Job 18
1 And Bildad the Shuhite answers and says:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 “When do you set an end to words? Consider, and afterward we speak.
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 Why have we been reckoned as livestock? We have been defiled in your eyes!
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 He is tearing himself in his anger. Is earth forsaken for your sake? And is a rock removed from its place?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 Also, the light of the wicked is extinguished. And there does not shine a spark of his fire.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 The light has been dark in his tent, And his lamp over him is extinguished.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 The steps of his strength are restricted, And his own counsel casts him down.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 For he is sent into a net by his own feet, And he habitually walks on a snare.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 A trap seizes on the heel, The designing prevails over him.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 His cord is hidden in the earth, And his trap on the path.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 Terrors have terrified him all around, And they have scattered him—at his feet.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 His sorrow is hungry, And calamity is ready at his side.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 It consumes the parts of his skin, Death’s firstborn consumes his parts.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 His confidence is drawn from his tent, And it causes him to step to the king of terrors.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 It dwells in his tent—out of his provender, Sulfur is scattered over his habitation.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 From beneath his roots are dried up, And from above his crop is cut off.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 His memorial has perished from the land, And he has no name on the street.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 They thrust him from light to darkness, And cast him out from the habitable earth.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 He has no continuator, Nor successor among his people, And none is remaining in his dwellings.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 At this day, those [in the] west have been astonished, And those [in the] east have taken fright.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Only these [are] dwelling places of the perverse, And this [is] the place God has not known.”
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
