< Job 20 >
1 Saa tog Na'amatiten Zofar til Orde og sagde:
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
2 Derfor bruser Tankerne i mig, og derfor stormer det i mig;
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
3 til min Skam maa jeg høre paa Tugt, faar tankeløst Mundsvejr til Svar!
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
4 Ved du da ikke fra Arilds Tid, fra Tiden, da Mennesket sattes paa Jorden,
Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5 at gudløses Jubel er kort og vanhelliges Glæde stakket?
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6 Steg end hans Hovmod til Himlen, raged hans Hoved i Sky,
Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
7 som sit Skarn forgaar han for evigt, de, der saa ham, siger: »Hvor er han?«
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
8 Han flyr som en Drøm, man finder ham ikke, som et Nattesyn jages han bort;
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
9 Øjet, der saa ham, ser ham ej mer, hans Sted faar ham aldrig at se igen.
A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
10 Hans Sønner bejler til ringes Yndest, hans Hænder maa give hans Gods tilbage.
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
11 Hans Ben var fulde af Ungdomskraft, men den lægger sig med ham i Støvet.
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
12 Er det onde end sødt i hans Mund, naar han gemmer det under sin Tunge,
Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
13 sparer paa det og slipper det ikke, holder det fast til sin Gane,
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
14 saa bliver dog Maden i hans Indre til Slangegift inden i ham;
Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
15 Godset, han slugte, maa han spy ud, Gud driver det ud af hans Bug,
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
16 han indsuger Slangernes Gift, og Øgleungen slaar ham ihjel;
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
17 han skuer ej Strømme af Olie, Bække af Honning og Fløde;
Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
18 han maa af med sin Vinding, svælger den ej, faar ingen Glæde af tilbyttet Gods.
A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
19 Thi han knuste de ringe og lod dem ligge, ranede Huse, han ej havde bygget.
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
20 Thi han har ingen Hjælp af sin Rigdom, trods sine Skatte reddes han ikke;
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
21 ingen gik fri for hans Glubskhed, derfor varer hans Lykke ikke;
Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
22 midt i sin Overflod har han det trangt, al Slags Nød kommer over ham.
Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
23 For at fylde hans Bug sender Gud sin Vredes Glød imod ham, lader sin Harme regne paa ham.
Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
24 Flyr han for Brynje af Jern, saa gennemborer ham Kobberbuen;
Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
25 en Kniv kommer ud af hans Ryg, et lynende Staal af hans Galde; over ham falder Rædsler,
Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
26 idel Mørke er opsparet til ham; Ild, der ej blæses op, fortærer ham, æder Levningen i hans Telt.
Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
27 Himlen bringer hans Brøde for Lyset, og Jorden rejser sig mod ham.
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
28 Hans Huses Vinding maa bort, rives bort paa Guds Vredes Dag.
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
29 Slig er den gudløses Lod fra Gud og Lønnen fra Gud for hans Brøde!
Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.