Psalmi 81
1 Zborovođi. Po napjevu “Tijesci”. Asafov. Kliknite Bogu, našoj jakosti, kličite Bogu Jakovljevu!
Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
2 Nek' zazvuče žice, nek' se čuje bubanj, svirajte u milozvučnu harfu s citarom!
Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
3 Zatrubite u rog za mlađaka, za uštapa, na svetkovinu našu!
Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
4 Jer to je propis Izraelu, zapovijed Boga Jakovljeva.
Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
5 Takav je zakon dao Josipu kad je izlazio iz zemlje Egipta.
Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
6 Šapat tajnovit čuh: “Oslobodih od tereta rame njegovo, ruke su mu slobodne od košare.
Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
7 U tjeskobi si zavapio i ja te izbavih; iz gromovna oblaka odgovorih tebi, iskušah te kod voda meripskih.
A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
8 Slušaj, puče moj, i ja ću te opomenuti: o, da me poslušaš, Izraele!
Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
9 Nek' ne bude u tebe drugog boga i ne klanjaj se bogu tuđem!
Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
10 Ja sam Jahve, Bog tvoj koji te izvedoh iz Egipta: otvori svoja usta da ih napunim!”
Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
11 “Ali moj narod ne slušaše glasa moga, Izrael me ne posluša.
De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
12 Zato ga pustih okorjelom srcu njegovu: neka hodi kako mu se hoće!
Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
13 O, kad bi me narod moj slušao, kad bi Izrael putovima mojim hodio,
Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
14 brzo bih pokorio dušmane njegove, ruku bih svoju okrenuo na protivnike njegove.
Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
15 Oni što ga sada mrze dodvarali bi mu se i njihov bi udes bio zapečaćen zauvijek.
Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
16 A svoj narod hranio bih pšenicom najboljom i sitio ga medom iz pećine.
És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
