Proverbs 23
1 When thou sittest to eat with a ruler, consider diligently what is before thee:
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 For thou puttest a knife to thy throat, if thou be a man of a craving desire.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Do not long for his savory meats; they are deceitful food.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Fatigue thyself not to become rich; because thou hast understanding, forbear.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 When thou lettest merely thy eyes fly over it, it is no more: for it will ever make itself wings: like an eagle will it fly toward heaven.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Eat not the bread of a man with an evil eye, and do not long for his savory meats;
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For as though there were a division in his soul, so doth he act: Eat and drink, saith he to thee; but his heart is not with thee.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Thy morsel which thou hast eaten must thou spit out, and thou hast wasted thy pleasant words.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Speak not before the ears of a fool; for he will despise the intelligence of thy words.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Remove not the ancient landmark, and into the fields of the fatherless must thou not enter;
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 For their redeemer is strong; he will indeed plead their cause with thee.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Apply thy heart unto instruction, and thy ears to the sayings of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Withhold not from a lad correction; for if thou beat him with the rod, he will not die.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 Thou wilt indeed beat him with the rod; but thou wilt deliver his soul from perdition. (Sheol h7585)
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 My son, If thy heart be wise, my heart shall rejoice, even mine.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 And my reins shall exult when thy lips speak what is equitable.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not thy heart be envious against sinners; but [remain] in the fear of the lord all the time.
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 For surely there is a future, and thy hope will not be cut off.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hear thou, my son, and become wise, and guide thy heart on the right way.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Be not among those that drink wine immoderately, among those that over-indulge in eating flesh:
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For the drunkard and the glutton will come to poverty; and drowsiness clotheth a man in rags.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hearken unto thy father that hath begotten thee, and despise not thy mother although she be old.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Buy the truth and sell it not; [also] wisdom, and instruction, and understanding.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 The father of the righteous will be greatly glad, and he that begetteth a wise child will have joy through him.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Let [then] thy father and thy mother rejoice, and let her that hath born thee be glad.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Give, my son, thy heart unto me, and let thy eyes watch my ways.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For a harlot is a deep ditch, and a strange woman is a narrow well.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 She also lieth in wait like a robber, and she increaseth the treacherous among men.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Who hath woe? who hath sorrow? who hath quarrels? who hath complaints? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 They that tarry late over the wine: they that come to seek for mixed drink.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Do not look on the wine when it looketh red, when it giveth its color in the cup, when it glideth down so readily.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 At the last it will bite like a serpent, and like a basilisk will it sting.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Thy eyes will see strange forms, and thy heart will speak perverse things.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 And thou wilt be like one that lieth down in the heart of the sea, or as he that lieth on the top of a mast.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 “They smote me, [but] I suffered no pain; they struck me hard, [but] I felt it not: when shall I awake? I will continue to seek it again.”
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
