< Matta 28 >
1 Xabat küni ɵtüp, ⱨǝptining birinqi küni tang atay degǝndǝ, Magdalliⱪ Mǝryǝm bilǝn yǝnǝ bir Mǝryǝm ⱪǝbrini kɵrüxkǝ kǝldi.
A szombat végén, a hét első napjára virradóan kiment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
2 Wǝ mana, yǝrlǝr tuyuⱪsiz ⱪattiⱪ tǝwrǝp kǝtti; qünki Pǝrwǝrdigarning bir pǝrixtisi asmandin qüxüp, [ⱪǝbrigǝ] berip, taxni bir qǝtkǝ domilitip, üstidǝ olturƣanidi.
És íme, nagy földrengés támadt, mert az Úrnak angyala leszállt a mennyből, és odament, elhengerítette a követ a sír szájáról, és ráült arra.
3 Pǝrixtining ⱪiyapiti qaⱪmaⱪtǝk, kiyimliri ⱪardǝk ap’aⱪ idi.
Tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.
4 Kɵzǝtqilǝr uningdin xunqǝ ⱪorⱪuxtiki, titrixip, ɵlüktǝk ⱪetipla ⱪaldi.
Az őrök pedig a tőle való féltükben megrettentek, és olyanokká lettek, mint a holtak.
5 Pǝrixtǝ ayallarƣa ⱪarap: — Ⱪorⱪmanglar! Silǝrning krestlǝngǝn Əysani izdǝwatⱪininglarni bilimǝn.
Az angyal pedig megszólalt, és ezt mondta az asszonyoknak: „Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
6 U bu yǝrdǝ ǝmǝs; u ɵzi eytⱪandǝk tirildürüldi. Kelinglar, Rǝb yatⱪan jayni kɵrünglar;
Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondta. Gyertek, lássátok a helyet, ahol feküdt az Úr.
7 andin dǝrⱨal berip uning muhlisliriƣa: «U ɵlümdin tiriliptu. Wǝ mana, u silǝrdin awwal Galiliyǝgǝ baridikǝn, uni xu yǝrdǝ kɵridikǝnsilǝr» dǝnglar. Mana mǝn bularni silǝrgǝ eytip bǝrdim, — dedi.
És menjetek gyorsan, mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadott a halálból, és íme, előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek.“
8 Xunga ayallar ⱨǝm ⱪorⱪunq ⱨǝm zor huxalliⱪ iqidǝ ⱪǝbridin dǝrⱨal ayrilip, uning muhlisliriƣa hǝwǝr berixkǝ yügürüxti.
És gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel, futottak, hogy megmondják tanítványainak.
9 Ular muhlislirini hǝwǝrlǝndürüxkǝ mangƣanda, mana Əysa ularning aldiƣa qiⱪip: — Salam silǝrgǝ! — dedi. Ularmu aldiƣa berip, uning putiƣa esilip, uningƣa sǝjdǝ ⱪildi.
Amikor pedig mentek, hogy megmondják tanítványainak, íme, szembejött velük Jézus, s ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!“Azok pedig odamentek hozzá, megragadták lábait, és leborultak előtte.
10 Andin Əysa ularƣa: — Ⱪorⱪmanglar! Berip ⱪerindaxlirimƣa: Galiliyǝgǝ beringlar, dǝp uⱪturunglar, ular meni xu yǝrdǝ kɵridu, — dedi.
Akkor ezt mondta nekik Jézus: „Ne féljetek, menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.“
11 Ayallar tehi yolda ketiwatⱪanda, mana kɵzǝtqilǝrning bǝziliri xǝⱨǝrgǝ kirip, bolƣan wǝⱪǝlǝrning ⱨǝmmisi toƣrisida bax kaⱨinlarƣa hǝwǝr ⱪildi.
Mialatt ők elmentek, íme, az őrségből bementek néhányan a városba, jelentettek a főpapoknak mindent, ami történt.
12 [Bax kaⱨinlar] aⱪsaⱪallar bilǝn bir yǝrgǝ yiƣilip mǝsliⱨǝtlǝxkǝndin keyin, lǝxkǝrlǝrgǝ bǝk kɵp pul berip:
És összegyülekeztek a vénekkel együtt, tanácsot tartottak, és sok pénzt adtak a vitézeknek,
13 — Silǝr: «Uning muhlisliri keqisi kelip, biz uhlawatⱪanda uning jǝsitini oƣrilap ǝketiptu» — dǝnglar.
és ezt mondták: „Mondjátok, hogy az ő tanítványai odajöttek éjjel, és ellopták őt, amikor mi aludtunk.
14 Əgǝr bu hǝwǝr waliyning ⱪuliⱪiƣa yetip ⱪalsa, biz uni ⱪayil ⱪilip silǝrni awariqiliktin saⱪlaymiz — dedi.
És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük vele, és kimentünk titeket a bajból.“
15 Xundaⱪ ⱪilip, lǝxkǝrlǝr pulni aldi wǝ ɵzlirigǝ tapilanƣandǝk ⱪildi. Xuning bilǝn bu gǝp bügüngiqǝ Yǝⱨudiylar arisida tarⱪilip kǝlmǝktǝ.
Azok pedig fölvették a pénzt, úgy cselekedtek, amint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind a mai napig.
16 On bir muhlis Galiliyǝgǝ berip, Əysa ularƣa beⱪitkǝn taƣⱪa qiⱪixti.
A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába a hegyre, ahová Jézus rendelte őket.
17 Ular uni kɵrginidǝ uningƣa sǝjdǝ ⱪilixti; lekin bǝziliri gumanlinip ⱪaldi.
Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig némelyek kételkedtek.
18 Əysa ularning yeniƣa kelip, mundaⱪ dedi: — Ərxtǝ wǝ yǝr yüzidǝ barliⱪ ⱨoⱪuⱪ manga berildi.
És akkor odament hozzájuk Jézus, és így szólt: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19 Xuning üqün, berip pütkül ǝllǝrni [ɵzümgǝ] muhlis ⱪilip yetixtürünglar, xundaⱪla ularni Ata, Oƣul wǝ Muⱪǝddǝs Roⱨning namiƣa tǝwǝ ⱪilip qɵmüldürüp,
Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében,
20 ularƣa mǝn silǝrgǝ tapiliƣan barliⱪ ǝmrlǝrgǝ ǝmǝl ⱪilixni ɵgitinglar. Wǝ mana, mǝn zaman ahiriƣiqǝ ⱨǝr küni silǝr bilǝn billǝ bolimǝn. (aiōn )
tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!“ (aiōn )