< Zǝbur 51 >

1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup oⱪulsun dǝp, Dawut yazƣan küy. Bu [küy] Natan pǝyƣǝmbǝr uning yeniƣa kelip, uni Bat-Xeba bilǝn bolƣan zinahorluⱪi toƣruluⱪ ǝyibligǝndin keyin yezilƣan: — Ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiting bilǝn, i Huda, manga meⱨir-xǝpⱪǝt kɵrsǝtkǝysǝn! Rǝⱨimdilliⱪliringning kɵplüki bilǝn asiyliⱪlirimni ɵqürüwǝtkǝysǝn!
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
2 Meni ⱪǝbiⱨlikimdin yiltizimƣiqǝ yuwǝtkǝysǝn, Gunaⱨimdin meni taziliƣaysǝn.
Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
3 Qünki mǝn asiyliⱪlirimni tonup iⱪrar ⱪildim; Gunaⱨim ⱨǝmixǝ kɵz aldimda turidu.
Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
4 Sening aldingda, pǝⱪǝt Sening aldingdila gunaⱨ ɵtküzüp, Nǝziringdǝ rǝzil bolƣan ixni sadir ⱪildim; Xu wǝjidin, Sǝn [meni ǝyiblǝp] sɵzlisǝng, adilliⱪing ispatlinidu; [Meni] soraⱪ ⱪilƣiningda, Ɵzüngning pakliⱪi ispatlinidu.
Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
5 Mana, mǝn tuƣulƣinimdila, yamanliⱪta idim, Anamning ⱪarnida pǝyda bolƣinimdila mǝn gunaⱨta boldum.
Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
6 Bǝrⱨǝⱪ, Sǝn adǝmlǝrning qin ⱪǝlbidin sǝmimiylik tǝlǝp ⱪilisǝn; Iqimdiki yoxurun jaylirimda Sǝn manga danaliⱪni bildürisǝn.
Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
7 Meni [gunaⱨlirimdin] zofa bilǝn taziliƣaysǝn, Ⱨǝm mǝn pak bolimǝn; Meni pakpakiz yuƣaysǝn, mǝn ⱪardinmu aⱪ bolimǝn.
Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
8 Manga xad-huram awazlarni anglatⱪaysǝn; Xuning bilǝn Sǝn ǝzgǝn ustihanlirim yǝnǝ xadlinidu.
Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
9 Gunaⱨlirimdin qirayingni yoxurup, Yamanliⱪlirimni ɵqüriwǝtkǝysǝn.
Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
10 Mǝndǝ pak ⱪǝlb yaratⱪaysǝn, i Huda; Wujumdiki sadiⱪ roⱨimni yengiliƣaysǝn.
Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
11 Meni ⱨuzurungdin qiⱪiriwǝtmigǝysǝn; Meningdin Muⱪǝddǝs Roⱨingni ⱪayturuwalmiƣaysǝn.
Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
12 Aⱨ, nijatliⱪingdiki xadliⱪni manga yengibaxtin ⱨes ⱪildurƣaysǝn; Itaǝtmǝn roⱨ arⱪiliⱪ meni yɵligǝysǝn.
Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
13 Buning bilǝn mǝn itaǝtsizlǝrgǝ yolliringni ɵgitǝy, Wǝ gunaⱨkarlar yeningƣa ⱪaytidu.
Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
14 Ⱪan tɵküx gunaⱨidin meni ⱪutuldurƣaysǝn, I Huda, manga nijatliⱪ bǝrgüqi Huda, Xuning bilǝn tilim ⱨǝⱪⱪaniyliⱪingni yangritip küylǝydu.
Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
15 I Rǝbbim, lǝwlirimni aqⱪaysǝn, Aƣzim mǝdⱨiyiliringni bayan ⱪilidu.
Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
16 Qünki Sǝn ⱪurbanliⱪni hux kɵrmǝysǝn; Bolmisa sunar idim; Kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪlardinmu hursǝnlik tapmaysǝn.
Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
17 Huda ⱪobul ⱪilidiƣan ⱪurbanliⱪlar sunuⱪ bir roⱨtur; Sunuⱪ wǝ ezilgǝn ⱪǝlbni Sǝn kǝmsitmǝysǝn, i Huda;
Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
18 Xapaiting bilǝn Zionƣa meⱨribanliⱪni kɵrsǝtkǝysǝn; Yerusalemning sepillirini yengibaxtin bina ⱪilƣaysǝn!
Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
19 U qaƣda Sǝn ⱨǝⱪⱪaniyliⱪtin bolƣan ⱪurbanliⱪlardin, kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪlardin, Pütünlǝy kɵydürülgǝn kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪlardin hursǝnlik tapisǝn; U qaƣda adǝmlǝr ⱪurbangaⱨingƣa buⱪa-ɵküzlǝrni tǝⱪdim ⱪilixidu.
Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.

< Zǝbur 51 >