Psalms 59
1 To the chief Musician. 'Destroy not.' Of David. Michtam; when Saul sent, and they watched the house to kill him. Deliver me from mine enemies, O my God; secure me on high from them that rise up against me.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Deliver me from the workers of iniquity, and save me from men of blood.
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 For behold, they lie in wait for my soul; strong ones are gathered against me: not for my transgression, nor for my sin, O Jehovah.
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 They run and prepare themselves without [my] fault: awake to meet me, and behold.
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 Yea, do thou, Jehovah, the God of hosts, the God of Israel, arise to visit all the nations: be not gracious to any plotters of iniquity. (Selah)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 They return in the evening; they howl like a dog, and go round about the city:
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Behold, they belch out with their mouth; swords are in their lips: for who [say they] doth hear?
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 But thou, Jehovah, wilt laugh at them; thou wilt have all the nations in derision.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 Their strength! ...I will take heed to thee; for God is my high fortress.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 God, whose loving-kindness will come to meet me, — God shall let me see [my desire] upon mine enemies.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Slay them not, lest my people forget; by thy power make them wander, and bring them down, O Lord, our shield.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 [Because of] the sin of their mouth, the word of their lips, let them even be taken in their pride; and because of cursing and lying which they speak.
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Make an end in wrath, make an end, that they may be no more; that they may know that God ruleth in Jacob, unto the ends of the earth. (Selah)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 And in the evening they shall return, they shall howl like a dog, and go round about the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 They shall wander about for meat, and stay all night if they be not satisfied.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 But as for me, I will sing of thy strength; yea, I will sing aloud of thy loving-kindness in the morning; for thou hast been to me a high fortress, and a refuge in the day of my trouble.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 Unto thee, my strength, will I sing psalms; for God is my high fortress, the God of my mercy.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
