Jób 35
1 Ještě mluvil Elihu, a řekl:
Tovább is felele Elihu, és monda:
2 Domníváš-liž se, že jsi to s soudem řekl: Spravedlnost má převyšuje Boží?
Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?
3 Nebo jsi řekl: Co mi prospěje, jaký užitek budu míti, bych i nehřešil?
Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?
4 Já odpovím tobě místně, i tovaryšům tvým s tebou.
Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.
5 Pohleď na nebe a viz, anobrž spatř oblaky, vyšší, než-lis ty.
Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!
6 Jestliže bys hřešil, co svedeš proti němu? A byť se i rozmnožily nešlechetnosti tvé, co mu uškodíš?
Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?
7 Budeš-li spravedlivý, čeho mu udělíš? Aneb co z ruky tvé vezme?
Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből?
8 Každémuť člověku bezbožnost jeho uškodí, a synu člověka spravedlnost jeho prospěje.
Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ.
9 Z množství nátisk trpících, kteréž k tomu přivodí, aby úpěli a křičeli pro ukrutnost povýšených,
A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
10 Žádný neříká: Kde jest Bůh stvořitel můj? Ješto on dává zpěv i v noci.
De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka;
11 On vyučuje nás nad hovada zemská, a nad ptactvo nebeské moudřejší nás činí.
A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?
12 Tehdáž volají-li pro pýchu zlých, nebývají vyslyšáni.
Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt;
13 A jistě žeť ošemetnosti nevyslýchá Bůh silný, a Všemohoucí nepatří na ni.
Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.
14 Mnohem méně, jestliže díš: Nepatříš na to. Sám s sebou vejdi v soud před ním, a doufej v něho.
Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!
15 Ale nyní poněvadž nic není těch věcí, navštívil jej hněv jeho; nebo nechce znáti hojnosti této veliké.
Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:
16 A protož marně Job otvírá ústa svá, hloupě rozmnožuje řeči své.
Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.
