Psalms 78
1 [A Psalm] of instruction for Asaph. Give heed, O my people, to my law: incline your ear to the words of my mouth.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 I will open my mouth in parables: I will utter dark sayings [which have been] from the beginning.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 All which we have heard and known, and our fathers have declared to us.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 They were not hid from their children to a second generations; [the fathers] declaring the praises of the Lord, and his mighty acts, and his wonders which he wrought.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 And he raised up a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, to make it known to their children:
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 that another generation might know, even the sons which should be born; and they should arise and declare them to their children.
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 That they might set their hope on God, and not forget the works of God, but diligently seek his commandments.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 That they should not be as their fathers, a perverse and provoking generation; a generation which set not its heart aright, and its spirit was not steadfast with God.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 The children of Ephraim, bending and shooting [with] the bow, turned [back] in the day of battle.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 They kept not the covenant of God, and would not walk in his law.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 And they forgot his benefits, and his miracles which he [had] showed them;
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 the miracles which he wrought before their fathers, in the land of Egypt, in the plain of Tanes.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 He clave the sea, and led them through: he made the waters to stand as [in] a bottle.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 And he guided them with a cloud by day, and all the night with a light of fire.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 he clave a rock in the wilderness, and made them drink as in a great deep.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 And he brought water out of the rock, and caused waters to flow down as rivers.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 And they sinned yet more against him; they provoked the Most High in the wilderness.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 And they tempted God in their hearts, in asking meat for [the desire of] their souls.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 They spoke also against God, and said, Will God be able to prepare a table in the wilderness?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Forasmuch as he struck the rock, and the waters flowed, and the torrents ran abundantly; will he be able also to give bread, or prepare a table for his people?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Therefore the Lord heard, and was provoked: and fire was kindled in Jacob, and wrath went up against Israel.
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 Because they believed not in God, and trusted not in his salvation.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Yet he commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 and rained upon them manna to eat, and gave them the bread of heaven.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Man ate angels' bread; he sent them provision to the full.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 He removed the south wind from heaven; and by his might he brought in the southwest wind.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 And he rained upon them flesh like dust, and feathered birds like the sand of the seas.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 And they fell into the midst of their camp, round about their tents.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 So they ate, and were completely filled; and he gave them their desire.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 They were not disappointed of their desire: [but] when their food was yet in their mouth,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 then the indignation of God rose up against them, and killed the fattest of them, and overthrew the choice men of Israel.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 In the midst of all this they sinned yet more, and believed not his miracles.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 And their days were consumed in vanity, and their years with anxiety.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 When he killed them, they sought him: and they returned and called betimes upon God.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 And they remembered that God was their helper, and the most high God was their redeemer.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Yet they loved him [only] with their mouth, and lied to him with their tongue.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 For their heart [was] not right with him, neither were they steadfast in his covenant.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 But he is compassionate, and will forgive their sins, and will not destroy [them]: yes, he will frequently turn away his wrath, and will not kindle all his anger.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 And he remembered that they are flesh; a wind that passes away, and returns not.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 How often did they provoke him in the wilderness, [and] anger him in a dry land!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Yes, they turned back, and tempted God, and provoked the Holy One of Israel.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 They remembered not his hand, the day in which he delivered them from the hand of the oppressor.
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Tanes:
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 and had changed their rivers into blood; and their streams, that they should not drink.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 He sent against them the dog-fly, and it devoured them; and the frog, and it spoiled them.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 And he gave their fruit to the canker worm, and their labours to the locust.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 He killed their vines with hail, and their sycamores with frost.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 And he gave up their cattle to hail, and their substance to the fire.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 He sent out against them the fury of his anger, wrath, and indignation, and affliction, a message by evil angels.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 He made a way for his wrath; he spared not their souls from death, but consigned their cattle to death;
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 and struck every firstborn in the land of Egypt; the first fruits of their labours in the tents of Cham.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 And he removed his people like sheep; he led them as a flock in the wilderness.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 And he guided them with hope, and they feared not: but the sea covered their enemies.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 And he brought them in to the mountain of his sanctuary, this mountain which his right hand had purchased.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 And he cast out the nations from before them, and made them to inherit by a line of inheritance, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 And they turned back, and broke covenant, even as also their fathers: they became like a crooked bow.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 And they provoked him with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 God heard and lightly regarded [them], and greatly despised Israel.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 And he rejected the tabernacle of Selom, his tent where he lived amongst men.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 And he gave their strength into captivity, and their beauty into the enemy's hand.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 And he gave his people to the sword; and disdained his inheritance.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Fire devoured their young men; and their virgins mourned not.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Their priests fell by the sword; and their widows shall not be wept for.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 So the Lord awaked as one out of sleep, [and] as a mighty man who has been heated with wine.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 And he struck his enemies in the hinder parts: he brought on them a perpetual reproach.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 And he rejected the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim;
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 but chose the tribe of Juda, the mount Sion which he loved.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 And he built his sanctuary as [the place] of unicorns; he founded it for ever on the earth.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 He chose David also his servant, and took him up from the flocks of sheep.
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 He took him from following the ewes great with young, to be the shepherd of Jacob his servant, and Israel his inheritance.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 So he tended them in the innocency of his heart; and guided them by the skilfulness of his hands.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
