Proverbs 24
1 Be not thou enuious against euill men, neither desire to be with them.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 For their heart imagineth destruction, and their lippes speake mischiefe.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Through wisdome is an house builded, and with vnderstanding it is established.
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 And by knowledge shall the chambers bee filled with all precious, and pleasant riches.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 A wise man is strong: for a man of vnderstanding encreaseth his strength.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 For with counsel thou shalt enterprise thy warre, and in the multitude of them that can giue counsell, is health.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Wisdome is hie to a foole: therefore he can not open his mouth in the gate.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Hee that imagineth to doe euill, men shall call him an autour of wickednes.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 The wicked thought of a foole is sinne, and the scorner is an abomination vnto men.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 If thou bee faint in the day of aduersitie, thy strength is small.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Deliuer them that are drawen to death: wilt thou not preserue them that are led to be slaine?
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 If thou say, Beholde, we knew not of it: he that pondereth the heartes, doeth not hee vnderstand it? and hee that keepeth thy soule, knoweth he it not? will not he also recompense euery man according to his workes?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 My sonne, eate hony, for it is good, and the hony combe, for it is sweete vnto thy mouth.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 So shall the knowledge of wisdome be vnto thy soule, if thou finde it, and there shall be an ende, and thine hope shall not be cut off.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Laye no waite, O wicked man, against the house of the righteous, and spoyle not his resting place.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 For a iust man falleth seuen times, and riseth againe: but the wicked fall into mischiefe.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Bee thou not glad when thine enemie falleth, and let not thine heart reioyce when hee stumbleth,
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Least the Lord see it, and it displease him, and he turne his wrath from him.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Fret not thy selfe because of the malicious, neither be enuious at the wicked.
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 For there shall bee none ende of plagues to the euill man: the light of the wicked shall bee put out.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 My sonne feare the Lord, and the King, and meddle not with them that are sedicious.
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 For their destruction shall rise suddenly, and who knoweth the ruine of them both?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 ALSO THESE THINGS PERTEINE TO THE WISE, It is not good to haue respect of any person in iudgement.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 He that saith to the wicked, Thou art righteous, him shall the people curse, and the multitude shall abhorre him.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 But to them that rebuke him, shall be pleasure, and vpon them shall come the blessing of goodnesse.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 They shall kisse the lippes of him that answereth vpright wordes.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Prepare thy worke without, and make readie thy thinges in the fielde, and after, builde thine house.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Be not a witnes against thy neighbour without cause: for wilt thou deceiue with thy lippes?
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Say not, I wil doe to him, as he hath done to mee, I will recompence euery man according to his worke.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 I passed by the fielde of the slouthfull, and by the vineyarde of the man destitute of vnderstanding.
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 And lo, it was al growen ouer with thornes, and nettles had couered the face thereof, and the stone wall thereof was broken downe.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Then I behelde, and I considered it well: I looked vpon it, and receiued instruction.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 Yet a litle sleepe, a litle slumber, a litle folding of the handes to sleepe.
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 So thy pouertie commeth as one that traueileth by the way, and thy necessitie like an armed man.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
