Rut 2
1 Naomining erigǝ tuƣⱪan kelidiƣan Boaz isimlik bir adǝm bar idi. U Əlimǝlǝkning jǝmǝtidin bolup, intayin bay adǝm idi.
Noéminak pedig volt egy rokona a férjéről, egy derék vitéz férfi, Elímélekh családjából, s neve Bóáz.
2 Moab ⱪizi Rut Naomiƣa: — Mǝn etizliⱪⱪa baray, birǝrkimning nǝziridǝ iltipat tepip, uning kǝynidin mengip arpa baxaⱪlirini tǝrsǝm? — dedi. U uningƣa: — Barƣin, ǝy ⱪizim, dedi.
És szólt a móabita Rúth Noémihoz: Hadd megyek, kérlek, a mezőre, és hadd szedek kalászokat olyan után, akinek szemében kegyet találok. Mondta neki: menj leányom!
3 Xuning bilǝn u qiⱪip etizliⱪlarƣa kelip, u yǝrdǝ ormiqilarning kǝynidin baxaⱪ tǝrdi. Bǝhtigǝ yarixa, dǝl u kǝlgǝn etizliⱪ Əlimǝlǝkning jǝmǝti bolƣan Boazning etizliⱪliri idi.
Ment tehát, odaért és szedegetett a mezőn az aratók után; s történetesen úgy esik vele, hogy az egy telke volt Bóaz mezejének, aki Elímélekh családjából való volt.
4 Mana, u waⱪitta Boaz Bǝyt-Lǝⱨǝmdin qiⱪip kelip, ormiqilar bilǝn salamlixip: — Pǝrwǝrdigar silǝr bilǝn billǝ bolƣay! — dedi. Ular uningƣa jawabǝn: — Pǝrwǝrdigar sanga bǝht-bǝrikǝt ata ⱪilƣay! — dedi.
S íme Bóáz jött Bét-Léchemből és mondta az aratóknak: Az Örökkévaló veletek! Mondták neki: Áldjon meg az Örökkévaló!
5 Boaz ormiqilarning üstigǝ nazarǝtkǝ ⱪoyulƣan hizmǝtkaridin: — Bu yax qokan kimning ⱪizi bolidu? — dǝp soridi.
És mondta Bóáz a legényének, aki felügyelt az aratók fölött: Kié ez a leány?
6 Ormiqilarning üstigǝ ⱪoyulƣan hizmǝtkar jawab berip: — Bu Naomi bilǝn billǝ Moabning sǝⱨrasidin ⱪaytip kǝlgǝn Moabiy qokan bolidu.
Felelt a legény, aki felügyelt az aratók fölött s mondta: Móabita leány az, aki visszatért Noémival Móáb mezőségéről;
7 U: «Ormiqilarning kǝynidin ɵnqilǝrning arisidiki qeqilip kǝtkǝn baxaⱪlarni teriwalaymu?» dǝp tǝlǝp ⱪildi. Andin u kelip ǝtigǝndin ⱨazirƣiqǝ ixlǝwatidu; u pǝⱪǝt kǝpidǝ bir’az dǝm aldi, — dedi.
mondta ugyanis: hadd szedegetek, kérlek, és gyüjtsek a kévék közt az aratók után, el is jött és maradt reggel óta mostanáig; csak keveset tartózkodik a házban.
8 Boaz Rutⱪa: — Əy ⱪizim, anglawatamsǝn?! Sǝn baxaⱪ tǝrgili baxⱪa bir kimning etizliⱪiƣa barmiƣin, bu yǝrdinmu kǝtmǝ, mening dedǝklirim bilǝn birgǝ muxu yǝrdǝ turƣin.
Erre szólt Bóáz Rúthhoz: Nemde hallottad leányom, ne menj más mezőre szedni, s ne is távozz el innen, hanem itt csatlakozzál az én leányzóimhoz.
9 Diⱪⱪǝt ⱪilƣin, ⱪaysi etizda orma orƣan bolsa, [dedǝklǝrgǝ] ǝgixip barƣin. Mǝn yigitlǝrgǝ: Uningƣa qeⱪilmanglar, dǝp tapilap ⱪoydum! Əgǝr ussap ⱪalsang berip, idixlardin yigitlirim [ⱪuduⱪtin] tartⱪan sudin iqkin, — dedi.
Szemeid azon mezőn legyenek, melyet aratnak, s menj utánuk; nemde megparancsoltam a legényeknek, hogy ne bántsanak téged; s ha szomjúzol, menj az edényekhez és igyál abból, amit merítenek a legények.
10 Rut ɵzini yǝrgǝ etip tizlinip, bexini yǝrgǝ tǝgküzüp tǝzim ⱪilip, uningƣa: — Mǝn bir biganǝ tursam, nemixⱪa manga xunqǝ ƣǝmhorluⱪ ⱪilƣudǝk nǝziringdǝ xunqilik iltipat tapⱪanmǝn? — dedi.
És arczára vetette magát és földre borult és szólt hozzá: Miért találtam kegyet szemeidben, hogy ismersz engem, holott idegen vagyok?
11 Boaz uningƣa jawabǝn: — Ering ɵlüp kǝtkǝndin keyin ⱪeynanangƣa ⱪilƣanliringning ⱨǝmmisi, xundaⱪla sening ata-anangni wǝ ɵz wǝtiningdin ⱪandaⱪ ayrilip, sǝn burun tonumaydiƣan bir hǝlⱪning arisiƣa kǝlgining manga pütünlǝy ayan boldi;
Felelt Bóáz és mondta neki: Jól megmondták nekem mindazt, amit cselekedtél napaddal férjed halála után, elhagytad ugyanis atyádat és anyádat meg szülőföldedet és mentél oly néphez, melyet nem ismertél tegnap, tegnapelőtt.
12 Pǝrwǝrdigar ⱪilƣiningƣa muwapiⱪ sanga yandurƣay, sǝn ⱪanatlirining tegidǝ panaⱨ izdigǝn Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigar tǝripidin sanga uning toluⱪ in’ami berilgǝy, dedi.
Fizesse meg az Örökkévaló cselekedetedet s legyen jutalmad teljes az Örökkévaló, Izraél Istene részéről, akihez jöttél, szárnyai alá menedéket keresni.
13 Rut jawabǝn: — Əy hojam, nǝziringdǝ iltipat tapⱪaymǝn; mǝn sening dediking boluxⱪimu yarimisammu, sǝn manga tǝsǝlli berip, dedikinggǝ meⱨribanǝ sɵzlǝrni ⱪilding, — dedi.
Mondta: Találjak kegyet a te szemedben, uram! Mert megvigasztaltál és szívére beszéltél szolgálódnak, holott olyan sem vagyok, mint egyike a te szolgálóidnak.
14 Tamaⱪ waⱪtida Boaz uningƣa: — Ⱪeni, buyaⱪⱪa kǝlgin, nandin yǝ, nanni sirkigǝ tɵgürgin! — dedi. Rut ormiqilarning yeniƣa kelip olturdi; Boaz ⱪomaqtin elip uningƣa tutti. U uningdin toyƣuqǝ yedi wǝ yǝnǝ azraⱪ axurup ⱪoydi.
És mondta neki Bóáz az evés idején: Lépj ide s egyél a kenyérből és mártsd be falatodat az eczetbe. Leült tehát az aratók oldalán; oda nyujtott neki pörkölt gabonaszemet, evett, jóllakott és még hagyott is.
15 U baxaⱪ tǝrgili ⱪopⱪanda, Boaz yigitlirigǝ buyrup: — Uni ⱨǝtta ɵnqilǝrning arisida baxaⱪ tǝrgili ⱪoyunglar, uni ⱨeq hijalǝttǝ ⱪaldurmanglar.
Erre fölkelt szedegetni; s megparancsolta Bóáz a legényeinek, mondván: a kévék közt is szedegethet ne szégyenítsétek meg;
16 Ⱨǝtta ⱨǝm uning üqün azraⱪ baxaⱪlarni ɵnqilǝrdin ǝtǝy ayrip, uningƣa tǝrgili qüxürüp ⱪoyunglar, uni ⱨeq ǝyiblimǝnglar, dedi.
ki is huzogathattok számára a csomókból, hogy elhagyjátok, ő meg felszedje, s ne dorgáljátok őt!
17 Xundaⱪ ⱪilip u kǝqkiqǝ etizliⱪta baxaⱪ tǝrdi, teriwalƣanlirini soⱪⱪanda, tǝhminǝn bir ǝfaⱨ arpa qiⱪti.
És szedegetett a mezőn egész estig, s kiverte azt, amit szedegetett, s lett mintegy éfányi árpa.
18 Andin u arpisini elip, xǝⱨǝrgǝ kirdi, ⱪeynanisi uning tǝrgǝn [arpisini] kɵrdi; u yǝnǝ u yǝp toyunƣandin keyin saⱪlap ⱪoyƣinini qiⱪirip uningƣa bǝrdi.
Fölvette és bement a városba, s látta a napa azt, amit szedegetett; erre elővette és oda adta neki azt, amit meghagyott jóllakta után.
19 Ⱪeynanisi uningƣa: — Sǝn bügün nǝdǝ baxaⱪ tǝrding, nǝdǝ ixliding? Sanga ƣǝmhorluⱪ ⱪilƣan xu kixigǝ bǝht-bǝrikǝt ata ⱪilinƣay! — dedi. U ⱪeynanisiƣa kimningkidǝ ix ⱪilƣinini eytip: — Mǝn bügün ixligǝn etizning igisining ismi Boaz ikǝn, dedi.
S mondta neki az ő napa: Hol szedegettél ma s hol dolgoztál? Áldott legyen, aki tekintettel volt reád! Ekkor tudtára adta napának, hogy kinél dolgozott s mondta: a férfiu neve, kinél ma dolgoztam, Bóáz.
20 Naomi kelinigǝ: — Tiriklǝrgimu, ɵlgǝnlǝrgimu meⱨribanliⱪ ⱪilixtin bax tartmiƣan kixi Pǝrwǝrdigardin bǝht-bǝrikǝt kɵrgǝy! — dedi. Andin Naomi uningƣa yǝnǝ: — U adǝm bizning yeⱪin tuƣⱪinimizdur, u bizni ⱪutⱪuzalaydiƣan ⱨǝmjǝmǝtlǝrdin biridur, — dedi.
S mondta Noémi a menyének: Áldott legyen ő az Örökkevalótól, hogy nem hagyta el szeretetét az élők iránt és a holtak iránt! S mondta neki Noémi: Közel áll hozzánk a férfi, rokonaink közül való.
21 Moab ⱪizi Rut yǝnǝ: — U manga yǝnǝ: «Mening yigitlirim pütün ⱨosulumni yiƣip bolƣuqǝ ular bilǝn birgǝ bolƣin» dedi, — dedi.
És szólt a móabita Rúth: Sőt így szólt hozzám: az én cselédeimhez csatlakozzál, míg el nem végezték az én egész aratásomat.
22 Naomi kelini Rutⱪa: — Əy ⱪizim, birsining sanga yamanliⱪ ⱪilmasliⱪi üqün baxⱪisining etizliⱪiƣa barmay, uning dedǝkliri bilǝn billǝ qiⱪip ixlisǝng yahxidur, dedi.
És szólt Noémi menyéhez Rúthhoz: Jó az, leányom, hogy kimész az ő szolgálóival s ne érjenek téged más mezőn.
23 Xuning bilǝn arpa wǝ buƣday ⱨosuli yiƣilip bolƣuqǝ, Rut Boazning dedǝkliri bilǝn yürüp baxaⱪ tǝrdi. U ⱪeynanisi bilǝn billǝ turuwǝrdi.
Csatlakozott tehát Bóáz szolgálóihoz, hogy szedegessen, míg nem vége volt az árpaaratásnak és a búzaaratásnak. Lakott pedig az ő napával.
