
reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
7 For we are consumed in thine anger, and in thy wrath are we troubled.
Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
8 Thou hast set our iniquities before thee, our secret sins in the light of thy countenance.
Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
9 For all our days are passed away in thy wrath: we bring our years to an end as a tale [that is told].
Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
10 The days of our years are threescore years and ten, or even by reason of strength fourscore years; yet is their pride but labour and sorrow; for it is soon gone, and we fly away.
Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
11 Who knoweth the power of thine anger, and thy wrath according to the fear that is due unto thee?
Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
12 So teach us to number our days, that we may get us an heart of wisdom.
Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
13 Return, O LORD; how long? and let it repent thee concerning thy servants.
Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
14 O satisfy us in the morning with thy mercy; that we may rejoice and be glad all our days.
Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
15 Make us glad according to the days wherein thou hast afflicted us, and the years wherein we have seen evil.
Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
16 Let thy work appear unto thy servants, and thy glory upon their children.
Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
17 And let the beauty of the LORD our God be upon us: and establish thou the work of our hands upon us; yea, the work of our hands establish thou it.
S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
