Psalms 78
1 [A contemplation by Asaph.] Hear my teaching, my people. Turn your ears to the words of my mouth.
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 I will open my mouth in a parable. I will utter dark sayings since the beginning of the world,
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 which we have heard and known, and our fathers have told us.
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 We will not hide them from their descendants, telling to the generation to come the praises of the LORD, his strength, and his wondrous works that he has done.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 For he established a testimony in Jacob, and appointed a teaching in Israel, which he commanded our fathers, that they should make them known to their children;
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 that the generation to come might know it, the children yet unborn, and arise and tell their children,
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 that they might set their hope in God, and not forget the works of God, but keep his commandments,
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 and might not be as their fathers, a stubborn and rebellious generation, a generation that did not make their hearts loyal, whose spirit was not steadfast with God.
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 The people of Ephraim, being armed and carrying bows, turned back in the day of battle.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 They did not keep God's covenant, and refused to walk by his Law.
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 They forgot his doings, his wondrous works that he had shown them.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 He did marvelous things in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Zoan.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 He split the sea, and caused them to pass through. He made the waters stand as a heap.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 In the daytime he also led them with a cloud, and all night with a light of fire.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 He split rocks in the wilderness, and gave them drink abundantly as out of the depths.
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 He brought streams also out of the rock, and caused waters to run down like rivers.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Yet they still went on to sin against him, to rebel against the Most High in the desert.
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 They tempted God in their heart by asking food according to their desire.
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 Yes, they spoke against God. They said, "Can God prepare a table in the wilderness?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Look, he struck the rock, so that waters gushed out, and streams overflowed. Can he give bread also? Will he provide flesh for his people?"
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Therefore the LORD heard, and was angry. A fire was kindled against Jacob, anger also went up against Israel,
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 because they did not believe in God, and did not trust in his salvation.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 Yet he commanded the clouds above, and opened the doors of heaven.
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 He rained down manna on them to eat, and gave them bread from heaven.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Man ate the bread of the mighty ones. He sent them food to the full.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 He caused the east wind to blow in the sky. By his power he guided the south wind.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 He rained also flesh on them as the dust; winged birds as the sand of the seas.
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 He let it fall in the midst of his camp, all around his tent.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 So they ate, and were well filled. He gave them their own desire.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 They did not turn from their cravings. Their food was yet in their mouths,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 when the anger of God went up against them, killed some of the fattest of them, and struck down the young men of Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 For all this they still sinned, and did not believe in his wondrous works.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 Therefore he consumed their days in vanity, and their years in terror.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 When he killed them, then they inquired after him. They returned and sought God earnestly.
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 They remembered that God was their rock, the Most High God, their redeemer.
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 But they flattered him with their mouth, and lied to him with their tongue.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 For their heart was not right with him, neither were they faithful in his covenant.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 But he, being merciful, forgave iniquity, and did not destroy them. Yes, many times he turned his anger away, and did not stir up all his wrath.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 He remembered that they were but flesh, a wind that passes away, and doesn't come again.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 How often they rebelled against him in the wilderness, and grieved him in the desert.
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 They turned again and tempted God, and gave pain to the Holy One of Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 They did not remember his hand, nor the day when he redeemed them from the adversary;
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 how he set his signs in Egypt, his wonders in the field of Zoan,
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 he turned their rivers into blood, and their streams, so that they could not drink.
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 He sent among them swarms of flies, which devoured them; and frogs, which destroyed them.
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 He gave also their increase to the caterpillar, and their labor to the locust.
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 He destroyed their vines with hail, their sycamore fig trees with frost.
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 He gave over their livestock also to the hail, and their flocks to hot thunderbolts.
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 He threw on them the fierceness of his anger, wrath, indignation, and trouble, and a band of destroying angels.
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 He made a path for his anger. He did not spare their soul from death, but gave their life over to the pestilence,
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 and struck all the firstborn in Egypt, the chief of their strength in the tents of Ham.
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 But he led forth his own people like sheep, and guided them in the wilderness like a flock.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 He led them safely, so that they weren't afraid, but the sea overwhelmed their enemies.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 He brought them to the border of his sanctuary, to this mountain, which his right hand had taken.
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 He also drove out the nations before them, allotted them for an inheritance by line, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Yet they tempted and rebelled against the Most High God, and did not keep his testimonies;
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 but turned back, and dealt treacherously like their fathers. They were turned aside like a deceitful bow.
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 For they provoked him to anger with their high places, and moved him to jealousy with their engraved images.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 When God heard this, he was angry, and greatly abhorred Israel;
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 So that he forsook the tabernacle at Shiloh, the tent where he dwelt among men;
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 and delivered his strength into captivity, his glory into the adversary's hand.
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 He also gave his people over to the sword, and was angry with his inheritance.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Fire devoured their young men. Their virgins had no wedding song.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Their priests fell by the sword, and their widows couldn't weep.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Then the Lord awakened as one out of sleep, like a mighty man who shouts by reason of wine.
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 He struck his adversaries backward. He made them a permanent shame.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 Moreover he rejected the tent of Joseph, and did not choose the tribe of Ephraim,
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 But chose the tribe of Judah, Mount Zion which he loved.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 He built his sanctuary like the heights, like the earth which he has established forever.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 He also chose David his servant, and took him from the sheepfolds;
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 from following the ewes that have their young, he brought him to be the shepherd of Jacob his servant, and Israel his inheritance.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 So he was their shepherd according to the integrity of his heart, and guided them by the skillfulness of his hands.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
