Salme 122

1 Sang til Festrejserne. Af David. Jeg frydede mig, da de sagde til mig: »Vi drager til HERRENS Hus!«

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 Saa staar vore Fødder da i dine Porte, Jerusalem,

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Jerusalem bygget som Staden, hvor Folket samles;

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 thi didop drager Stammerne, HERRENS Stammer: en Vedtægt for Israel om at prise HERRENS Navn.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 Thi der staar Dommersæder, Sæder for Davids Hus.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Bed om Jerusalems Fred! Ro finde de, der elsker dig!

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Der raade Fred paa din Mur, Tryghed i dine Borge!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 For Brødres og Frænders Skyld vil jeg ønske dig Fred,

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 for HERREN vor Guds Hus's Skyld vil jeg søge dit Bedste.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!