Proverbs 22
1 A good name is preferable to abundant riches, and good grace, to silver and to gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and poor meet together: the Lord is the maker them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 The prudent foreseeth the evil, and hideth himself; but the simple pass on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The reward of humility [and] the fear of the Lord are riches and honor, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns and snares are on the way of a perverse man: he that doth guard his soul will keep far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up the lad in accordance with his course: even when he groweth old, will he not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A rich man ruleth over the poor, and the borrower is servant to the man that lendeth.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth injustice will reap wrong-doing; and the rod of God's wrath will not fail.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 A man of a benevolent eye will indeed be blessed; for he giveth of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Drive away the scorner, and strife will go off; and then will cease contention and dishonor.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He that loveth with a pure heart, and hath grace on his lips, will have the king as his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of the Lord guard knowledge, and he overturneth the words of the treacherous.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slothful saith, There is a lion without, in the midst of the streets shall I be murdered.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 A deep pit is the mouth of adulterous women: he that hath obtained the indignation of the Lord will fall thereinto.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 When folly is bound fast to the heart of a lad, the rod of correction must remove it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor to increase his riches, [must at length] give to the rich, and come only to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thy ear, and hear the words of the wise, and apply thy heart unto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it is a pleasant thing if thou keep them within thy bosom, if they be altogether firmly seated upon thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy trust may be in the Lord, have I made them known to thee this day, yea, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have not I written for thee excellent things in counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 That I might make thee know rectitude, the sayings of truth; that thou mightest bring back answers of truth to those that send thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor, because he is poor, neither crush the afflicted in the gate;
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For the Lord will plead their cause, and despoil the life of those that despoil them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with a man given to anger; and with a man of fury thou must have no intercourse:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his ways, and get a snare for thy own soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not one of those that pledge their hand, or of those that are sureties for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou have nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the ancient landmark, which thy fathers have established.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Seest thou a man that is diligent in his work? before kings may he place himself: let him not place himself before obscure men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
