< Genesis 18 >
1 And the Lord appeared to him in the vale of Mambre as he was sitting at the door of his tent, in the very heat of the day.
És megjelent neki az Örökkévaló Mámré tölgyeinél, ő pedig ült a sátor bejáratában, a nap hevében.
2 And when he had lifted up his eyes, there appeared to him three men standing near him: and as soon as he saw them he ran to meet them from the door of his tent, and adored down to the ground.
És fölvetette szemeit és látta, hogy íme, három férfiú áll előtte; midőn látta, elébük futott a sátor bejáratából és meghajolt a földig.
3 And he said: Lord, if I have found favour in thy sight, pass not away from thy servant:
És mondta: Uram, ha ugyan kegyet találtam szemeidben, ne vonulj el, kérlek, szolgád mellett.
4 But I will fetch a little water, and wash ye your feet, and rest ye under the tree.
Hadd hozzanak egy kis vizet, mossátok meg lábaitokat és dőljetek le a fa alatt.
5 And I will set a morsel of bread, and strengthen ye your heart, afterwards you shall pass on: for therefore are you come aside to your servant. And they said: Do as thou hast spoken.
Én pedig hadd vegyek egy darab kenyeret, hogy felüdítsétek szíveteket, azután elvonulhattok, mivelhogy elvonultok szolgátok mellett. És ők mondták: Tégy úgy, amint szóltál.
6 Abraham made haste into the tent to Sara, and said to her: Make haste, temper together three measures of flour, and make cakes upon the hearth.
És besietett Ábrahám a sátorba Sárához és mondta: Siess, három mérték lánglisztet! gyúrd meg és készíts lepényeket.
7 And he himself ran to the herd, and took from thence a calf very tender and very good, and gave it to a young man: who made haste and boiled it.
A marhához pedig futott Ábrahám és vett egy fiatal marhát, gyengét és jót, átadta azt a legénynek és az sietve elkészítette.
8 He took also butter and milk, and the calf which he had boiled, and set before them: but he stood by them under the tree.
És vett vajat és tejet, meg a fiatal marhát, melyet elkészített és elébük tette; ő pedig állt mellettük a fa alatt és ők ettek.
9 And when they had eaten, they said to him: Where is Sara thy wife? He answered: Lo, she is in the tent.
És mondták neki: Hol van Sára, a te feleséged? És ő mondta: Íme, a sátorban.
10 And he said to him: I will return and come to thee at this time, life accompanying and Sara thy wife shall have a son. Which when Sara heard, she laughed behind the door of the tent.
Az pedig mondta: Visszatérek majd hozzád jövőre ilyenkor és íme, fia lesz Sárának, a te feleségednek; és Sára hallotta a sátor bejáratából, ez ugyanis mögötte volt.
11 Now they were both old, and far advanced in years, and it had ceased to be with Sara after the manner of women.
Ábrahám és Sára öregek voltak, előrehaladt korúak; megszűnt lenni Sárának a nők módja szerint.
12 And she laughed secretly, saying: After I am grown old and my lord is an old man, shall I give myself to pleasure?
És nevetett Sára magában, mondván: Miután elfonnyadtam, legyen vágyam? és uram öreg!
13 And the Lord said to Abraham: Why did Sara laugh, saying: Shall I who am an old woman bear a child indeed?
És mondta az Örökkévaló Ábrahámnak: Miért is nevetett Sára, mondván: Vajon valóban szülők-e holott megöregedtem?
14 Is there any thing hard to God? According to appointment I will return to thee at this same time, life accompanying, and Sara shall have a son.
Vajon lehetetlen-e az Örökkévalónak valami! A kitűzött időben visszatérek majd hozzád jövőre ilyenkor és Sárának fia lesz.
15 Sara denied, saying: I did not laugh: for she was afraid. But the Lord said, Nay: but thou didst laugh:
Sára pedig tagadta, mondván: Nem nevettem; mert félt. Ő pedig mondta: Nem, bizony nevettél.
16 And when the men rose up from thence, they turned their eyes towards Sodom: and Abraham walked with them, bringing them on the way.
És fölkerekedtek onnan a férfiak és Szodoma felé tekintettek; Ábrahám pedig velük ment, hogy elkísérje őket.
17 And the Lord said: Can I hide from Abraham what I am about to do:
És az Örökkévaló mondta: Vajon eltitkoljam-e Ábrahám előtt, amit tenni akarok?
18 Seeing he shall become a great and mighty nation, and in him all the nations of the earth shall be blessed?
Hisz Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz és megáldatnak általa a föld összes népei.
19 For I know that he will command his children, and his household after him to keep the way of the Lord, and do judgment and justice: that for Abraham’s sake the Lord may bring to effect all the things he hath spoken unto him.
Mert megismertem őt, hogy meg fogja parancsolni az ő fiainak és az ő házának maga után, hogy őrizzék meg az Örökkévaló útját, cselekedvén igazságot és jogot, hogy elhozza az Örökkévaló Ábrahámra, amit szólt róla.
20 And the Lord said: The cry of Sodom and Gomorrha is multiplied, and their sin is become exceedingly grievous.
És mondta az Örökkévaló: A jajkiáltás Szodoma és Gomorrha miatt bizony megsokasodott és az ő bűnük bizony nagyon súlyos lett.
21 I will go down and see whether they have done according to the cry that is come to me: or whether it be not so, that I may know.
Hadd szálljak alá és lássam, vajon a jajkiáltás szerint, mely hozzám eljutott, cselekedtek-e egészen? és ha nem, hadd tudjam meg!
22 And they turned themselves from thence, and went their way to Sodom: but Abraham as yet stood before the Lord.
És elfordultak onnan a férfiak és mentek Szodomába; Ábrahám pedig még állt az Örökkévaló színe előtt.
23 And drawing nigh he said: Wilt thou destroy the just with the wicked?
És odalépett Ábrahám és mondta: Vajon elpusztítod-e az igazat a gonosszal?
24 If there be fifty just men in the city, shall they perish withal? and wilt thou not spare that place for the sake of the fifty just, if they be therein?
Talán van ötven igaz a városban, vajon akkor is elpusztítod-e és nem bocsátasz meg a helységnek az ötven igaz miatt, akik közepette vannak?
25 Far be it from thee to do this thing, and to slay the just with the wicked, and for the just to be in like case as the wicked, this is not beseeming thee: thou who judgest all the earth, wilt not make this judgment.
Távol legyen tőled, hogy cselekedj ilyen dolgot, hogy megöld az igazat a gonosszal és hogy az igaz olyan legyen, mint a gonosz, távol legyen tőled! Az egész föld bírája ne cselekednék igazságot?
26 And the Lord said to him: If I find in Sodom fifty just within the city, I will spare the whole place for their sake.
És mondta az Örökkévaló: Ha találok Szodomában ötven igazat, a városban, úgy megbocsátok az egész helységnek miattuk.
27 And Abraham answered, and said: Seeing I have once begun, I will speak to my Lord, whereas I am dust and ashes.
De Ábrahám felelt és mondta: Íme, kérlek, elkezdtem szólni Uramhoz, pedig én por és hamu vagyok.
28 What if there be five less than fifty just persons? wilt thou for five and forty destroy the whole city? And he said: I will not destroy it, if I find five and forty.
Talán hiányoznak az ötven igazból öten, vajon elpusztítod-e az öt miatt az egész várost? És Ő mondta: Nem fogom elpusztítani, ha találok ott negyvenötöt.
29 And again he said to him: But if forty be found there, what wilt thou do? He said: I will not destroy it for the sake of forty.
És ismét szólt még hozzá (Ábrahám) és mondta: Talán találtatnak ott negyvenen? És Ő mondta: Nem teszem a negyven miatt.
30 Lord, saith he, be not angry, I beseech thee, if I speak: What if thirty shall be found there? He answered: I will not do it, if I find thirty there.
És (Ábrahám) mondta: Ne haragudjék az én Uram, hadd szóljak; talán találtatnak ott harmincan? És Ő mondta: Nem teszem, ha találok ott harmincat.
31 Seeing, saith he, I have once begun, I will speak to my Lord. What if twenty be found there? He said: I will not destroy it for the sake of twenty.
És (Ábrahám) mondta: Íme, kérlek, elkezdtem szólni Uramhoz, talán találtatnak ott húszan? És Ő mondta: Nem pusztítom el a húsz miatt.
32 I beseech thee, saith he, be not angry, Lord, if I speak yet once more: What if ten should be found there? And he said: I will not destroy it for the sake of ten.
De (Ábrahám) mondta: Ne haragudjék az én Uram, hadd szóljak még ez egyszer; talán találtatnak ott tízen? És Ő mondta: Nem pusztítom el a tíz miatt.
33 And the Lord departed, after he had left speaking to Abraham: and Abraham returned to his place.
És elment az Örökkévaló, miután végzett azzal, hogy beszéljen Ábrahámmal; Ábrahám pedig visszatért helyére.