Zǝbur 22
1 Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup, «Ayjǝlǝt-haxxaⱨar» (tang sǝⱨǝrdǝ kǝlgǝn mǝdǝt) degǝn aⱨangda oⱪulsun dǝp, Dawut yazƣan küy: — «Aⱨ Ilaⱨim, Ilaⱨim, nemixⱪa mǝndin waz kǝqting? Sǝn nemixⱪa meni ⱪutⱪuzuxtin xunqǝ yiraⱪsǝn? Nemixⱪa ⱪattiⱪ pǝryadlirimdin xunqǝ yiraⱪ turisǝn,
A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
2 Hudayim, kündüzdǝ nida ⱪildim, lekin Sǝn ⱨeq jawab ⱪilmaysǝn; Keqidimu mǝn xundaⱪ pǝryad ⱪilixtin aram alalmaymǝn.
Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
3 Biraⱪ i Israilning mǝdⱨiyilirini ɵz makaning ⱪilƣuqi, Sǝn degǝn pak-muⱪǝddǝstursǝn!
Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
4 Ata-bowilirimiz seni tayanqi ⱪilƣan, Ular sanga tayanƣan, sǝn ularni ⱪutⱪuzƣan.
te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
5 Ular Sanga nida ⱪilixliri bilǝn ⱪutulƣan; Sanga tayinix bilǝn ularning ümidi ⱨeq yǝrdǝ ⱪalƣan ǝmǝs.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 Biraⱪ mǝn bolsam adǝm ǝmǝs, bir ⱪurtmǝn, Insan tǝripidin [tɵⱨmǝt bilǝn] rǝswayialǝm ⱪilinƣanmǝn, Halayiⱪ tǝripidin kǝmsitilgǝnmǝn.
De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
7 Meni kɵrgǝnlǝrning ⱨǝmmisi mazaⱪ ⱪilip külidu, Baxlirini silkixip aƣzilirini pürüxtürüp:
Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
8 «U Pǝrwǝrdigarƣa ɵzini tapxurƣan ǝmǝsmu?! Əmdi Pǝrwǝrdigar uni ⱪutⱪuzsun! Pǝrwǝrdigar uningdin hursǝn bolsa ǝgǝr, Uni ⱪutuldursun!» — deyixidu.
Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
9 Biraⱪ meni apamning ⱪorsiⱪidin qiⱪarƣuqi ɵzüngdursǝn; Ⱨǝtta ǝmqǝktiki waⱪtimdimu meni ɵzünggǝ tayandurƣansǝn;
Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
10 Tuƣulƣinimdin tartipla, mǝn ɵzümni ⱪoynungƣa taxliƣanmǝn; Anamning baliyatⱪusidiki waⱪtimdila, Sǝn mening Tǝngrim bolup kǝlgǝnsǝn.
te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
11 Mǝndin yiraⱪlaxma; Qünki riyazǝt meni ⱪistap kǝldi; Manga yardǝmdǝ bolƣuqi yoⱪtur.
Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
12 Nurƣun buⱪilar meni ⱪorxiwaldi; Baxanning küqlük buⱪiliri meni oriwaldi;
Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
13 Ular adǝmni titma ⱪilƣuqi ⱨɵrkirǝwatⱪan xirdǝk, Aƣzilirni qong eqip manga tikilip turidu.
fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
14 Mǝn tɵkülgǝn sudǝk boldum, Ⱨǝmmǝ sɵngǝklirim izidin qiⱪip kǝtti; Yürikim momdǝk erip kǝtti, Iq-baƣrimda zǝiplixip erip kǝtti.
Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
15 Ⱪaƣjirap kǝtkǝn sapal parqisidǝk maƣdurum ⱪalmidi, Tilim tangliyimƣa qaplixip kǝtti, Sǝn [Pǝrwǝrdigar] meni ɵlümning topa-qangliriƣa ⱪoyƣansǝn.
Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
16 Ƣaljir itlar manga olaxti, Bir top rǝzillǝr meni ⱪistap kelip, Mening ⱪolum wǝ putumni sanjip tǝxti.
Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
17 Sɵngǝklirimning ⱨǝmmisini saniyalaymǝn, [Ustihanlirim] manga tikilip ⱪarap turƣandǝk ⱪilidu.
megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
18 Ular kiyimlirimni ɵz arisida ülǝxtürüwatidu, Kɵnglikimgǝ erixix üqün qǝk taxlixiwatidu.
Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
19 Biraⱪ, i Pǝrwǝrdigar, mǝndin yiraⱪlaxma! I Küq-Ⱪudritim bolƣuqim, yardǝmgǝ tez kǝlgǝysǝn!
Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
20 Jenimni ⱪiliqtin ⱪutⱪuzƣin, Mening yalƣuz jenimni itning qanggilidin ⱪutuldurƣin.
Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
21 Meni xirning aƣzidin ⱪutⱪuzƣin; Xundaⱪ, Sǝn iltijalirimni ijabǝt ⱪilip yawa kalilarning münggüzliridin ⱪutⱪuzƣansǝn!
Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
22 Mǝn Sening namingni ⱪerindaxlirimƣa elan ⱪilimǝn; Qong jamaǝt iqidǝ turup Sanga bolƣan mǝdⱨiyilirimni jakarlaymǝn;
Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
23 Pǝrwǝrdigardin ǝymǝngüqilǝr, Uni mǝdⱨiyilǝnglar! Yaⱪupning barliⱪ nǝsilliri, Uningƣa xan-xǝrǝp kǝltürünglar! Israilning pütün ǝwladliri, Uningdin ǝymininglar.
Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
24 Qünki U ezilgüqining axu harlinixlirini nǝziridin saⱪit ⱪilƣan ǝmǝs, Yaki Uningdin ⱨeq yirgǝngǝn ǝmǝs; Uningdin Ɵz wisalini ⱨeq yoxurƣan ǝmǝs; Bǝlki U iltija ⱪilip awazini kɵtürginidǝ, Uningƣa ⱪulaⱪ selip angliƣan.
Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
25 Qong jamaǝt iqidǝ manga oⱪulƣan mǝdⱨiyilǝr Ɵzüngdindur, Hudadin ǝymǝngüqilǝrning aldida iqkǝn ⱪǝsǝmlirimni ixⱪa axurimǝn;
Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
26 Ajiz mɵminlǝr ⱪorsiⱪi toyƣuqǝ tamaⱪlinidu; Pǝrwǝrdigarni izdigǝnlǝr Uni mǝdⱨiyǝlǝydu; Silǝrning ⱪǝlbinglar mǝnggü yaxnaydu!
Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
27 Zeminning ǝng qetidikilǝrmu bu ixni ⱪǝlbidǝ tutup, towa ⱪilip Pǝrwǝrdigarning aldiƣa kelidu; Əl-millǝtlǝrning barliⱪ jǝmǝtliri aldingda ibadǝt ⱪilidu;
Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
28 Qünki padixaⱨliⱪ Pǝrwǝrdigarƣila tǝwǝdur; U ǝl-millǝtlǝr arisida ⱨɵküm sürgüqidur.
Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
29 Jaⱨandiki baylarmu Uning aldidin yǝp-iqip, ibadǝt ⱪilidu; Tupraⱪⱪa kirǝy dǝp ⱪalƣanlarmu, ⱨǝtta ɵz jenini saⱪliyalmaydiƣanlarmu Uningƣa sǝjdǝ ⱪilidu;
Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
30 Kǝlgüsidiki bir ǝwlad Uning hizmitidǝ bolidu; Bu ǝwlad Rǝb üqün Ɵz pǝrzǝntliri ⱨesablinidu.
Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
31 Keyin ular kelip, xu qaƣda tuƣulidiƣan bir ⱪowmƣa Uning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪini jakarlap xuni elan ⱪiliduki, «U buni ǝmǝlgǝ axurdi!»
jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
