< Proverbs 23 >
1 When thou sittest to eate with a ruler, consider diligently what is before thee,
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 And put the knife to thy throte, if thou be a man giuen to the appetite.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Be not desirous of his deintie meates: for it is a deceiuable meate.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Trauaile not too much to be rich: but cease from thy wisdome.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Wilt thou cast thine eyes vpon it, which is nothing? for riches taketh her to her wings, as an eagle, and flyeth into the heauen.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Eate thou not the bread of him that hath an euil eye, neither desire his deintie meates.
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For as though he thought it in his heart, so will hee say vnto thee, Eate and drinke: but his heart is not with thee.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Thou shalt vomit thy morsels that thou hast eaten, and thou shalt lose thy sweete wordes.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Speake not in the eares of a foole: for hee will despise the wisdome of thy wordes.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Remooue not the ancient boundes, and enter not into the fieldes of the fatherlesse.
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 For he that redeemeth them, is mightie: he will defend their cause against thee.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Apply thine heart to instruction, and thine eares to the wordes of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Withhold not correction from the childe: if thou smite him with the rodde, he shall not die.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14 Thou shalt smite him with the rodde, and shalt deliuer his soule from hell. (Sheol )
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
15 My sonne, if thine heart be wise, mine heart shall reioyce, and I also.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 And my reynes shall reioyce, when thy lips speake righteous things.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not thine heart bee enuious against sinners: but let it bee in the feare of the Lord continually.
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 For surely there is an ende, and thy hope shall not be cut off.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 O thou my sonne, heare, and bee wise, and guide thine heart in the way.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Keepe not company with drunkards, nor with gluttons.
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For the drunkard and the glutton shall bee poore, and the sleeper shalbe clothed with ragges.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Obey thy father that hath begotten thee, and despise not thy mother when she is olde.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Bye the trueth, but sell it not: likewise wisdome, and instruction, and vnderstanding.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 The father of the righteous shall greatly reioyce, and hee that begetteth a wise childe, shall haue ioy of him.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Thy father and thy mother shall be glad, and she that bare thee shall reioyce.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 My sonne, giue mee thine heart, and let thine eyes delite in my wayes.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For a whore is as a deepe ditche, and a strange woman is as a narrowe pitte.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Also she lyeth in wait as for a praye, and she increaseth the transgressers among men.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 To whome is woe? to whome is sorowe? to whom is strife? to whom is murmuring? to whom are woundes without cause? and to whome is the rednesse of the eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Euen to them that tarie long at the wine, to them that goe, and seeke mixt wine.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Looke not thou vpon the wine, when it is red, and when it sheweth his colour in the cup, or goeth downe pleasantly.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 In the ende thereof it will bite like a serpent, and hurt like a cockatrise.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Thine eyes shall looke vpon strange women, and thine heart shall speake lewde things.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 And thou shalt bee as one that sleepeth in the middes of the sea, and as hee that sleepeth in the toppe of the maste.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 They haue stricken mee, shalt thou say, but I was not sicke: they haue beaten mee, but I knew not, when I awoke: therefore will I seeke it yet still.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.