< Zǝbur 107 >

1 Aⱨ, Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür eytinglar! Qünki U meⱨribandur, ǝbǝdiydur Uning meⱨir-muⱨǝbbiti!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 Pǝrwǝrdigar yaw ⱪolidin ⱪutⱪuzƣanlar, U ⱨǝmjǝmǝt bolup ⱪutⱪuzƣan hǝlⱪi buni dawamliⱪ bayan ⱪilsun —
Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
3 Yǝni U xǝrⱪ bilǝn ƣǝrbtin, ximal bilǝn jǝnubtin, Ⱨǝrⱪaysi yurtlardin yiƣiwelinƣanlar buni eytsun!
és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4 Ular qɵl-bayawanni kezip pinⱨan yolda adaxti, Adǝm makanlaxⱪan ⱨeqbir xǝⱨǝrni tapalmastin.
Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5 Aq ⱨǝmdǝ ussuz bolup, Jeni qiⱪay dǝp ⱪaldi.
éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
6 Andin Pǝrwǝrdigarƣa pǝryad ⱪildi, U ularni muxǝⱪⱪǝtliridin azad ⱪildi.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7 Makanlaxⱪudǝk xǝⱨǝrgǝ yǝtküqǝ, U ularni tüz yolda baxlidi.
járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8 Ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür eytsun! Uning ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiti üqün, Insan baliliriƣa kɵrsǝtkǝn mɵjiziliri üqün!
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
9 Qünki U qangⱪiƣan kɵngülni ⱪandurdi, Aq ⱪalƣan janni esil nemǝtlǝr bilǝn toldurdi.
mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10 Zülmǝttǝ, ɵlüm kɵlǝnggisidǝ yaxiƣanlar, Tɵmür kixǝn selinip, azab qǝkkǝnlǝrni bolsa,
Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11 (Qünki ular Tǝngrining ǝmirlirigǝ ⱪarxiliⱪ ⱪildi, Ⱨǝmmidin Aliy Bolƣuqining nǝsiⱨǝtini kǝmsitti)
mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12 — U ularni japa-muxǝⱪⱪǝt tartⱪuzup kǝmtǝr ⱪildi, Ular putlixip yiⱪildi, ularƣa yardǝmgǝ birsimu yoⱪ idi.
hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13 Andin Pǝrwǝrdigarƣa yelinip pǝryad ⱪildi, U ularni muxǝⱪⱪǝtliridin azad ⱪildi.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14 Ularni zulmǝt ⱨǝm ɵlüm sayisidin qiⱪirip, Ularning zǝnjir-asarǝtlirini sundurup taxlidi.
kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15 Ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür eytsun! Uning ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiti üqün, Insan baliliriƣa kɵrsǝtkǝn mɵjiziliri üqün!
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16 Mana U mis dǝrwazilarni parǝ-parǝ ⱪilip, Tɵmür taⱪaⱪlarni kesip taxlidi.
mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17 Ⱨamaⱪǝtlǝr ɵz itaǝtsizlik yolliridin, Ⱪǝbiⱨlikliridin azablarƣa uqraydu;
Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18 Kɵnglidǝ ⱨǝrhil ozuⱪ-tülüktin bizar bolup, Ɵlüm dǝrwaziliriƣa yeⱪinlixidu.
minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19 Andin Pǝrwǝrdigarƣa yelinip pǝryad ⱪilidu, U ularni muxǝⱪⱪǝtliridin azad ⱪilidu.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20 U sɵz-kalamini ǝwǝtip, ularni saⱪaytidu, Ularni zawalliⱪliridin ⱪutⱪuzidu.
igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21 Ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür eytsun! Uning ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiti üqün, Adǝm baliliriƣa kɵrsǝtkǝn mɵjiziliri üqün!
adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
22 Ⱪurbanliⱪ süpitidǝ tǝxǝkkürlǝr eytsun, Uning ⱪilƣanlirini tǝntǝnilik nahxilar bilǝn bayan ⱪilsun!
s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
23 Kemilǝrdǝ dengizƣa qüxüp ⱪatniƣuqilar, Uluƣ sularda tirikqilik ⱪilƣuqilar,
Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24 Bular Pǝrwǝrdigarning ixliriƣa guwaⱨqidur, Qongⱪur okyanda kɵrsǝtkǝn karamǝtlǝrni kɵrgüqidur.
ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25 Qünki U bir sɵz bilǝnla xiddǝtlik xamalni qiⱪirip, Dolⱪunlirini ɵrkǝxlitidu;
szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26 Kemiqilǝr asman-pǝlǝk ɵrlǝydu, Sularning tǝⱨtilirigǝ qüxidu, Dǝⱨxǝttin ularning jeni erip ketidu.
fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27 Ular mǝst adǝmdǝk ǝlǝng-sǝlǝng irƣanglaydu, Ⱨǝrⱪandaⱪ ǝⱪil-qarisi tügǝydu;
forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28 Andin Pǝrwǝrdigarƣa yelinip pǝryad ⱪilidu, U ularni muxǝⱪⱪǝtliridin azad ⱪilidu.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29 U boranni tinqitidu, Su dolⱪunlirimu jim bolidu.
megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30 Xuning bilǝn ular tinqliⱪidin xadlinidu; U ularni tǝxna bolƣan aramgaⱨiƣa yetǝklǝp baridu.
s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
31 Ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür eytsun! Uning ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiti üqün, Insan baliliriƣa kɵrsǝtkǝn mɵjiziliri üqün!
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32 Ular hǝlⱪning jamaitidimu Uni uluƣlisun, Aⱪsaⱪallar mǝjlisidǝ Uni mǝdⱨiyilisun.
s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33 U dǝryalarni qɵlgǝ, Bulaⱪlarni ⱪaⱪasliⱪⱪa aylanduridu.
Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
34 Aⱨalisining yamanliⱪi tüpǝylidin, Ⱨosulluⱪ yǝrni xorluⱪ ⱪilidu.
termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35 U yǝnǝ qɵl-bayawanni kɵlgǝ, Qangⱪaⱪ yǝrni bulaⱪlarƣa aylanduridu;
pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
36 Aqlarni xu yǝrgǝ jaylaxturup, Ular olturaⱪlaxⱪan bir xǝⱨǝrni bǝrpa ⱪilidu;
és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37 Ular etizlarni ⱨǝydǝp-terip, üzümzarlarni bǝrpa ⱪilidu; Bular ⱨosul-mǝⱨsulatni mol beridu.
Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38 U ularƣa bǝrikǝt beridu, Xuning bilǝn ularning sani helila exip baridu, U ularning mal-waranlirini ⱨeq azaytmaydu.
Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39 Ular yǝnǝ jǝbir-zulum, bala-ⱪaza ⱨǝm dǝrd-ǝlǝmgǝ yoluⱪup, Sani aziyip, pükülidu.
De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40 U esilzadilǝr üstigǝ kǝmsitixlirini tɵkidu, Yolsiz dǝxt-sǝⱨrada ularni sǝrgǝrdan ⱪilidu;
Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41 Lekin miskin adǝmni jǝbir-zulumdin yuⱪiri kɵtürüp saⱪlaydu, Uning ailǝ-tawabatini ⱪoy padisidǝk kɵp ⱪilidu.
de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42 Buni kɵngli duruslar kɵrüp xadlinidu; Pasiⱪlarning aƣzi etilidu.
Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43 Kimki dana bolsa, bularni bayⱪisun, Pǝrwǝrdigarning meⱨir-xǝpⱪǝtlirini qüxǝnsun!
Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.

< Zǝbur 107 >