Mariko 5
1 Negingʼado nam nyaka loka e gwengʼ miluongo ni Gerasi.
És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
2 Kane Yesu owuok e yie, to ngʼat moro man-gi jochiende manodak e kar liete noromone.
És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
3 Ngʼatni nodak kar yiko joma otho, kendo onge ngʼat mane nyalo make mi tweye kata mana gi nyororo.
A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
4 Nikech nosebedo ka itweyo lwetene gi tiendene to nyoroche mane itweyego nochodo achoda mi ongʼiny matindo tindo chumbe mane iridogo tiendene. Koro ne onge ngʼato ma tekre ngʼeny mane nyalo make.
Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 Otieno gi odiechiengʼ duto ngʼatni ne wuotho e kind liete kendo e gode man machiegni koywagore matek kendo kongʼolore gi kite.
És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
6 Kane oneno Yesu kabiro gi kuma bor, noringo odhi ire mopodho piny e nyime.
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
7 Nogoyo koko gi dwol maduongʼ mogik niya, “Yesu Wuod Nyasaye Man Malo Moloyo, angʼo milaro koda? Kuongʼri ne Nyasaye ni ok ibi sanda!”
És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
8 Noyudo Yesu osewacho ne jachien marachno niya, “Aa kuom ngʼatni!”
(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
9 Eka Yesu nopenje niya, “Nyingi ngʼa?” Nodwoke niya, “Nyinga Oganda, nikech wangʼeny.”
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
10 Eka nochako sayo Yesu mondo kik oriembgi gia e gwengʼno.
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 To noyudo kweth maduongʼ mag anguro moko kwayo e bath got mane ni machiegni kanyo.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
12 Jochiendego nosayo Yesu kawacho niya, “Orwa ir anguro ka mondo wadhi wadonj eigi.”
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
13 Yesu nomiyogi thuolo mi jochiendego nowuok kuom ngʼatno mi gidonjo ei angurogo. Kwethgo duto ma kar rombgi ne nyalo chopo alufu ariyo, noringo matek koluwo aridiridi mochomo nam mi giduto ne githo ei pi.
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
14 Jokwadh angurogo noringo oa mine gidhi gitero wach ne ji duto modak e dala kendo e gwengʼno gima nosetimore, omiyo jogo duto nobiro mondo gin bende gineye gi wangʼ-gi.
A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
15 Kane gibiro ir Yesu, negineno ngʼat ma yande jochiende mangʼeny sandono kobet piny kanyo korwakore maber kendo pache nikare mi luoro nomakogi.
És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
16 To jogo mane oneno gima notimore nonyiso ji gik moko duto mane osetimore ne ngʼat mane nigi jochiende kendo ne anguro bende.
A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
17 Kuom mano jogo nosayo Yesu mondo oa e gwengʼ-gi.
És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 Kane oyudo Yesu donjo e yie, ngʼat mane jachien sando mane oyudo osechangono nosaye mondo oyie odhi kode.
Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
19 To Yesu notame kawachone niya, “Dog dala ir joodi mondo inyisgi gik madongo ma Ruoth osetimoni, kendo kaka osekechi gi kech maduongʼ.”
De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
20 Omiyo ngʼatno nowuok odhi mi nochako lando e gwenge mag Dekapoli konyiso ji gik ma Yesu nosetimone. Ji duto nowuoro wechego.
El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
21 Kane Yesu osengʼado nam gi yie mi odok loka machielo, oganda maduongʼ nolwore.
És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
22 Eka ngʼat moro ma jatend sinagogi ma nyinge Jairo nobiro kanyo. Kane oneno Yesu nogoyo chonge piny e tiende
És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
23 kosaye niya, “Nyara matin tuo dwa tho, yie ibi mondo iket lweti kuome mondo ochangi odok mangima.”
És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
24 Omiyo Yesu nowuok modhi kode. Oganda maduongʼ ne luwo bangʼ Yesu kothungʼe koni gi koni.
El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
25 To dhako moro ne ni kanyo mane osebedo ka iye chwer kuom higni apar gariyo.
És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
26 Dhakoni nosechandore miwuoro e lwet jothieth mathoth kendo nosetieko mwandu duto mane en-go to ne ok oyudo resruok. Kar chango to tuone nosiko ka medore.
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
27 Kane owinjo humb Yesu, nobiro gi yo katoke ei oganda kendo nomulo riak lawe,
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
28 koparo e chunye niya, “Kata ka anyalo mulo mana riak lawe to abiro chango.”
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
29 Iye machwer nochok gikanyono mi nowinjo e dende ni ochango.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
30 E sa nogo Yesu nongʼeyo ni teko osewuok kuome. Nolokore mi ochomo oganda, kopenjogi niya, “En ngʼa momulo lepa?”
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
31 To jopuonjrene nodwoke niya, “Ineno ka ji olwori moketi diere to pod ipenjo apenja ni, ‘En ngʼa momulo lepa?’”
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
32 Yesu nomedo ngʼicho ei oganda mondo one ngʼat mane omule.
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
33 Kane dhakono ongʼeyo e chunye gima nosetimorene, nobiro mopodho e tiend Yesu kotetni gi luoro kendo nonyise adier man kuome duto.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
34 Yesu nowachone niya, “Nyara yieni osechangi. Dhi gi kwe kendo chandruokni mondo orum chuth.”
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
35 Kane oyudo Yesu pod wuoyo, jomoko nobiro moa e od Jairo ma jatend sinagogi. Negiwachone Jairo niya, “Nyari osetho, angʼo momiyo pod ichando Japuonj?”
Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
36 Ka ok osedewo wach jogo, Yesu nowachone jatend sinagogi niya, “Kik iluor, bed gi yie.”
Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
37 Yesu koro ne ok oyie mondo ngʼat moro oluwe makmana Petro gi Jakobo kod Johana owadgi Jakobo.
És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 Kane gichopo e dala jatend sinagogi, Yesu noyudo ka dala otimo koko; ka ji ywak kendo goyo nduru matek.
És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
39 Nodonjo ei ot mopenjogi niya, “Koko gi nduru ni manade? Nyathi ok otho, onindo aninda.”
És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
40 To jogo nonyiere anyiera. Kane osegologi oko duto, nokawo wuon nyathi gi min-gi kaachiel gi jopuonjre mane ni kode, mi odonjo kodgi nyaka iye kuma nyathi ne nitie.
És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
41 To nomako lwet nyathi manyakono mi owachone niya, “Talitha koum!” (tiende ni, “Nyako matin, anyisi ni aa malo!”)
És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
42 Sano sano nyakono nochungʼ malo mochako wuotho e dier ot (ne en ja-higni apar gariyo). Ji duto nohum nono kuom gima notimoreno.
És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
43 To Yesu nosiemogi matek ni kik ginyis ngʼato moro amora gima nosetimore, bangʼe nonyisogi ni mondo gimi nyakono gimoro ocham.
Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
