Psalms 95

1 Come, let us sing aloud to Jehovah, let us shout for joy to the rock of our salvation;

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

2 Let us come before his face with thanksgiving; let us shout aloud unto him with psalms.

Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 For Jehovah is a great God, and a great king above all gods.

Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 In his hand are the deep places of the earth; the heights of the mountains are his also:

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 The sea is his, and he made it, and his hands formed the dry [land].

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

6 Come, let us worship and bow down; let us kneel before Jehovah our Maker.

Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

7 For he is our God; and we are the people of his pasture and the sheep of his hand. To-day if ye hear his voice,

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

8 Harden not your heart, as at Meribah, as [in] the day of Massah, in the wilderness;

Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 When your fathers tempted me, proved me, and saw my work.

A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 Forty years was I grieved with the generation, and said, It is a people that do err in their heart, and they have not known my ways;

Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

11 So that I swore in mine anger, that they should not enter into my rest.

A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.