< Naⱨum 1 >
1 Ninǝwǝ xǝⱨiri toƣrisida yüklǝngǝn wǝⱨiy — Əlkoxluⱪ Naⱨum kɵrgǝn alamǝt kɵrünüx hatirilǝngǝn kitab.
Beszéd Ninivéről. Az elkósi Náchúm látomásának könyve.
2 Pǝrwǝrdigar otluⱪ muⱨǝbbǝtlik, intiⱪam alƣuqi bir Hudadur; Bǝrⱨǝⱪ, Pǝrwǝrdigar bir intiⱪam alƣuqi, Dǝrƣǝzǝp Igisidur; Pǝrwǝrdigar yawliridin intiⱪam alidu, Düxmǝnliri üqün adawǝt saⱪlaydu.
Buzgó és bosszuló Isten az Örökkévaló, bosszuló az Örökkévaló és hévvel teli; bosszuló az Örökkévaló ellenei iránt és haragot tartó ő az ellenségei iránt.
3 Pǝrwǝrdigar asanliⱪqǝ aqqiⱪlanmaydu, Küq-ⱪudrǝttǝ uluƣdur, Gunaⱨi barni ⱨeq aⱪlimaydu; Pǝrwǝrdigar — Uning yoli ⱪara ⱪuyunda wǝ borandidur, Bulutlar Uning ayaƣliri purⱪiratⱪan qang-tozangdur.
Az Örökkévaló hosszantűrő és nagy erejű, de megtolatlanul nem hagy; az Örökkévaló, szélvészben és viharban van az útja, és felhő lábainak a pora.
4 U dengizƣa tǝnbiⱨ berip uni ⱪuruⱪ ⱪilidu, Barliⱪ dǝryalarni ⱪurutiwetidu; Baxan ⱪaƣjirap ketidu, Karmǝlmu ⱨǝm xundaⱪ bolidu; Liwandiki gül-giyaⱨmu ⱪaƣjiraydu.
Megdorgálja a tengert és szárazzá teszi, és mind a folyamokat kiapasztja; elhervadt Básán és Karmel, s a Libánon virágja elhervadt.
5 Taƣlar uning aldida titrǝp ketidu, Dɵnglǝr erip ketidu, Yǝr yüzi Uning ⱨuzuri aldiƣa kɵtürülidu, Jaⱨan ⱨǝm uningda barliⱪ yaxawatⱪanlarmu xundaⱪ bolidu.
Hegyek rendültek meg előle, s a halmok olvadoztak, emelkedett a föld őelőtte, a világ és mind a benne lakók.
6 Kim Uning ƣǝzipi aldida tik turalisun? Kim Uning aqqiⱪining dǝⱨxitidǝ ⱪǝddini kerip turalisun? Uning dǝrƣǝzipi ottǝk tɵkülidu, Uning aldida taxlar yerilidu.
Haragvása előtt ki állhat meg, és ki maradhat meg föllobbanó haragja mellett? Heve kiomlott mint a tűz, és a sziklák szétrobbantak előle.
7 Pǝrwǝrdigar meⱨribandur, külpǝtlik kündǝ baxpanaⱨdur; Ɵzigǝ tayanƣanlarni U bilidu.
Jó az Örökkévaló, ótalom ő a szorongatás napján, és ismeri a hozzá menekvőket.
8 Biraⱪ exip taxⱪan kǝlkün bilǝn xu yǝrni pütünlǝy tügǝxtüridu, Ⱪarangƣuluⱪ uning düxmǝnlirini ⱪoƣlaydu.
És átcsapó árral végpusztítást tesz annak helyével, ellenségeit pedig sötétségbe üldözi.
9 Silǝr Pǝrwǝrdigar bilǝn ⱪarxilixip nemǝ oylawatisilǝr? U ixliringlarni pütünlǝy tügǝxtüridu; Yamanliⱪ silǝrdin ikkinqi ⱪetim qiⱪmaydu.
Mit gondoltok ki az Örökkévaló ellen? Végpusztítást tesz ő! Nem támad kétszer a szorongatás.
10 Ular ⱪamƣaⱪtǝk bir-birigǝ qirmixiwalƣan bolsimu, Ɵz ⱨaraⱪliridin süzmǝ bolup kǝtkǝn bolsimu, Ular ⱪuruⱪ pahaldǝk pütünlǝy yǝp ketilidu.
Mert ha bozótképen bogzódtak is és mint boruk átázottak, megemésztetnek, mint száradt tarló, teljesen.
11 Sǝndin Pǝrwǝrdigarƣa rǝzillik oyliƣuqi qiⱪⱪanidi, U Iblisning bir nǝsiⱨǝtqisidur.
Belőled származott az, ki rosszat gondolt ki az Örökkévaló ellen, alávalóságot tanácsoló!
12 Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — «Ularning tǝyyarliⱪliri toluⱪ, sani zor kɵp bolsimu, Ular ohxaxla üzüp taxlinidu, Xundaⱪla kǝlmǝskǝ ketidu; Mǝn sanga azar ⱪilƣinim bilǝn, [i hǝlⱪim], Ⱪaytidin sanga azar ⱪilmaymǝn.
Így szól az Örökkévaló: Bár teljesek, s még számosak is: mégis eltűntek s elmúltak, s téged ha megsanyargattalak, nem sanyargatlak meg többé.
13 Ⱨazir Mǝn uning boyunturuⱪini boynungdin sundurup eliwatimǝn, Wǝ asarǝtliringni bɵsüp taxlaymǝn.
És most letöröm jármát terólad, és köteleidet szétszakítom.
14 Pǝrwǝrdigar sǝn toƣruluⱪ pǝrman qüxürgǝnki, Sening naming ⱪaytidin terilmǝydu; Butungning ɵyidin Mǝn oyma ⱨǝykǝl, ⱪuyma ⱨǝykǝlni yoⱪitimǝn; Mǝn ⱪǝbrǝngni tǝyyarlawatimǝn, Qünki sǝn pǝsǝndidursǝn.
Rólad pedig elrendeli az Örökkévaló: Nem lesz magzat többé nevedről; istened házából kiírtok faragott és öntött képet: megcsináltam sírodat, mert könnyű voltál!
15 Mana taƣlar üstidǝ, hux hǝwǝrni elip kǝlgüqining ayaƣliriƣa, Aram-hatirjǝmlikni jakarliƣuqining ayaƣliriƣa ⱪara! Ⱨeytliringni tǝbriklǝ, i Yǝⱨuda, iqkǝn ⱪǝsǝmliringni ada ⱪil; Qünki u rǝzil bolƣuqi zeminingdin ikkinqi ɵtmǝydu; U pütünlǝy üzüp taxlanƣan bolidu.
Íme a hegyeken a hírhozónak lábai, ki békét hirdet: Ünnepeld, Jehúda, ünnepeidet, fizesd meg fogadásaidat, – mert már nem fog többé rajtad átvonulni az alávaló, egészen kiírtatott.