Psalms 78
1 [A Psalm] of instruction for Asaph. Give heed, O my people, to my law: incline your ear to the words of my mouth.
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 I will open my mouth in parables: I will utter dark sayings [which have been] from the beginning.
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 All which we have heard and known, and our fathers have declared to us.
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 They were not hid from their children to a second generations; [the fathers] declaring the praises of the Lord, and his mighty acts, and his wonders which he wrought.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 And he raised up a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, to make it known to their children:
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 that another generation might know, even the sons which should be born; and they should arise and declare them to their children.
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 That they might set their hope on God, and not forget the works of God, but diligently seek his commandments.
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 That they should not be as their fathers, a perverse and provoking generation; a generation which set not its heart aright, and its spirit was not steadfast with God.
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 The children of Ephraim, bending and shooting [with] the bow, turned [back] in the day of battle.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 They kept not the covenant of God, and would not walk in his law.
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 And they forgot his benefits, and his miracles which he [had] showed them;
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 the miracles which he wrought before their fathers, in the land of Egypt, in the plain of Tanes.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 He clave the sea, and led them through: he made the waters to stand as [in] a bottle.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 And he guided them with a cloud by day, and all the night with a light of fire.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 he clave a rock in the wilderness, and made them drink as in a great deep.
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 And he brought water out of the rock, and caused waters to flow down as rivers.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 And they sinned yet more against him; they provoked the Most High in the wilderness.
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 And they tempted God in their hearts, in asking meat for [the desire of] their souls.
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 They spoke also against God, and said, Will God be able to prepare a table in the wilderness?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Forasmuch as he struck the rock, and the waters flowed, and the torrents ran abundantly; will he be able also to give bread, or prepare a table for his people?
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Therefore the Lord heard, and was provoked: and fire was kindled in Jacob, and wrath went up against Israel.
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 Because they believed not in God, and trusted not in his salvation.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 Yet he commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 and rained upon them manna to eat, and gave them the bread of heaven.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Man ate angels' bread; he sent them provision to the full.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 He removed the south wind from heaven; and by his might he brought in the southwest wind.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 And he rained upon them flesh like dust, and feathered birds like the sand of the seas.
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 And they fell into the midst of their camp, round about their tents.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 So they ate, and were completely filled; and he gave them their desire.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 They were not disappointed of their desire: [but] when their food was yet in their mouth,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 then the indignation of God rose up against them, and killed the fattest of them, and overthrew the choice men of Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 In the midst of all this they sinned yet more, and believed not his miracles.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 And their days were consumed in vanity, and their years with anxiety.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 When he killed them, they sought him: and they returned and called betimes upon God.
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 And they remembered that God was their helper, and the most high God was their redeemer.
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 Yet they loved him [only] with their mouth, and lied to him with their tongue.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 For their heart [was] not right with him, neither were they steadfast in his covenant.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 But he is compassionate, and will forgive their sins, and will not destroy [them]: yes, he will frequently turn away his wrath, and will not kindle all his anger.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 And he remembered that they are flesh; a wind that passes away, and returns not.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 How often did they provoke him in the wilderness, [and] anger him in a dry land!
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 Yes, they turned back, and tempted God, and provoked the Holy One of Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 They remembered not his hand, the day in which he delivered them from the hand of the oppressor.
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Tanes:
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 and had changed their rivers into blood; and their streams, that they should not drink.
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 He sent against them the dog-fly, and it devoured them; and the frog, and it spoiled them.
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 And he gave their fruit to the canker worm, and their labors to the locust.
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 He killed their vines with hail, and their sycamores with frost.
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 And he gave up their cattle to hail, and their substance to the fire.
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 He sent out against them the fury of his anger, wrath, and indignation, and affliction, a message by evil angels.
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 He made a way for his wrath; he spared not their souls from death, but consigned their cattle to death;
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 and struck every firstborn in the land of Egypt; the first fruits of their labors in the tents of Cham.
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 And he removed his people like sheep; he led them as a flock in the wilderness.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 And he guided them with hope, and they feared not: but the sea covered their enemies.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 And he brought them in to the mountain of his sanctuary, this mountain which his right hand had purchased.
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 And he cast out the nations from before them, and made them to inherit by a line of inheritance, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies.
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 And they turned back, and broke covenant, even as also their fathers: they became like a crooked bow.
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 And they provoked him with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 God heard and lightly regarded [them], and greatly despised Israel.
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 And he rejected the tabernacle of Selom, his tent where he lived among men.
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 And he gave their strength into captivity, and their beauty into the enemy's hand.
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 And he gave his people to the sword; and disdained his inheritance.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Fire devoured their young men; and their virgins mourned not.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Their priests fell by the sword; and their widows shall not be wept for.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 So the Lord awaked as one out of sleep, [and] as a mighty man who has been heated with wine.
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 And he struck his enemies in the hinder parts: he brought on them a perpetual reproach.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 And he rejected the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim;
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 but chose the tribe of Juda, the mount Sion which he loved.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 And he built his sanctuary as [the place] of unicorns; he founded it for ever on the earth.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 He chose David also his servant, and took him up from the flocks of sheep.
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 He took him from following the ewes great with young, to be the shepherd of Jacob his servant, and Israel his inheritance.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 So he tended them in the innocency of his heart; and guided them by the skillfulness of his hands.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
