Zǝbur 59
1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup, «Ⱨalak ⱪilmiƣaysǝn» degǝn aⱨangda oⱪulsun dǝp, Dawut yazƣan «Mihtam» küyi; (bu [küy] Saul padixaⱨ Dawutning ɵyini kɵzlǝxkǝ paylaⱪqilarni ǝwǝtip, uni ɵltürüwǝtmǝkqi bolƣan qaƣda yezilƣan): — I Hudayim, düxmǝnlirimning qanggilidin ⱪutⱪuzƣaysǝn; Manga ⱪarxi turƣanlardin meni egizdǝ aman saⱪliƣaysǝn.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Meni yamanliⱪ ⱪilƣuqilar qanggilidin ⱪutⱪuzuwalƣaysǝn, Ⱪanhor adǝmlǝrdin meni ⱪutⱪuzƣaysǝn.
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 Qünki mana, ular jenimni elix üqün paylimaⱪta, Zorawanlar manga ⱪarxi top boluxup ⱪǝstlǝxmǝktǝ; Bu [ⱪilƣini] mǝndǝ bolƣan birǝr asiyliⱪ üqün ǝmǝs, Yaki gunaⱨim üqün ǝmǝs, i Pǝrwǝrdigar;
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 Mǝndǝ ⱨeq sǝwǝnlik bolmisimu, ular yügürüp manga ⱪarxi sǝp salidu; Mening yardimimgǝ kelixkǝ oyƣan, [Ⱨalimni] nǝziringgǝ alƣaysǝn.
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 I Pǝrwǝrdigar, samawiy ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda, Israilning Hudasi, Barliⱪ ǝl-yurtlarni sotlap-jazalaxⱪa ornungdin turƣaysǝn; Ⱪǝstlǝxni niyǝt ⱪilƣüqilarning ⱨeqⱪaysisiƣa rǝⱨim ⱪilmiƣaysǝn. (Selaⱨ)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 Ular keqisi ⱪaytip kelip, ƣaljir ittǝk ƣaȥ-ƣuȥ ⱪilip, Xǝⱨǝrni aylinip laƣaylap yürmǝktǝ.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Ⱪara, ularning aƣzidin eⱪiwatⱪan xɵlgǝylirini! Lǝwliridin ⱪiliqlar qiⱪip turidu; Ular: «Kim angliyalaydu?» — dǝydu.
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 Lekin Sǝn Pǝrwǝrdigar ularni mǝshirǝ ⱪilisǝn; Barliⱪ ǝllǝrni mazaⱪ ⱪilisǝn!
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 I mening küqüm Bolƣuqi! Mǝn Sanga tǝlmürüp ⱪarap yürimǝn; Qünki Huda mening yuⱪiri panaⱨgaⱨimdur.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 Manga ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbitini kɵrsǝtküqi Huda mening aldimda mangidu; Huda manga düxmǝnlǝrning mǝƣlubiyitini kɵrsitidu.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Biraⱪ, [i Huda], bularni ⱪǝtl ⱪilmay turƣay; Bolmisa mening hǝlⱪim Seni untuydu. Ɵz küqüng bilǝn ularni sǝrsan ⱪilƣaysǝn, Ularning bexini eƣirlaxturƣaysǝn; I Rǝb, bizning ⱪalⱪinimiz!
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 Ularning aƣzining buzuⱪluⱪi tüpǝylidin, Lǝwlirining sɵzliri tüpǝylidin, Ulardin qiⱪiwatⱪan ⱪarƣaxlar ⱨǝm aldamqiliⱪlar tüpǝylidin, Ular ɵz tǝkǝbburluⱪi iqidǝ tuzaⱪⱪa qüxkǝy!
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Ƣǝziping bilǝn bu ixlarƣa hatimǝ bǝrgǝysǝn, Hatimǝ bǝrgǝysǝn! Xuning bilǝn ular yoⱪ bolidu; Xuning bilǝn yǝr yüznining qǝt-qǝtlirigiqǝ Hudaning ⱨǝⱪiⱪǝtǝn Yaⱪupⱪa ⱨɵkümdarliⱪ ⱪilidiƣanliⱪi ayan bolƣay! (Selaⱨ)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 Dǝrwǝⱪǝ, ular ⱨazirƣiqǝ keqisi ⱪaytip kelip, ƣaljir ittǝk ƣaȥ-ƣuȥ ⱪilip, Xǝⱨǝrni aylinip laƣaylap yüridu.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 Itlardǝk ular ozuⱪ izdǝp ⱨǝr yǝrdǝ ⱪatraydu; Ⱪarni toymiƣuqǝ ⱨuwlap yürmǝktǝ;
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 Lekin mǝn bolsam ⱪudritingni küylǝymǝn, Bǝrⱨǝⱪ, sǝⱨǝrlǝrdǝ ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbitingni nahxa ⱪilip yangritimǝn; Qünki Sǝn mǝn üqün yuⱪiri ⱪorƣan, Eƣir künlirimdǝ panaⱨgaⱨ bolup kǝlgǝnsǝn.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 I mening küqüm Bolƣuqi, Sanga küylǝrni eytimǝn; Qünki Huda mening yuⱪiri ⱪorƣinimdur, Manga ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbǝt kɵrsǝtküqi Hudayimdur.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
