Proverbs 1
1 The proverbs of Solomon the son of David, king of Israel:
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 To know wisdom and instruction; to discern the words of understanding;
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 To receive instruction in wise dealing, in righteousness and judgment and equity;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 To give subtilty to the simple, to the young man knowledge and discretion:
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 That the wise man may hear, and increase in learning; and that the man of understanding may attain unto sound counsels:
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 To understand a proverb, and a figure; the words of the wise, and their dark sayings.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 The fear of the LORD is the beginning of knowledge: [but] the foolish despise wisdom and instruction.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 My son, hear the instruction of thy father, and forsake not the law of thy mother:
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 For they shall be a chaplet of grace unto thy head, and chains about thy neck.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 My son, if sinners entice thee, consent thou not.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 If they say, Come with us, let us lay wait for blood, let us lurk privily for the innocent without cause;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 Let us swallow them up alive as Sheol, and whole, as those that go down into the pit; (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoil;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Thou shalt cast thy lot among us; we will all have one purse:
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 My son, walk not thou in the way with them; refrain thy foot from their path:
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 For their feet run to evil, and they make haste to shed blood.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 For in vain is the net spread, in the eyes of any bird:
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 And these lay wait for their own blood, they lurk privily for their own lives.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 So are the ways of every one that is greedy of gain; it taketh away the life of the owners thereof.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Wisdom crieth aloud in the street; she uttereth her voice in the broad places;
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 She crieth in the chief place of concourse; at the entering in of the gates, in the city, she uttereth her words:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 How long, ye simple ones, will ye love simplicity? and scorners delight them in scorning, and fools hate knowledge?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Turn you at my reproof: behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Because I have called, and ye refused; I have stretched out my hand, and no man regarded;
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 But ye have set at nought all my counsel, and would none of my reproof:
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 I also will laugh in [the day of] your calamity; I will mock when your fear cometh;
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 When your fear cometh as a storm, and your calamity cometh on as a whirlwind; when distress and anguish come upon you.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Then shall they call upon me, but I will not answer; they shall seek me diligently, but they shall not find me:
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 For that they hated knowledge, and did not choose the fear of the LORD:
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 They would none of my counsel; they despised all my reproof:
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and be filled with their own devices.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 For the backsliding of the simple shall slay them, and the prosperity of fools shall destroy them.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 But whoso hearkeneth unto me shall dwell securely, and shall be quiet without fear of evil.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
