Zǝbur 31
1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup oⱪulsun dǝp, Dawut yazƣan küy: — Sǝn Pǝrwǝrdigarni, mǝn baxpanaⱨ ⱪildim; Meni ⱨeqⱪaqan yǝrgǝ ⱪaritip ⱪoymiƣaysǝn; Ɵz ⱨǝⱪⱪaniyliⱪing bilǝn meni azad ⱪilip ⱪutⱪuzƣaysǝn;
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenülnöm soha, igazságoddal szabadíts meg engem!
2 Manga ⱪulaⱪ salƣaysǝn, meni tezrǝk ⱪutⱪuzuwalƣaysǝn; Manga ⱪoram tax, Ɵzümni ⱪoƣdaydiƣan ⱪorƣanliⱪ ⱪǝl’ǝ bolƣaysǝn.
Hajlítsd hozzám füledet, ments meg hamar, légy nekem erösségem sziklájává, váram házává, hogy megsegíts engem.
3 Qünki Sǝn mening uyultexim, mening ⱪorƣinimdursǝn; Xunga Ɵz naming üqün meni yetǝkligǝysǝn, meni baxliƣaysǝn.
Mert szírtem és váram vagy, és neved kedvéért vezess és vezérelj engem.
4 Manga yoxurun selinƣan tuzaⱪtin ⱪǝdǝmlirimni tartⱪaysǝn; Qünki Sǝn mening baxpanaⱨimdursǝn.
Kijuttatsz engem a hálóból, melyet elrejtettek számomra, mert te vagy erősségem.
5 Mǝn roⱨimni ⱪolungƣa tapxurdum; Sǝn manga nijatliⱪ ⱪilip ⱨɵrlükkǝ qiⱪarƣansǝn, i Pǝrwǝrdigar, ⱨǝⱪ Tǝngri.
Kezedre bízom lelkemet; megváltasz engem, Örökkévaló, igaz Isten!
6 Yalƣan ilaⱨlarƣa qoⱪunidiƣanlardin yirginip kǝldim; Mǝn bolsam Pǝrwǝrdigarƣa etiⱪad ⱪilimǝn.
Gyűlölöm azokat, kik hamis hiábavalóságokat őriznek; én pedig az Örökkévalóban bízom.
7 Ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiting bilǝn huxal bolup xadlinimǝn; Qünki mening harliⱪimni kɵrdüngsǝn; Jenimning azap-oⱪubǝtliridin hǝwǝr tapting.
Hadd újjongok és örülök szeretetedben, a ki lát. tad nyomoromat, tudtál lelkem szorongásairól;
8 Meni düxmǝnlirimning ⱪoliƣa qüxürmiding, Bǝlki putlirimni kǝngri jayƣa turƣuzdung.
és nem szolgálta. ttál át ellenség kezébe, állitottad tágas helyre lábamat.
9 I Pǝrwǝrdigar, manga rǝⱨim-xǝpⱪǝt kɵrsǝtkǝysǝn, Qünki beximƣa külpǝt qüxti; Dǝrd-ǝlǝmdin kɵzüm tügüxǝy dǝp ⱪaldi, Jenim, wujudummu xundaⱪ.
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert megszorultam, elsorvadt bosazúságtól szemem, lelkem és testem.
10 Ⱨayatim ⱪayƣu-ⱨǝsrǝt bilǝn, Yillirim ƣǝm-ƣussǝ bilǝn uprawatidu. Gunaⱨim tüpǝylidin maƣdurum ketǝy dǝp ⱪaldi, Ustihanlirim sizip kǝtti.
Mert bánatban fogyott el életem, éveim pedig sóhajtásban; elgyengült bűnömben erőm, esontjaim pedig elaorvadtak.
11 Mǝn rǝⱪiblirimning iza-aⱨanitigǝ ⱪaldim, Yeⱪinlirim aldida tehimu xundaⱪ; Tonuxlirimƣimu bir wǝⱨimǝ boldum; Koqida meni kɵrgǝnlǝrmu mǝndin dajip ⱪaqidu.
Mind a szorongatóim által gyalázottá lettem, szomszédaimnak nagyon, és rettegése meghittjeimnek; kik az utczán láttak, szöktek előlem.
12 Ⱨǝmmǝylǝn meni ɵlgǝn adǝmdǝk, kɵnglidin qiⱪirip taxlaxti; Puquⱪ qinidǝk bolup ⱪaldim.
El vagyok felejtve, mint a halott, a szívből, olyanná lettem, mint veszendő edény.
13 Qünki nurƣunlarning tɵⱨmǝtlirini anglidim, Wǝⱨimǝ tǝrǝp-tǝrǝplǝrdǝ turidu; Ular manga ⱨujum ⱪilixⱪa mǝsliⱨǝtlixiwatidu, Jenimni elixⱪa ⱪǝst ⱪilixiwatidu.
Mert hallottam sokaknak hiresztelését: Rémület köröskörül! Midőn tanakodnak ellenem egyaránt, lelkemet elragadni a szándékuk.
14 Biraⱪ mǝn Sanga tayinimǝn, i Pǝrwǝrdigar; «Sǝn mening Hudayim!» — dedim.
Én pedig benned biztam, Örökkévaló, azt mondtam: Istenem vagy.
15 Mening künlirim Sening ⱪolungdidur; Meni düxmǝnlirimning ⱪolidin ⱨǝm manga ziyankǝxlik ⱪilƣuqilardin ⱪutⱪuzƣaysǝn.
Kezedben éltemnek idői; ments meg engem ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
16 Ⱪulungƣa didaringning jilwisini qüxürgǝysǝn; Ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiting bilǝn manga nijatliⱪ ata ⱪilƣaysǝn.
Világíttasd arczodat szolgád fölött, segíts engem szeretetedben.
17 I Pǝrwǝrdigar, meni yǝrgǝ ⱪaritip ⱪoymiƣaysǝn; Qünki mǝn Sanga iltija ⱪildim; Rǝzillǝr yǝrgǝ ⱪarap ⱪalsun; Ularning tǝⱨtisarada zuwani tutulsun; (Sheol h7585)
Örökkévaló, ne hagyj megszégyenülnöm, mert hívtalak, szégyenüljenel; meg a gonoszok, enyészszenek el az alvilágba! (Sheol h7585)
18 Yalƣan lǝwlǝr zuwandin ⱪalsun! Ular ⱨǝⱪⱪaniylarni haliƣanqǝ mazaⱪ ⱪilip tǝkǝbburluⱪ bilǝn sɵzlimǝktǝ!
Némuljanak meg a hazugaág ajkai, melyek daczosat beszélnek az igaz ellen, gőggel és gúnynyal.
19 Ɵzüngni baxpanaⱨ ⱪilƣanlar üqün insan balilirining kɵz aldida kɵrsǝtkǝn iltipatliring, Yǝni Ɵzüngdin ⱪorⱪidiƣanlar üqün, saⱪliƣan iltipat-nemǝtliring nǝⱪǝdǝr moldur!
Mily nagy a te jóságod, melyet tartogatsz tisztelőidnek, miveltél a benned menedéket keresőknek, a. z ember fiainak előtte.
20 Sǝn ularni insanlarning suyiⱪǝstliridin Ɵz ⱨuzurungdiki yoxurun dalda jayƣa alisǝn; Sǝn ularni til-aⱨanǝtlǝrdin sayiwiningdǝ yoxurup ⱪoyisǝn.
Elrejted őket arczod rejtekében, emberi fondorkodások elől, tartogated őket. sátorban nyelvek pörlése ellen.
21 Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-mǝdⱨiyilǝr yollansun! Qünki U ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbitini zulmǝtlik bir xǝⱨǝrdǝ ajayib nimayǝn ⱪildi!
Áldva legyen az Örökkévaló, hogy csodásan mivelte szeretetét irántam, ostrom alatt levő városban.
22 Qünki mǝn dǝkkǝ-dükkidǝ ⱨoduⱪup: — Seni, meni kɵzidin qiⱪirip ⱪoydimikin, dǝp ⱪorⱪⱪanidim; Ⱨalbuki, mǝn nalǝ kɵtürüp yelinƣinimda, pǝryadimƣa ⱪulaⱪ salding.
Én pedig mondtam elhamarkodásomban: elszakíttattam szemeid elől; ámde hallottad könyörgésem szavát, mikor fohászkodtam hozzád.
23 Pǝrwǝrdigarni sɵyünglar, i Uning barliⱪ mɵmin bǝndiliri! Pǝrwǝrdigar Ɵzigǝ sadiⱪlarni ⱪoƣdaydu, Ⱨǝm tǝkǝbburluⱪ bilǝn ix ⱪilƣuqilarning ⱪilmixlirini ɵz bexiƣa ⱨǝssilǝp ⱪayturidu!
Szeressétek az Örökkévalót, jámborai ti mind! A hűségeseket megóvja az Örökkévaló és megfizet fölösen a göggel cselekvőnek.
24 I Pǝrwǝrdigarni tǝlmürüp kütkǝnlǝr, Jigǝrlik bol, ⱪǝlbing mǝrdanǝ ⱪilinsun!
Legyetek erősek és bátorodjék szívetek; mind, a kik várakoztok az Örökkévalóra.
