< Zəbur 83 >
1 Bir ilahi. Asəfin məzmuru. Ey Allah, susub səssiz durma! Ey Allah, sakit olma!
Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
2 Budur, düşmənlər qiyamət qoparır, Sənə nifrət edənlər Sənin əleyhinə qalxır.
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
3 Xalqına qarşı fənd işlədirlər, Sənin qoruduqlarına qarşı birgə qərara gəlirlər.
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
4 Deyirlər: «Gəlin, onları millət olmasın deyə məhv edək, İsrailin adı xatırlanmasın deyə onları yox edək».
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
5 Ürəkləri bir olaraq qərara gəliblər, Sənə qarşı bunlar əhd ediblər:
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
6 Edomlular, İsmaillilər, Moavlılar, Həcərlilər,
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
7 Geval, Ammon, Amaleq, Filişt və Sur əhalisi.
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
8 Aşşur da onlara qoşulub, Lutun övladlarına kömək edir. (Sela)
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
9 Başlarına gətir Midyanlılara etdiklərini, Qişon vadisində Sisranın, Yavinin başına gətirdiklərini.
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
10 Onlar En-Dorda həlak oldular, Torpaq üçün peyin oldular.
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
11 Əsilzadələrini Orev və Zeev kimi et, Bütün ağalarını Zevah və Salmunna kimi et.
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
12 Onlar demişdilər: «Allahın otlaqlarına sahib olaq».
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
13 Ey Allahım, onları sovrulan toza, Küləyin süpürdüyü saman qırıntısına çevir.
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
14 Meşəni yandıran od kimi, Dağları alışdıran alov kimi
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
15 Onları tufanınla qov, Qasırğanla dəhşətə sal.
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
16 Ya Rəbb, onların üzünü xəcalətə bürü, Qoy Sənin ismini axtarsınlar.
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
17 Əbədilik utanaraq vəlvələyə düşsünlər, Rüsvay olub yox olsunlar.
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
18 Bilsinlər ki, Sənin ismin Rəbdir, Bütün yer üzündə ancaq Sən Haqq-Taalasan!
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.