< Zǝbur 75 >
1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa «Ⱨalak ⱪilmiƣaysǝn» degǝn aⱨangda oⱪulsun dǝp tapxurulƣan, Asafning küy-nahxisi: — Sanga tǝxǝkkür eytimiz, i Huda, tǝxǝkkür eytimiz! Qünki naming bizgǝ yeⱪindur; Buni, ⱪilƣan karamǝtliring ispatlap jakarlaydu.
Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
2 [Mǝnki Pǝrwǝrdigar]: — «Mǝn bekitkǝn waⱪitni ihtiyarimƣa alƣinimda, Adalǝt bilǝn soraⱪ ⱪilimǝn;
Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.
3 Yǝr ⱨǝm yǝrning üstidǝ turuwatⱪanlar tǝwrinip tursimu, Uning tüwrüklirini turƣuzƣuqi Ɵzümdurmǝn» — dedi. (Selaⱨ)
A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)
4 Mahtanƣanlarƣa: — «Mahtanmanglar», Ⱨǝm rǝzillǝrgǝ «Münggüzüngni kɵtürmǝ» — dedim;
A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
5 «Münggüzüngni yuⱪiri kɵtürmǝ; Boynungni ⱪattiⱪ ⱪilip ƣadiyip sɵzlimǝ!»
Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;
6 Qünki kɵtürülüx xǝrⱪtin yaki ƣǝrbtin ǝmǝs, Yaki jǝnubtinmu kǝlmǝydu;
Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;
7 Qünki Huda sotqidur; U birsini kɵtüridu, birsini qüxüridu.
Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
8 Qünki Pǝrwǝrdigarning ⱪolida bir ⱪǝdǝⱨ turidu; Uningdiki xarab kɵpüklixiwatidu; U ǝbjǝx xarab bilǝn toldi; Huda uningdin tɵkidu; Dǝrwǝⱪǝ yǝr yüzidiki barliⱪ rǝzillǝr uning duƣini ⱪoymay iqiwetidu;
Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.
9 Mǝn bolsam, mǝnggügǝ guwaⱨliⱪ berimǝn: — Yaⱪupning Hudasiƣa küylǝrni eytimǝn.
Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
10 «Mǝn rǝzillǝrning münggüzlirining ⱨǝmmisini kesip taxlaymǝn; Biraⱪ ⱨǝⱪⱪaniylarning münggüzliri kɵtürülidu!».
És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.