2 Kings 9
1 And Elisha the prophet has called to one of the sons of the prophets and says to him, “Gird up your loins, and take this vial of oil in your hand, and go to Ramoth-Gilead,
Elizeus próféta pedig szólíta egyet a próféták fiai közül, és monda néki: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe e korsócska olajat, és menj el Rámóth Gileádba.
2 and you have gone in there, and see Jehu son of Jehoshaphat, son of Nimshi, there, and you have gone in, and caused him to rise out of the midst of his brothers, and brought him into the inner part of an inner-chamber,
És menj be oda, és nézd meg, hol van Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia. Mikor pedig oda érsz, költsd fel őt az ő atyjafiai közül, és vidd be a belső kamarába,
3 and taken the vial of oil, and poured [it] on his head, and said, Thus said YHWH: I have anointed you for king to Israel; and you have opened the door, and fled, and do not wait.”
És vedd elő e korsócska olajat, és töltsd az ő fejére, ezt mondván: Azt mondja az Úr: Téged kentelek királylyá Izráelen! És az ajtót kinyitván, fuss el, és semmit ott ne időzz.
4 And the young man goes—the young man the prophet—to Ramoth-Gilead,
És elment az ifjú, a próféta tanítványa, Rámóth Gileádba.
5 and comes in, and behold, chiefs of the force are sitting, and he says, “I have a word for you, O chief!” And Jehu says, “To which of all of us?” And he says, “To you, O chief.”
És mikor bement, ímé a seregek fejedelmei ott ültek együtt, és ő monda: Beszédem volna veled, fejedelem! És monda Jéhu: Kivel volna beszéded ennyiőnk közül? És monda: Te veled, fejedelem!
6 And he rises and comes into the house, and he pours the oil on his head, and says to him, “Thus said YHWH, God of Israel: I have anointed you for king to the people of YHWH, to Israel,
Felkele azért, és bement a házba, és fejére tölté az olajat, és monda néki: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Királylyá kentelek téged az Úrnak népén, az Izráelen,
7 and you have struck the house of your lord Ahab, and I have required the blood of My servants the prophets, and the blood of all the servants of YHWH, from the hand of Jezebel;
Hogy elveszítsed Akhábnak, a te uradnak háznépét; mert bosszút állok az én szolgáimnak, a prófétáknak véréért, és mind az Úr szolgáinak véréért Jézabelen.
8 and all the house of Ahab has perished, and I have cut off from Ahab those sitting on the wall, and restrained, and left, in Israel,
És kivész egészen az Akháb háza, és kigyomlálom mind az Akhábhoz tartozókat, még az ebet is, mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben;
9 and I have given up the house of Ahab like the house of Jeroboam son of Nebat, and as the house of Baasha son of Ahijah,
És olyanná teszem az Akháb házát, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baasának, az Ahija fiának házát.
10 and dogs eat Jezebel in the portion of Jezreel, and there is none burying”; and he opens the door and flees.
Jézabelt pedig az ebek eszik meg Jezréel mezején, és nem lesz, a ki eltemesse őt. És kinyitván az ajtót, elfutott.
11 And Jehu has gone out to the servants of his lord, and [one] says to him, “Is there peace? Why did this madman come to you?” And he says to them, “You have known the man and his talk.”
És mikor Jéhu kiment az ő urának szolgáihoz, mondának néki: Békességes-é a dolog? Miért jött e bolond hozzád? És felele nékik: Hiszen ismeritek ez embert és az ő beszédét!
12 And they say, “False! Declare to us now”; and he says, “He spoke thus and thus to me, saying, Thus said YHWH: I have anointed you for king to Israel.”
És mondának: Hazugság! Mondd meg az igazat. És monda: Így s így szóla nékem, mondván: Azt mondja az Úr: Királylyá kentelek téged Izráelen.
13 And they hurry—each [one]—and take his garment, and put [it] under him at the top of the stairs, and blow with a horn, and say, “Jehu has reigned!”
Akkor nagy sietséggel kiki mind vevé az ő ruháját, és alája terítették a grádics felső részére és megfuvaták a harsonákat, és kikiálták: Jéhu uralkodik!
14 And Jehu son of Jehoshaphat, son of Nimshi, conspires against Joram. And Joram was keeping in Ramoth-Gilead, he and all Israel, from the presence of Hazael king of Aram,
Így ütött pártot Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia, Jórám ellen. Jórám pedig ott táborozott volt Rámóth Gileád alatt az egész Izráellel, Hazáel, Siria királya ellen.
15 and King Joram turns back to be healed in Jezreel, of the wounds with which the Arameans strike him in his fighting with Hazael king of Aram. And Jehu says, “If it is your mind, do not let an escaped one go out from the city, to go to declare [it] in Jezreel.”
De visszatért volt Jórám király, hogy magát Jezréelben gyógyíttassa a sebekből, a melyeket a Siriabeliek ütöttek rajta, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. És monda Jéhu: Ha néktek is úgy tetszik, ne engedjetek senkit kimenni a városból, a ki elmenjen és hírül vigye ezt Jezréelbe.
16 And Jehu rides, and goes to Jezreel, for Joram is lying there, and Ahaziah king of Judah has gone down to see Joram.
És befogatott Jéhu, és elment Jezréelbe, a hol Jórám feküdt, és a hova Akházia is, a Júda királya lement volt, hogy meglátogassa Jórámot.
17 And the watchman is standing on the tower in Jezreel, and sees the company of Jehu in his coming, and says, “I see a company”; and Joram says, “Take a rider and send [him] to meet them, and let him say, Is there peace?”
Mikor pedig az őrálló, a ki Jezréelben a tornyon állott, meglátta Jéhu seregét, hogy jő, monda: Valami sereget látok. Akkor monda Jórám: Válaszsz egy lovast és küldj eléjök, és mondja ezt: Békességes-é a dolog?
18 And the rider on the horse goes to meet him and says, “Thus said the king: Is there peace?” And Jehu says, “And what is peace to you? Turn around behind me.” And the watchman declares, saying, “The messenger came to them, and he has not returned.”
És oda lovagolt a lovas eléjük, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé. Megjelenté pedig ezt az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan a követ; de nem tért vissza.
19 And he sends a second rider on a horse, and he comes to them and says, “Thus said the king: Is there peace?” And Jehu says, “And what is peace to you? Turn around behind me.”
Akkor elküldött egy másik lovast, a ki hozzájok ment, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé.
20 And the watchman declares, saying, “He came to them, and he has not returned, and the driving [is] like the driving of Jehu son of Nimshi, for he drives with madness.”
Hírül adá ezt is az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan; de nem jött vissza. De a hajtás olyan, mint Jéhunak, a Nimsi fiának hajtása; mert mint egy őrült, úgy hajt.
21 And Jehoram says, “Harness”; and his chariot is harnessed, and Jehoram king of Israel goes out, and Ahaziah king of Judah, each in his chariot, and they go out to meet Jehu, and find him in the portion of Naboth the Jezreelite.
Akkor monda Jórám: Fogjatok be! És befogván az ő szekerét, kiméne Jórám, az Izráel királya, és Akházia, a Júda királya, mindenik a maga szekerén, Jéhu eleibe, és a Jezréelbeli Nábót mezején találkoztak vele.
22 And it comes to pass, at Jehoram’s seeing Jehu, that he says, “Is there peace, Jehu?” And he says, “What [is] the peace, while the whoredoms of your mother Jezebel, and her witchcrafts, are many?”
És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!
23 And Jehoram turns his hands and flees, and says to Ahaziah, “Deceit, O Ahaziah!”
Akkor megfordítá Jórám az ő kezét és futni kezde, és monda Akháziának: Árulás ez, Akházia?
24 And Jehu has filled his hand with a bow, and strikes Jehoram between his arms, and the arrow goes out from his heart, and he bows down in his chariot.
Jéhu pedig meghúzván az ívét, Jórámot hátba lövé a lapoczkák között úgy, hogy a szívén ment át a nyíl, és lerogyott a szekérben.
25 And [Jehu] says to his captain Bidkar, “Lift up, cast him into the portion of the field of Naboth the Jezreelite—for remember, you and I were riding together after his father Ahab, and YHWH lifted this burden on him:
És monda Bidkárnak, az ő hadnagyának: Fogd meg és vesd a Jezréelbeli Nábót mezejére; mert emlékezz csak vissza, mikor mi, én és te, ketten az ő atyja, Akháb után lovagoltunk, és az Úr ő felőle ezt a fenyegetést mondotta:
26 Have I not seen the blood of Naboth and the blood of his sons last night—a declaration of YHWH—indeed, I have repaid to you in this portion—a declaration of YHWH—and now, lift up, cast him into the portion, according to the word of YHWH.”
Bizonyára megkeresem a Nábót vérét és az ő fiainak vérét, a melyet tegnap láttam, azt mondja az Úr: Azért megfizetek néked ezen a szántóföldön, azt mondja az Úr: Most azért fogjad őt, és vesd a szántóföldre, az Úr beszéde szerint.
27 And Ahaziah king of Judah has seen, and flees the way of the garden-house, and Jehu pursues after him, and says, “Strike him—also him—in the chariot,” in the going up to Gur, that [is] Ibleam, and he flees to Megiddo, and dies there,
Akházia pedig, a Júda királya, mikor látta ezt, futni kezde a kert házának útján; de Jéhu utána menvén, monda: Ezt is vágjátok le a szekérben és megsebesíték őt a Gúr hágójánál, a mely Jibleám mellett van; és ő Megiddóba menekülvén, ott meghalt.
28 and his servants carry him to Jerusalem in a chariot, and bury him in his burying-place with his fathers in the City of David.
És az ő szolgái elvitték őt szekéren Jeruzsálembe, és eltemették az ő sirboltjába az ő atyáival a Dávid városában.
29 And in the eleventh year of Joram son of Ahab, Ahaziah reigned over Judah.
Akházia pedig uralkodni kezdett Júdában Jórámnak, az Akháb fiának tizenegyedik esztendejében.
30 And Jehu comes to Jezreel, and Jezebel has heard, and puts her eyes in paint and beautifies her head, and looks out through the window.
És mikor Jéhu Jezréelbe ment és Jézabel ezt meghallotta, arczát megékesíté kenettel, felékesítette fejét, és kitámaszkodott az ablakon.
31 And Jehu has come into the gate, and she says, “Was there peace [for] Zimri—slayer of his lord?”
És mikor Jéhu bevonult a kapun, monda: Békesség van-é, óh Zimri! uradnak gyilkosa?
32 And he lifts up his face to the window and says, “Who [is] with me? Who?” And two [or] three eunuchs look out to him;
Ő pedig feltekintve az ablakra, monda: Ki van ott velem? Ki? És alátekintett két vagy három főember.
33 and he says, “Let her go”; and they let her go, and [some] of her blood is sprinkled on the wall, and on the horses, and he treads her down.
És monda azoknak: Vessétek alá őt. És aláveték, és az ő vére szétfrecskendezett a falra és a lovakra, és eltapodtatá őt.
34 And he comes in, and eats, and drinks, and says, “Now look after this cursed one and bury her, for she [is] a king’s daughter.”
Bemenvén pedig oda, evett és ivott, és monda: Nézzetek utána annak az átkozottnak és temessétek el; hiszen mégis csak király leánya.
35 And they go to bury her, and have not found [anything] of her except the skull, and the feet, and the palms of the hands.
De mikor kimentek, hogy eltemetnék őt, már semmit sem találtak belőle, csak a koponyáját, a lábait és a keze fejeit.
36 And they turn back, and declare [it] to him, and he says, “It [is] the word of YHWH that He spoke by the hand of this servant, Elijah the Tishbite, saying, In the portion of Jezreel the dogs eat the flesh of Jezebel,
És visszamenvén, megmondák néki, és ő monda: Ez az Úr beszéde, a melyet szólott az ő szolgája, Thesbites Illés által, mondván: Az ebek eszik meg Jézabel testét a Jezréel földén,
37 and the carcass of Jezebel has been as dung on the face of the field in the portion of Jezreel, that they do not say, This [is] Jezebel.”
És olyan lesz Jezréel földjén a Jézabel teste, mint a mezőn a ganéj, úgy, hogy senki meg nem mondhatja: Ez Jézabel!
