< Príslovia 13 >
1 Syn moudrý přijímá cvičení otcovo, ale posměvač neposlouchá domlouvání.
A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.
2 Z ovoce úst každý jísti bude dobré, ale duše převrácených nátisky.
Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.
3 Kdo ostříhá úst svých, ostříhá duše své; kdo rozdírá rty své, setření na něj přijde.
A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!
4 Žádá, a nic nemá duše lenivého, duše pak pracovitých zbohatne.
Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.
5 Slova lživého nenávidí spravedlivý, bezbožníka pak v ošklivost uvodí a zahanbuje.
Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.
6 Spravedlnost ostříhá přímě chodícího po cestě, bezbožnost pak vyvrací hříšníka.
Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.
7 Někdo bohatým se dělaje, nemá nic: zase někdo dělaje se chudým, má však statku mnoho.
Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
8 Výplata života člověku jest bohatství jeho, ale chudý neslyší domlouvání.
Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.
9 Světlo spravedlivých rozsvětluje se, svíce pak bezbožných zhasne.
Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.
10 Samou toliko pýchou působí člověk svár, ale při těch, jenž užívají rady, jest moudrost.
Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.
11 Statek zle dobytý umenšovati se bude, kdož pak shromažďuje rukou, přivětší ho.
Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.
12 Očekávání dlouhé zemdlívá srdce, ale žádost splněná jest strom života.
Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.
13 Kdož pohrdá slovem Božím, sám sobě škodí; ale kdož se bojí přikázaní, odplaceno mu bude.
A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.
14 Naučení moudrého jest pramen života, k vyhýbání se osídlům smrti.
A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
15 Rozum dobrý dává milost, cesta pak převrácených jest tvrdá.
Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.
16 Každý důmyslný dělá uměle, ale blázen rozprostírá bláznovství.
Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.
17 Posel bezbožný upadá v neštěstí, jednatel pak věrný jest lékařství.
Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.
18 Chudoba a lehkost potká toho, jenž se vytahuje z kázně; ale kdož ostříhá naučení, zveleben bude.
Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.
19 Žádost naplněná sladká jest duši, ale ohavnost jest bláznům odstoupiti od zlého.
Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.
20 Kdo chodí s moudrými, bude moudrý; ale kdo tovaryší s blázny, setřín bude.
A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.
21 Hříšníky stihá neštěstí, ale spravedlivým odplatí Bůh dobrým.
A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.
22 Dobrý zanechává dědictví vnukům, ale zboží hříšného zachováno bývá spravedlivému.
A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.
23 Hojnost jest pokrmů na rolí chudých, někdo pak hyne skrze nerozšafnost.
Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.
24 Kdo zdržuje metlu svou, nenávidí syna svého; ale kdož ho miluje, za času jej tresce.
A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.
25 Spravedlivý jí až do nasycení duše své, břicho pak bezbožných nedostatek trpí.
Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.