Joba 30
1 Tedae a kum la kai lakah aka noe long khaw kai taengah luem uh coeng. Te rhoek kah a napa pataeng ka boiva kah ui taengah khueh ham ka hnawt lah mako.
És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
2 Amih kut dongkah thadueng khaw kai taengah metlam a om? Amih te a hminkhah lamni a paltham.
Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
3 Vaitahnah neh khokha rhamling lamkah pumhong loh hlaem vaengah khohaeng neh imrhong kah rhamrhae te a cilh.
szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
4 Tangpuem dongkah baekkoi te a hlaek uh tih a buh la hlingcet yung a khueh.
a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
5 A nam lamloh a haek uh tih amih taengah hlanghuen bangla a o uh.
Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
6 Soklong cakhom kah laipi neh thaelsawk khui ah kho a sak.
Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
7 Tangpuem khuiah pang uh tih lota hmuiah poem uh.
Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
8 Aka ang ca rhoek neh ming mueh ca rhoek ni khohmuen lamloh a hawt uh.
Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
9 Te dongah amih kah rhotoeng la ka om coeng tih amih taengah ol la ka om.
De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
10 Kai aka tuei rhoek tah kai lamloh lakhla uh tih ka mikhmuh ah timtui khaw tuem uh pawh.
Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
11 A lirhui lakah ka lirhui he pawl coeng. Te dongah kai he m'phaep tih ka mikhmuh ah kamrhui han tueih uh.
Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
12 Ka bantang kah hlangyoe loh tlai ka kho a kalh. Amih kah rhainah caehlong te kai taengah a picai uh.
Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
13 Ka talnah khuiah ka hawn a mak uh tih, amih aka bom pawt khaw hoeikhang uh.
Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
14 A puut aka len bangla ael uh tih a khohli rhamrhael hmuiah paluet uh.
Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
15 Kai soah mueirhih pai tih khohli bangla ka moeihoeihnah a hloem vaengah kai kah khangnah te khomai bangla a yah.
Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
16 Kai lamloh ka hinglu a kingling coeng tih phacip phabaem khohnin loh kai n'tuuk.
És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
17 Khoyin ah ka rhuh te ka pum dong lamloh a cueh. Kai aka thuek he a dim moenih.
Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
18 Thadueng cungkuem dongah ka pueinak a phuelhthaih tih ka angkidung te rhawnmoep bangla ka vah.
Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
19 Kai he dikpo khuila n'dong tih laipi neh hmaiphu bangla n'thuidoek.
Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
20 Na taengah bomnah kam bih dae kai nan doo moenih. Ka pai akhaw kai he nan yakming moenih.
Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
21 Kai soah a muen la na poeh tih na ban thaa neh kai nan konaeh thil.
kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
22 Kai he khohli dongah nan phueih. Kai nan ngol thil vaengah kai nan paci sak tih lungming cueihnah a yawn.
Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
23 Mulhing boeih kah tingtunnah im la dueknah neh kai nan mael sak ham khaw ka ming.
Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
24 A yoethaenah khuiah bombihnah a yaak vaengah kut aka thueng he lairhok dongah a om moenih.
Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
25 Khohnin a mangkhak dongah ka rhap tih khodaeng dongah ka hinglu a omdam moenih.
Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
26 A then ka lamtawn vaengah boethae ha pawk. Vangnah te ka ngaiuep vaengah a hmuep ha pai.
Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
27 Ka bung he tlawk tih a kuemsuem moenih. Kai he phacip phabaem khohnin loh n'doe.
Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
28 Khomik a tal dongah maelhmai a hmuep la ka cet. Hlangping neh ka pai tih ka pang.
Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
29 Pongui kah a manuca neh tuirhuk vanu kah a hui la ka om.
Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
30 Ka vin khaw kamah dong lamloh mu tih ka rhuh khaw kholing neh tlum coeng.
Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
31 Ka rhotoeng te nguekcoinah la, ka phavi rhah ol la poeh.
Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.
