Zǝbur 124

1 «Yuⱪiriƣa qiⱪix nahxisi» Əgǝr biz tǝrǝptǝ turƣini Pǝrwǝrdigar bolmiƣan bolsa, — Aⱨ, Israil xundaⱪ desun —

Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,

2 Biz tǝrǝptǝ turƣini Pǝrwǝrdigar bolmiƣan bolsa, Kixilǝr bizgǝ ⱨujumƣa ⱪozƣalƣanda,

Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

3 Ularning ƣǝzipi bizgǝ tutaxⱪanda, — Xu qaƣda ular bizni tirik yutuwetǝtti;

Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

4 [Xu qaƣda] sular bizni ƣǝrⱪ ⱪiliwetǝtti; Kǝlkün beximizdin ɵtǝtti;

Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

5 Dawalƣuƣan sular beximizdin ɵtǝtti!

Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.

6 Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-mǝdⱨiyǝ bolƣay! Ularning qixliriƣa ow boluxⱪa bizni ⱪoyup bǝrmidi.

Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

7 Jenimiz tutⱪuqilarning basmiⱪidin ⱪeqip qiⱪⱪan ⱪuxtǝk ⱪaqti; Basmaⱪ sundurulup, biz ⱪaqtuⱪ!

Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

8 Erixkǝn yardimimiz Pǝrwǝrdigarning namididur, Asman-zemin Yaratⱪuqining namididur!

A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.