Ngeche 16
1 Chuny dhano chano gik modwaro timo, to dwoko margi aa kuom Jehova Nyasaye.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 Yore duto mag dhano nenorene ni longʼo, to Jehova Nyasaye ema ongʼeyo mopondo mag chuny.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Ket gimoro amora mitimo e lwet Jehova Nyasaye, to chenrogi biro dhi maber.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 Gik moko duto ma Jehova Nyasaye timo oseketo gikogi, kendo giko mar joricho en tho.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 Jehova Nyasaye odagi ji duto man-gi sunga e chunygi. Ngʼe ma malongʼo: Ok ginitony ni kum.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 Nikech hera kod adiera ema omiyo richo otimne misango, kuom luoro Jehova Nyasaye miyo ngʼato kwedo richo.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 Ka yore ngʼato moro Jehova Nyasaye, to omiyo kata wasike dak kode gi kwe.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Ber bedo gi matin kod tim makare, moloyo mangʼeny kod tim ma ok kare.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 E chuny dhano ochano yore, to Jehova Nyasaye ema telone ondamo mage.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Ruoth wuoyo kaka chik mar Nyasaye dwaro, to dhoge ok onego ndhog bura makare.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 Rapim mopogore opogore makare aa kuom Jehova Nyasaye, to gik mipimogo manie mifuke gin meke moloso.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 Ruodhi mon gi timbe maricho, nikech kom mar loch obedo mana kuom tim makare.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Ruodhi ohero joma wacho adiera kendo gigeno ngʼat mawacho adiera.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 Mirimb ruoth en jaote mar tho, to ngʼat mariek biro hoye.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 Ka wangʼ ruoth nenore mamor to nitiere ngima, ngʼwonone chalo gi rumbi mag koth e ndalo chwiri.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 To ber maromo nade yudo rieko moloyo dhahabu, yiero ngʼeyo tiend wach moloyo fedha!
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 Yor ngʼat moriere tir kwedore gi richo; ngʼat manono yorene orito ngimane!
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Sunga kelo masira, chuny mar ngʼayi kelo chwanyruok.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 Ber bedo gi chuny mobolore e dier jochan, moloyo pogo gik moyaki gi josunga.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 Ngʼato angʼata mawinjo puonj dhi maber, to ojahawi ngʼatno moketo genone kuom Jehova Nyasaye.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 Ngʼat man-gi paro en ngʼat mariek, kendo weche mowacho gin mana puonj.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Winjo wach en soko mar ngima ne jogo man kode, to fuwo kelo kum ne joma ofuwo.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 Ngʼat mariek rito weche mawuok e dhoge, kendo wechene mowinjore kelo puonj makare.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Weche mag mor chalo gi mor kich gimit ne chuny kendo gikelo ngima ni choke.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 Nitie yo manenore ne dhano ni nikare, to gikone otero mana ngʼato e tho.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 Miluma ma jatich nigo miyo otiyo matek, kendo kech makaye miyo omedo tiyo matek.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 Ngʼat marach chano timo timbe maricho, to wechene chalo mach mager.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 Ngʼat ma timbene richo kelo mana miero, to jakwoth pogo osiepe moherore.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 Ngʼat ma ja-mahundu wuondo jabute mi otere e yorno ma ok ber.
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Tangʼ gi ngʼat ma buonjo kodi nikech onyalo bet ni ochano timoni marach, ngʼatno maluwo dhoge ochomo timbe maricho.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Lwar en osimbo mar duongʼ to iyude gi ngʼat man-gi ngima makare.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Ngʼat ma terore mos ber moloyo jalweny, ngʼat makweyo mirimbe ber moloyo ngʼat mamonjo dala maduongʼ.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Igoyo ombulu mondo ongʼe gima ditim, to kuom ngʼado weche duto Jehova Nyasaye ema tieko.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
