< Zǝbur 46 >
1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup, «Pak ⱪizlar üqün» degǝn aⱨangda oⱪulsun dǝp, Koraⱨning oƣulliri üqün yezilƣan küy: — Huda panaⱨgaⱨimiz wǝ ⱪudritimizdur; Külpǝtlǝr qüxkǝn ⱨaman ⱨazir bolidiƣan bir yardǝmqidur.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
2 Xunga yǝr-zemin ɵngtürülüp, taƣlar gümürülüp dengiz tǝglirigǝ qüxüp kǝtsimu, Uning dolⱪunliri xawⱪunlinip ⱪaynam bolsimu, Ɵrkǝxliri bilǝn taƣlar silkinip kǝtsimu, Ⱪorⱪmaymiz. (Selaⱨ)
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
4 Hudaning xǝⱨirini — Yǝni Ⱨǝmmidin Aliy Bolƣuqi makanlaxⱪan muⱪǝddǝs jayni, Hursǝn ⱪilidiƣan eⱪinliri xahliƣan bir dǝrya bardur.
Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
5 Huda uning otturisididur; U yǝr ⱨǝrgiz tǝwrimǝydu; Huda tang etix bilǝnla uningƣa yardǝmgǝ kelidu.
Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
6 [Barliⱪ] ǝllǝr ⱪaynap, padixaⱨliⱪlar titrǝp kǝtti; U awazini ⱪoyuwǝtkǝn ⱨaman, Yǝr erip ketidu.
Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
7 Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar biz bilǝn billǝ; Yaⱪupning Hudasi egiz ⱪorƣinimizdur! (Selaⱨ)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
8 Kelinglar, Pǝrwǝrdigarning ⱪilƣanlirini kɵrünglar! U yǝr yüzidǝ ⱪilƣan karamǝt wǝyranqiliⱪlarni kɵrünglar!
Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
9 U, jaⱨanning u qetigiqǝ bolƣan uruxlarni tohtitidu; U oⱪyalarni sunduridu, Nǝyzilǝrni oxtuwetidu, Jǝng ⱨarwilirini otta kɵydüriwetidu.
Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
10 U: «Tohtax, mening Huda ikǝnlikimni bilip ⱪoyux! Mǝn pütkül ǝllǝr arisida uluƣlinimǝn; Mǝn yǝr yüzidǝ “büyük” dǝp ⱪarilimǝn» — dǝydu.
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
11 Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar biz bilǝn billǝ, Yaⱪupning Hudasi bizning egiz ⱪorƣinimizdur!
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)