Batur Ⱨakimlar 9
1 Əmdi Yǝrubbaalning oƣli Abimǝlǝk Xǝkǝmdiki anisining aka-ukilirining ⱪexiƣa berip, ular wǝ anisining atisining pütkül jǝmǝtidikilǝrgǝ: —
Elment Abímélekh, Jerubbáal fia, Sekhémbe anyja testvéreihez és beszélt hozzájuk és anyja atyai házának egész családjához, mondván:
2 Silǝr Xǝkǝmdiki barliⱪ adǝmlǝrning ⱪuliⱪiƣa sɵz ⱪilip ularƣa: «Silǝr üqün yǝtmix kixi, yǝni Yǝrubbaalning oƣulliri üstünglǝrgǝ ⱨɵküm sürgini yahximu yaki birla adǝmning üstünglǝrdin ⱨɵküm sürgini yahximu? Esinglarda bolsunki, mǝn silǝrning ⱪan-ⱪerindixinglarmǝn» — degǝn gepimni yǝtküzünglar, — dedi.
Beszéljetek, kérlek, mind a Sekhém urainak fülei előtt: mi jobb nektek, hogy uralkodjék rajtatok hetven ember, Jerubbáal valamennyi fia, avagy hogy uralkodjék rajtatok egy ember? Arról is emlékezzetek meg, hogy csontotok, húsotok vagyok?
3 Xuning bilǝn uning anisining aka-ukiliri u toƣruluⱪ bu gǝplǝrning ⱨǝmmisini Xǝkǝmdikilǝrning ⱪulaⱪliriƣa eytti. Ularning kɵngli Abimǝlǝkkǝ mayil bolup: — U bizning ⱪerindiximiz ikǝnƣu, diyixip,
És elmondták felőle anyjának testvérei mind a Sekhém urainak fülei előtt mind e szavakat; ekkor hajolt szívük Abímélekh felé, mert azt mondták: testvérünk ő.
4 Baal-Beritning buthanisidin yǝtmix xǝkǝl kümüxni elip, uningƣa bǝrdi. Bu pul bilǝn Abimǝlǝk birmunqǝ bikar tǝlǝp lükqǝklǝrni yallap, ularƣa bax boldi.
És adtak neki hetven ezüstöt Báal-Berít házából; és bérelt rajta Abímélekh üres és szilaj embereket, s utána mentek.
5 Andin u Ofraⱨⱪa, atisining ɵyigǝ berip ɵzining aka-ukiliri, yǝni Yǝrubbaalning oƣulliri bolup jǝmiy yǝtmix adǝmni bir taxning üstidǝ ɵltürüwǝtti. Lekin Yǝrubbaalning kiqik oƣli Yotam yoxuruniwalƣaqⱪa, ⱪutulup ⱪaldi.
Elment atyja házába, Ofrába és megölte testvéreit, Jerubbáal fiait, hetven embert egy kövön; de megmaradt Jótám, Jerubbáal legkisebb fia, mert elrejtőzött.
6 Andin pütkül Xǝkǝmdikilǝr wǝ Bǝyt-Millodikilǝrning ⱨǝmmisi yiƣilixip berip Abimǝlǝkni Xǝkǝmdiki dub dǝrihining tüwidǝ padixaⱨ ⱪilip tiklidi.
Összegyűltek mind a Sekhém urai és egész Bét-Milló, elmentek és királlyá tették Abímélekhet az oszlop melletti terebinthusnál, mely Sekhémben van.
7 Bu hǝwǝr Yotamƣa yǝtküzüldi; u berip Gǝrizim teƣining qoⱪⱪisiƣa qiⱪip, u yǝrdǝ turup yuⱪiri awazda kɵpqilikkǝ towlap: — Əy Xǝkǝm qongliri, mening sɵzümgǝ ⱪulaⱪ selinglar, andin Hudamu silǝrgǝ ⱪulaⱪ salidu.
Midőn tudtára adták Jótámnak, elment és megállt a Gerizzim hegy tetején, fölemelte hangját és szólt; mondta nekik: Hallgassatok reám, Sekhém urai, s majd hallgat reátok Isten!
8 Künlǝrdin bir küni dǝrǝhlǝr ɵzlirining üstigǝ ⱨɵküm süridiƣan bir dǝrǝhni mǝsiⱨlǝp padixaⱨ tiklǝxkǝ izdǝp qiⱪip, zǝytun dǝrihigǝ: — Üstimizgǝ padixaⱨ bolup bǝrgin, dǝptikǝn.
Elmentek egyszer a fák, hogy fölkenjenek maguknak királyt. És mondták az olajfának: Légy a mi királyunk!
9 Zǝytun dǝrihi ularƣa jawab berip: — Hudaƣa wǝ insanlarƣa bolƣan ⱨɵrmǝtni ipadilǝydiƣan meyimni taxlap, baxⱪa dǝrǝhlǝrning üstidǝ turup pulanglaxⱪa ketǝmdim? — dǝptu.
Mondta nekik az olajfa: Elveszítettem-e zsíromat, a mellyel tisztelnek istent és embert, hogy menjek lebegni a fák fölött?
10 Buni anglap dǝrǝhlǝr ǝnjür dǝrihining ⱪexiƣa berip: — Sǝn kelip üstimizgǝ padixaⱨ bolƣin, dǝp iltija ⱪiliptu;
És mondták a fák a fügefának: Jer te, légy a mi királyunk!
11 Ənjür dǝrihi ularƣa jawab berip: — Mǝn ɵz xirnǝm bilǝn yahxi mewǝmni taxlap, baxⱪa dǝrǝhlǝrning üstidǝ turup pulanglaxⱪa ketǝmdim? — dǝptu.
Mondta nekik a fügefa: Elveszítettem-e édességemet és jó gyümölcsömet, hogy menjek lebegni a fák fölött?
12 Xuning bilǝn dǝrǝhlǝr üzüm talliⱪining ⱪexiƣa berip: — Sǝn kelip bizning üstimizgǝ padixaⱨ bolƣin, dǝptu,
És mondták a fák a szőlőtőnek: Jer te, légy a mi királyunk!
13 üzüm teli ularƣa jawab berip: — Mǝn Huda bilǝn adǝmlǝrni hux ⱪilidiƣan yengi xarabni taxlap, baxⱪa dǝrǝhlǝrning üstidǝ turup pulanglaxⱪa ketǝmdim? — dǝptu.
Mondta nekik a szőlőtő: Elveszítettem-e mustomat, mely örvendeztet istent és embert, hogy menjek lebegni a fák fölött?
14 Andin dǝrǝhlǝrning ⱨǝmmisi azƣanning ⱪexiƣa berip: — Sǝn kelip bizning üstimizgǝ padixaⱨ bolƣin, dǝptu;
Erre mondták mind a fák a tövisbokornak: Jer te, légy a mi királyunk!
15 azƣan ularƣa jawab berip: — Əgǝr silǝr meni sǝmimiy niyitinglar bilǝn üstünglǝrgǝ padixaⱨ ⱪilixni halisanglar, kelip mening sayǝmning astida panaⱨlininglar; bolmisa, azƣandin bir ot qiⱪidu wǝ Liwanning kedir dǝrǝhlirini yǝp ketidu! — dǝptu.
Mondta. a tövisbokor a fáknak: Ha igazán föl akartok engem kenni királytoknak, akkor jöjjetek, keressetek ótalmat árnyékomban, ha pedig nem, csapjon ki tűz a tövisbokorból és eméssze föl a Libánon czédrusait.
16 Əgǝr silǝrning Abimǝlǝkni padixaⱨ ⱪilƣininglar rast sǝmimiy wǝ durus niyǝt bilǝn bolƣan bolsa, Yǝrubbaal wǝ uning ailisidikilǝrgǝ yahxiliⱪ ⱪilƣan, uning ⱪilƣan ǝmǝlliri boyiqǝ uningƣa ⱪayturƣan bolsanglar —
Most tehát, ha igazán és őszintén cselekedtetek, midőn királlyá tettétek Abímélekhet és ha jót cselekedtetek Jerubbáallal és házával és ha kezeinek tette szerint cselekedtetek vele –
17 (qünki atam silǝr üqün jǝng ⱪilip, ɵz jenini hǝtǝrgǝ tǝwǝkkul ⱪilip silǝrni Midiyanning ⱪolidin ⱪutⱪuzdi!
hogy harczolt értetek az atyám és messzire elvetette életét s megmentett titeket Midján kezéből,
18 Lekin silǝr bügün atamning jǝmǝtigǝ ⱪarxi ⱪozƣilip, uning oƣullirini, jǝmiy yǝtmix adǝmni bir taxning üstidǝ ɵltürüp, uning dedikining oƣli Abimǝlǝkni tuƣⱪininglar bolƣini üqün Xǝkǝm hǝlⱪining üstigǝ padixaⱨ ⱪilip tiklǝpsilǝr!)
holott ti fölkeltetek ma atyám háza ellen és megöltétek fiait, hetven embert egy kövön s királlyá tettétek Abímélekhet, szolgálójának fiát, Sekhém urai fölé, mert testvéretek ő –
19 — ǝmdi ǝgǝr silǝr Yǝrubbaal wǝ jǝmǝtigǝ sǝmimiy wǝ durus muamilǝ ⱪilƣan bolsanglar, silǝr Abimǝlǝktin huxalliⱪ tapⱪaysilǝr, umu silǝrdin huxalliⱪ tapⱪay!
ha tehát igazán és őszintén cselekedtetek Jerubbáallal és házával e mai napon: örüljetek Abímélekhkel, s örüljön ő is veletek.
20 Lekin bolmisa, Abimǝlǝktin ot qiⱪip, Xǝkǝmdikilǝr wǝ Bǝyt-Milloning hǝlⱪini yǝp kǝtsun; xundaⱪla, Xǝkǝmdikilǝr wǝ Bǝyt-Milloning hǝlⱪidin ot qiⱪip, Abimǝlǝkni yǝp kǝtsun! — dedi.
Ha pedig nem, csapjon ki tűz Abímélekhtől és eméssze föl Sekhém urait és Bét-Millót és csapjon ki tűz Sekhém uraiból és Bét-Millóból és eméssze föl Abimélekhet.
21 Yotam ⱪerindixi Abimǝlǝktin ⱪorⱪup, ⱪeqip Bǝǝr degǝn jayƣa berip, u yǝrdǝ olturaⱪlixip ⱪaldi.
Erre megfutamodott Jótám, menekült és elment Beérbe; és ott maradt testvére Abímélekh miatt.
22 Abimǝlǝk Israilƣa üq yil sǝltǝnǝt ⱪildi.
És uralkodott Abímélekh Izraél fölött három évig.
23 Huda Abimǝlǝk bilǝn Xǝkǝmning adǝmliri otturisiƣa bir yaman roⱨ ǝwǝtti; xuning bilǝn Xǝkǝmdikilǝr Abimǝlǝkkǝ asiyliⱪ ⱪilixⱪa ⱪozƣaldi.
Ekkor küldött Isten gonosz szellemet Abímélekh és Sekhém urai közé, úgy hogy hűtlenek lettek Sekhém urai Abímélekhhez;
24 Buning mǝⱪsiti, Yǝrubbaalning yǝtmix oƣliƣa ⱪilinƣan zorawanliⱪ wǝ ⱪan ⱪǝrzni ularni ɵltürgǝn ⱪerindixi Abimǝlǝkning boyniƣa qüxürüx, xundaⱪla ɵz aka-ukilirini ɵltürüxkǝ uni ⱪollap-ⱪuwwǝtligǝn Xǝkǝmdiki kixilǝrning bexiƣa qüxürüxtin ibarǝt idi.
hogy elkövetkezzék a Jerubbáal hetven fiának bántalma és hogy vérük szálljon testvérükre, Abímélekhre, ki megölte őket, és Sekhém uraira, kik erősítették kezeit testvéreinek megölésére.
25 Xǝkǝmdiki kixilǝr Abimǝlǝkni tutmaⱪqi bolup, taƣlarning qoⱪⱪiliriƣa paylaⱪqilarni bɵktürmǝ ⱪilip turƣuzdi; ular u yǝrdin ɵtkǝn yoluqilarning ⱨǝmmisini bulang-talang ⱪildi. Bu ix Abimǝlǝkkǝ yǝtküzüldi.
S elhelyeztek ellene Sekhém urai leselkedőket a hegyek csúcsain és kiraboltak mindenkit, a ki mellettük elment az úton; ez tudtára adatott Abímélekhnek.
26 Əbǝdning oƣli Gaal ɵz aka-ukiliri bilǝn Xǝkǝmgǝ kɵqüp keliwidi, Xǝkǝmdiki kixilǝr uningƣa ixǝnq baƣlap uni ɵz yar-yɵliki ⱪildi.
Odajött Gáal, Ébed fia meg testvérei és bevonultak Sekhémbe; és megbíztak benne Sekhém urai.
27 Xundaⱪ ⱪilip ular xǝⱨǝrdin etizliⱪⱪa qiⱪip, üzümzarlarning üzümlirini üzüp siⱪip, xarab yasap, xadliⱪ ⱪilip ɵz butining ibadǝthanisiƣa kirip, yǝp-iqixip Abimǝlǝkning üstidin lǝnǝt oⱪuƣili turdi.
Kimentek a mezőre, leszüretelték szőlőiket, sajtoltak és hálaünnepet tartottak; bementek istenük házába, ettek és ittak és átkozták Abímélekhet.
28 Əbǝdning oƣli Gaal: — Abimǝlǝk degǝn kim idi? Xǝkǝm degǝn nemǝ idi, biz nemǝ dǝp uningƣa hizmǝt ⱪilƣudǝkmiz?! U Yǝrubbaalning oƣli ǝmǝsmu? Zǝbul uning nazatǝtqisi ǝmǝsmu? Silǝr Xǝkǝmning atisi Ⱨamorning adǝmlirining hizmitidǝ bolsanglar bolidu! Biz nemixⱪa Abimǝlǝkning hizmitidǝ bolidikǝnmiz?
És mondta Gáal, Ébed fia: Kicsoda Abimélekh és micsoda Sekhém, hogy szolgáljuk őt? Nemde Jerubbáal fia, Zebúl pedig a megbízottja! Szolgáljátok Chamórnak, Sekhém atyjának embereit, de miért szolgáljuk mi őt?
29 Kaxki bu hǝlⱪ mening ⱪol astimda bolsa idi! U qaƣda mǝn Abimǝlǝkni ⱨǝydiwtǝttim! Mǝn Abimǝlǝkkǝ: — Ɵz ⱪoxuningni kɵpǝytip, jǝnggǝ qiⱪⱪin! — degǝn bolattim.
Bárcsak kezemben volna ez a nép, majd letenném én Abímélekhet! És megizente Abímélekhnek: Szaporítsd seregedet és vonulj ki!
30 Əmdi xǝⱨǝr baxliⱪi Zǝbul Əbǝdning oƣli Gaalning bu sɵzlirini angliƣinida, aqqiⱪi kelip,
Midőn meghallotta Zebúl, a város parancsolója Gáalnak, Ébed fiának szavait, föllobbant haragja.
31 ǝlqilǝrni Abimǝlǝkning ⱪexiƣa yoxurunqǝ ǝwǝtip: «Mana, Gaalning oƣli ⱪerindaxliri bilǝn Xǝkǝmgǝ keliwatidu; mana, xǝⱨǝrni siligǝ ⱪarxi qiⱪixⱪa ⱪutritiwatidu.
És küldött követeket Abímélekhez alattomban, mondván: Íme, Gáal, Ébed fia és testvérei Sekhémbe jöttek és lázítják ellened a várost.
32 Xunga sili adǝmlirini elip bügün keqǝ [xǝⱨǝr] ǝtrapidiki etizliⱪⱪa berip marap olturƣayla;
Most tehát kelj föl éjjel, te meg a nép, mely veled van és leselkedjél a mezőn;
33 ǝtǝ kün qiⱪⱪan ⱨaman ⱪozƣilip xǝⱨǝrgǝ ⱨujum ⱪilƣayla; u wǝ uning adǝmliri siligǝ ⱪarxi qiⱪⱪanda, sili ǝⱨwalƣa ⱪarap uningƣa taⱪabil turƣayla, — dedi.
és lészen reggel, a mint felsüt a nap, kelj föl korán és ronts a városra, és íme ő és a nép, mely vele van, kivonulnak ellened, akkor majd teszel vele, a mint bírja a kezed.
34 Buni anglap, Abimǝlǝk ⱨǝmmǝ adǝmlirini elip, keqisi qiⱪip, tɵt topⱪa bɵlünüp, yoxurunup Xǝkǝmgǝ ⱨujum ⱪilixⱪa marap olturdi.
Erre fölkelt Abimélekh és a az egész nép, mely vele volt, éjjel, és leselkedtek Sekhémre négy csapatban.
35 Əbǝdning oƣli Gaal sirtⱪa qiⱪip xǝⱨǝrning dǝrwazisida ɵrǝ turƣanda, Abimǝlǝk ɵz adǝmliri bilǝn yoxurunƣan jaydin qiⱪti.
S kivonult Gáal, Ébed fia és megállt a város kapuja bejáratán; akkor fölkelt Abímélekh és a nép, mely vele volt, a lesből.
36 Gaal hǝlⱪni kɵrüp Zǝbulƣa: — Mana taƣ qoⱪⱪiliridin adǝmlǝr qüxüwatidu, dedi. Lekin Zǝbul uningƣa jawabǝn: — Taƣlarning kɵlǝnggisi sanga adǝmlǝrdǝk kɵrünidu, — dedi.
Mikor Gáal látta a népet, szólt Zebúlhoz: Íme, nép száll le a hegyek csúcsairól. Mondta neki Zebúl: A hegyek árnyékát nézed embereknek.
37 Gaal yǝnǝ sɵz ⱪilip: Mana, bir top adǝmlǝr dɵnglǝrdin qüxüp keliwatidu, yǝnǝ bir top adǝmlǝr «Palqilarning dub dǝrihi»ning yoli bilǝn keliwatidu, — dedi.
Tovább is beszélt Gáal és mondta: Íme, nép száll le az ország köldökéről és egy csapat jő a jóslók terebinthusának útja felől.
38 Andin Zǝbul uningƣa: — Sening: «Abimǝlǝk degǝn kim idi, biz uning hizmitidǝ bolattuⱪmu?» dǝp qong gǝp ⱪilƣan aƣzing ⱨazir ⱪeni? Mana bular sǝn kɵzgǝ ilmiƣan hǝlⱪ ǝmǝsmu? Əmdi qiⱪip ular bilǝn soⱪuxup baⱪⱪin! — dedi.
Mondta neki Zebúl: Hol van hát a szájad, mellyel mondtad, kicsoda Abímélekh, hogy szolgáljuk őt? Nemde, ez az a nép, melyet megvetettél, most hát vonulj ki és harczolj vele.
39 Xuning bilǝn Gaal Xǝkǝmdikilǝr bilǝn qiⱪip Abimǝlǝk bilǝn soⱪuxuxⱪa baxlidi.
Ekkor kivonult Gáal Sekhém urai élén és harczolt Abímélekhkel.
40 Lekin Abimǝlǝk uni mǝƣlup ⱪilip ⱪoƣlidi; u uning aldidin ⱪaqti, xundaⱪla nurƣun yarilanƣan adǝmlǝr xǝⱨǝrning dǝrwazisiƣiqǝ yetixip kǝtkǝnidi.
És üldözte őt Abímélekh és megfutamodott előle; és elesett sok halott a kapu bejáratáig.
41 Andin Abimǝlǝk Arumaⱨda turup ⱪaldi. Zǝbul bolsa Gaal wǝ uning ⱪerindaxlirini ⱪoƣlap, ularning Xǝkǝmdǝ turuxiƣa yol ⱪoymidi.
S maradt Abímélekh Arúmában és kiűzte Zebúl Gáalt és testvéreit, úgy hogy nem maradtak Sekhémben.
42 Ətisi [Gaaldikilǝr] dalaƣa qiⱪti; bu hǝwǝr Abimǝlǝkkǝ yǝtkǝndǝ
Volt pedig másnapon, kivonult a nép a mezőre, s tudtára adták Abímélekhnek.
43 u hǝlⱪini elip, ularni üq topⱪa bɵlüp, dalada yoxurunup marap turdi; u ⱪarap turuwidi, Xǝkǝm hǝlⱪi xǝⱨǝrdin qiⱪti. U ⱪopup ularƣa ⱨujum ⱪildi.
Vette a népet, elosztotta három csapatra és leselkedett a mezőn; akkor látta, íme a nép kijő a városból, reájuk támadt és megverte őket.
44 Abimǝlǝk wǝ uning bilǝn bolƣan birinqi top atlinip xǝⱨǝrning dǝrwazisining aldiƣa besip berip, u yǝrdǝ turdi; ⱪalƣan ikki top etilip berip dalada turƣan adǝmlǝrgǝ ⱨujum ⱪilip ularni ⱪiriwǝtti.
Abímélekh ugyanis meg a csapatok, melyek vele voltak, kirontottak és megállottak a város kapuja bejáratán; két csapat pedig rárontott mind a mezőn levőkre és megverték őket.
45 Xu tǝriⱪidǝ Abimǝlǝk pütün bir kün xǝⱨǝrgǝ ⱨujum ⱪilip, uni elip, uningda turuwatⱪan hǝlⱪni ɵltürüp, xǝⱨǝrni haniwǝyran ⱪilip üstigǝ tuzlarni qeqiwǝtti.
S Abímélekh harczolt a város ellen amaz egész napon, bevette a várost és a benne levő népet megölte; lerombolta a várost és behintette sóval.
46 Xǝkǝm munaridiki adǝmlǝrning ⱨǝmmisi buni anglap, Berit degǝn butning ibadǝthanisidiki ⱪorƣanƣa kiriwaldi.
Meghallották Sekhém tornyának mind az urai, s bementek Él-Berít házának várába.
47 Xǝkǝm munaridiki adǝmlǝr bir yǝrgǝ yiƣiliwaptu, degǝn hǝwǝr Abimǝlǝkkǝ yǝtti.
Tudtára adatott Abímélekhnek, hogy összegyülekeztek Sekhém tornyának mind az urai.
48 Xuning bilǝn Abimǝlǝk adǝmlirini elip Zalmon teƣiƣa qiⱪti; u ⱪoliƣa paltini elip dǝrǝhning bir xehini kesip elip, ɵxnisigǝ ⱪoyup, andin ɵzi bilǝn bolƣan hǝlⱪⱪǝ: — Mening nemǝ ⱪilƣinimni kɵrdünglar, ǝmdi silǝrmu tezdin xundaⱪ ⱪilinglar, — dedi.
Akkor fölment Abímélekh Czalmón hegyére, ő meg az egész nép, mely vele volt, s kezébe vette Abímélekh a fejszéket, levágott egy faágat, fölvette, a vállára tette és szólt a néphez, mely vele volt: A mit láttatok, hogy tettem, sietve tegyétek, úgy mint én.
49 Buni anglap hǝlⱪning ⱨǝrbiri Abimǝlǝktǝk birdin xahni kesip elip, uningƣa ǝgixip berip, xahlarni ⱪorƣanning yeniƣa dɵwilǝp, ot ⱪoyup ⱪorƣan wǝ uningda bolƣanlarni kɵydürüwǝtti. Buning bilǝn Xǝkǝmning munaridiki ⱨǝmmǝ adǝmlǝr, jǝmiy mingqǝ ǝr-ayal ɵldi.
És levágta az egész nép is kiki a maga ágát, mentek Abímélekh után és letették a vár körül és rájuk gyújtották a várat tűzben. Így meghaltak Sekhém tornyának mind az emberei, mintegy ezer férfi és asszony.
50 Andin Abimǝlǝk Tǝbǝzgǝ berip, u yǝrdǝ bargaⱨ ⱪurup Tǝbǝzkǝ ⱪorxap, ⱨujum ⱪilip uni ixƣal ⱪildi.
Erre elment Abímélekh Tébécz ellen, tábort ütött Tébécz ellen és bevette azt.
51 Lekin xǝⱨǝrning otturisida mustǝⱨkǝm bir munar bar idi; barliⱪ ǝr-ayal, jümlidin xǝⱨǝrning ⱨǝmmǝ qongliri u yǝrgǝ ⱪeqip berip, dǝrwazini iqidin taⱪap, munarning üstigǝ qiⱪiwaldi.
De erős torony volt a város közepén, oda menekültek mind a férfiak és asszonyok, meg mind a város urai és bezárták magukat; és fölmentek a torony tetejére.
52 Abimǝlǝk munarƣa ⱨujum ⱪilip, uningƣa ot ⱪoyuxⱪa munarning dǝrwazisiƣa yeⱪinlaxⱪanda,
Jött Abímélekh a toronyhoz s harczolt ellene; és oda lépett a torony bejáratához, hogy elégesse tűzben.
53 bir ayal yarƣunqaⱪning üstünki texini Abimǝlǝkning bexiƣa etip uning bax süngikini sunduriwǝtti.
Ekkor ledobott egy asszony egy malomkődarabot Abimélekh fejére és szétzúzta koponyáját.
54 Andin Abimǝlǝk dǝrⱨal ɵz yariƣini kɵtürgüqi yigitni qaⱪirip uningƣa: — Ⱪiliqingni suƣurup meni ɵltürüwǝtkin; bolmisa, hǝlⱪ mening toƣramda: «Bir ayal kixi uni ɵltürüwetiptu» deyixidu, — dedi. Buni anglap yigit uni sanjip ɵltürüwǝtti.
Hamar hívta fegyverhordozó legényét és mondta neki: Rántsd ki kardodat és ölj meg, nehogy azt mondják rólam: asszony ölte meg. És átszúrta őt a legénye és meghalt.
55 Andin Israilning adǝmliri Abimǝlǝkning ɵlginini kɵrüp, ularning ⱨǝmmisi ɵz jayliriƣa ⱪaytip ketixti.
Midőn látták Izraél emberei, hogy meghalt Abímélekh, elmentek ki-ki helyére.
56 Xundaⱪ ⱪilip Huda Abimǝlǝkning ɵzining yǝtmix aka-ukisini ɵltürüp, atisiƣa ⱪilƣan rǝzillikini uning ɵz bexiƣa yandurdi;
Így visszahárította Isten Abímélekh gonoszságát, melyet atyján elkövetett azzal, hogy megölte hetven testvérét;
57 xuningdǝk Huda Xǝkǝmning adǝmliri ⱪilƣan barliⱪ yamanliⱪlirinimu ularning bexiƣa yandurup qüxürdi. Buning bilǝn Yǝrubbaalning oƣli Yotam eytⱪan lǝnǝt ularning üstigǝ kǝldi.
Sekhém embereinek egész gonoszságát pedig visszahárította Isten az ő fejükre és rájuk jött Jótámnak, Jerubbáal fiának átka.
