Yǝxua 8
1 Pǝrwǝrdigar Yǝxuaƣa: — Sǝn ⱨeq ⱪorⱪma, ⱨǝm ⱨoduⱪmiƣin. Turup, barliⱪ jǝngqilǝrni ɵzüng bilǝn elip, Ayi xǝⱨirigǝ qiⱪⱪin. Mana, Mǝn Ayining padixaⱨi, hǝlⱪi, xǝⱨiri wǝ zeminini ⱪoxup sening ⱪolungƣa tapxurdum.
És szólt az Örökkévaló Józsuához: Ne félj s ne rettegj; vedd magaddal az egész hadnépet, kelj föl, vonulj Áj felé. Lásd, kezedbe adtam Áj királyát meg népét s városát és országát.
2 Sǝn Yeriho bilǝn uning padixaⱨiƣa ⱪandaⱪ ⱪilƣan bolsang Ayi xǝⱨiri bilǝn uning padixaⱨiƣimu xundaⱪ ⱪilisǝn. Pǝⱪǝt silǝr bu ⱪetim xǝⱨǝrdin olja wǝ qarpaylarni alsanglar bolidu. Əmdi sǝn xǝⱨǝrning kǝyni tǝripigǝ ⱨujum ⱪilixⱪa pistirma ⱪoyƣin, — dedi.
Tégy Ájjal és királyával, amint tettél Jerichóval és királyával; csak zsákmányát és marháját vegyétek prédául magatoknak. Helyezz el lescsapatot a város ellen annak mögötte.
3 Xuning bilǝn, Yǝxua bilǝn ⱨǝmmǝ jǝngqilǝr ⱪozƣilip, ayiƣa ⱨujum ⱪilixⱪa qiⱪti. Yǝxua ottuz ming batur jǝngqini ilƣap keqidǝ ularni mangdurdi
És fölkelt Józsua meg az összes hadnép, hogy vonuljon Áj ellen, és kiválasztott Józsua harmincezer embert, derék vitézeket, s elküldötte őket éjjel.
4 wǝ ularƣa mundaⱪ tapilidi: — «Silǝr agaⱨ bolup, xǝⱨǝrdin bǝk neri kǝtmǝy xǝⱨǝrning kǝynidǝ mɵkünüp turup, ⱨǝmminglar bɵktürmǝ ⱨujumƣa tǝyyar turunglar.
S megparancsolta nekik, mondván: Lássátok, ti lesben álltok a város ellen, a város mögött, ne távozzatok nagyon a várostól; és legyetek mindnyájan készen.
5 Mǝn ɵzüm bilǝn ⱪalƣan ⱨǝmmǝ kixilǝrni elip xǝⱨǝrgǝ yeⱪin barimǝn; xundaⱪ boliduki, ular baldurⱪidǝk aldimizƣa qiⱪip ⱨujum ⱪilƣanda, biz ularning aldidin ⱪaqimiz;
Magam pedig s az egész nép, mely velem van, közeledni fogunk a városhoz; és lészen, midőn kijönnek elénk, mint első ízben, akkor megfutamodunk előttük;
6 ular jǝzmǝn bizning kǝynimizdin ⱪoƣlaydu; ular: «Israillar baldurⱪidǝk aldimizdin ⱪeqip kǝtti» dǝp oylaydu, biz ularni azdurup xǝⱨǝrdin yiraⱪ elip qiⱪimiz. Xuning üqün biz ularning aldidin ⱪaqimiz.
majd kijönnek utánunk, míg el nem szakasztottuk őket a várostól – mert azt fogják mondani, megfutamodnak előttünk, mint első ízben – s mi megfutamodunk előttük.
7 U waⱪitta silǝr bɵktürmidin ⱪopup qiⱪip, xǝⱨǝrni ixƣal ⱪilinglar; qünki Pǝrwǝrdigar Hudayinglar bu xǝⱨǝrni silǝrning ⱪolunglarƣa tapxuridu.
Ti pedig majd fölkeltek a lesből és elfoglaljátok a várost, s kezetekbe adja az Örökkévaló, a ti Istentek.
8 Xǝⱨǝrni ixƣal ⱪilƣandin keyin Pǝrwǝrdigarning tapiliƣini boyiqǝ u xǝⱨǝrni ot yeⱪip kɵydüriwetinglar. Mana, mǝn silǝrgǝ ǝmr bǝrdim».
És lészen, amint beveszitek a várost, gyújtsátok föl a várost tűzben, az Örökkévaló igéje szerint cselekedjetek; lássátok, megparancsoltam nektek.
9 Yǝxua ularni yolƣa saldi, ular berip Bǝyt-Əl bilǝn Ayining otturisida, Ayining ƣǝrb tǝripidǝ bɵktürmǝ selip marap olturdi. Yǝxua bolsa u keqisi hǝlⱪning arisida ⱪondi.
Elküldte őket Józsua, és elmentek a leshelyre, és maradtak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra. S meghált Józsua azon éjjel a nép közepében.
10 Ətisi sǝⱨǝr Yǝxua ⱪopup, hǝlⱪni yiƣip tǝkxürdi; andin u Israilning aⱪsaⱪalliri bilǝn billǝ hǝlⱪning aldida Ayiƣa ⱪarxi mangdi.
Józsua fölkelt kora reggel és megszámlálta a népet; s fölment ő meg Izraél vénei a nép élén Áj felé.
11 Uning bilǝn billǝ bolƣan ⱨǝmmǝ jǝngqilǝrmu uning bilǝn qiⱪip, xǝⱨǝrning aldiƣa yeⱪin berip, Ayining ximal tǝripidǝ qedir tikti. Ular qüxkǝn jay bilǝn Ayining otturisida bir jilƣa bar idi.
S az egész hadnép, mely vele volt, fölment, és közeledve oda értek a várossal szemben; és táboroztak Ájtól északra – a völgy pedig közte és Áj közt.
12 Yǝxua bǝx mingqǝ adǝmni tallap elip berip, Bǝyt-Əl bilǝn Ayining otturisida, xǝⱨǝrning ƣǝrb tǝripidǝ bɵktürmǝ turƣuzƣanidi.
Vett mintegy ötezer embert és elhelyezte őket lescsapatnak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra.
13 Xundaⱪ ⱪilip, barliⱪ hǝlⱪ, yǝni xǝⱨǝrning ximal tǝripidiki bargaⱨtiki ⱪoxun bilǝn ƣǝrb tǝripidiki pistirma ⱪoxun orunlaxturup bɵlündi. Xu keqisi Yǝxua ɵzi jilƣining otturisiƣa qüxti.
S elhelyezték a népet, az egész tábort, mely a várostól északra volt, meg végcsapatát a várostól nyugotra. És ment Józsua azon éjjel a völgy közepébe.
14 Ayining padixaⱨi xu ǝⱨwalni kɵrdi wǝ xǝⱨǝrdikilǝr aldirap sǝⱨǝr ⱪopuxti; padixaⱨ bilǝn barliⱪ hǝlⱪi Israil bilǝn soⱪuxux üqün bǝlgilǝngǝn waⱪitta Arabaⱨ tüzlǝnglikigǝ qiⱪti. Lekin padixaⱨning xǝⱨǝrning kǝynidiki pistirma ⱪoxundin hǝwiri yoⱪ idi.
S volt, midőn ezt látta Áj királya, siettek, korán fölkeltek és kivonultak a város emberei Izraél elébe a harcra – ő és egész népe – a kijelölt helyre a síkság előtt; de ő nem tudta, hogy lescsapat van ellene a város mögött.
15 Yǝxua bilǝn barliⱪ Israil bolsa ɵzlirini ulardin yengilgǝngǝ selip, qɵl tǝrǝpkǝ ⱪaqti.
S megverették magukat Józsua meg egész Izraél előttük és megfutamodtak a puszta felé.
16 Xǝⱨǝrdǝ bar hǝlⱪning ⱨǝmmisi ularni ⱪoƣlaxⱪa qaⱪirildi; ular kelip Yǝxuani ⱪoƣliƣanda, ular azdurulup xǝⱨǝrdin yiraⱪ ⱪilindi.
Erre összegyűlt az egész nép, mely Ájban volt, hogy üldözze őket; üldözték Józsuát és elszakadtak a várostól.
17 Ayi bilǝn Bǝyt-Əlning iqidǝ Israilni ⱪoƣlaxⱪa qiⱪmiƣan ⱨeqbir ǝr kixi ⱪalmidi; ular xǝⱨǝrni oquⱪ ⱪoyup, ⱨǝmmisi Israilni ⱪoƣlap qiⱪip kǝtti.
S nem maradt vissza senki Ájban és Bét-Élben, ki nem vonult volna ki Izraél után; nyitva hagyták a várost és üldözték Izraélt.
18 U waⱪitta Pǝrwǝrdigar Yǝxuaƣa: — Ⱪolungdiki nǝyzini ayiƣa ⱪaritip uzatⱪin; qünki Mǝn uni sening ⱪolungƣa tapxurdum, — dewidi, Yǝxua ⱪolidiki nǝyzini xǝⱨǝrgǝ ⱪaritip uzatti.
Ekkor szólt az Örökkévaló Józsuához: Nyújtsd ki a kezedben levő lándzsát Áj felé, mert kezedbe adom. És kinyújtotta Józsua a kezében levő lándzsát a város felé.
19 U ⱪolidiki nǝyzini uzatⱪan ⱨaman pistirmida yatⱪanlar jayidin tezla qiⱪip, yügürginiqǝ xǝⱨǝrgǝ etilip kirip, uni ixƣal ⱪilip xuan ot yeⱪip kɵydürüwǝtti.
A lescsapat hamar fölkelt helyéből, s futottak, amint kinyújtotta a kezét s bementek a városba és elfoglalták; siettek és fölgyújtották a várost tűzben.
20 Ayining adǝmliri burulup ⱪariwidi, mana xǝⱨǝrdin asman-pǝlǝk ɵrlǝwatⱪan tütünni kɵrdi, ya u yaⱪⱪa ya bu yaⱪⱪa ⱪaqayli desǝ, ⱨeq ⱨali ⱪalmiƣanidi; qɵl tǝrǝpkǝ ⱪaqⱪan Israillar burulup ɵzlirini ⱪoƣlap keliwatⱪanlarƣa ⱨujum ⱪildi.
Akkor megfordultak Áj emberei hátra felé s látták, íme fölszáll a város füstje ég felé, és nem volt bennük erő, hogy megfutamodjanak, se ide, se oda; a nép pedig, mely a pusztának futott volt, visszafordult az üldöző ellen.
21 Yǝxua bilǝn barliⱪ Israil pistirma ⱪoxunning xǝⱨǝrni elip bolƣanliⱪini, xundaⱪla xǝⱨǝrdin tütünning ɵrlǝp qiⱪⱪinini kɵrüp, yenip kelip, Ayining adǝmlirini ɵltürgili turdi.
Józsua ugyanis és az egész Izraél látták, hogy elfoglalta a lescsapat a várost és hogy fölszállt a város füstje, visszatértek tehát és megverték Áj embereit.
22 Xuning bilǝn bir waⱪitta xǝⱨǝrni alƣanlarmu xǝⱨǝrdin qiⱪip ularƣa ⱨujum ⱪildi. Xuning bilǝn ular Israillarning otturisida, bǝziliri bu tǝrǝptin, bǝziliri u tǝrǝptin ⱪapsilip ⱪaldi. Israillar ularning ⱨeqbirini ⱪoymay, ⱨǝmmisini ɵltürüwǝtti.
Amazok kijöttek volt eléjükbe a városból s így közepébe kerültek Izraélnek – ezek innen, azok onnan; megverték őket, úgy, hogy nem hagytak közülök sem maradót, sem menekvőt.
23 Ular Ayining padixaⱨini tirik tutup, Yǝxuaning aldiƣa elip bardi.
Áj királyát pedig élve fogták el és odavezették Józsuához.
24 Israil dalada uqriƣan barliⱪ ayiliⱪlarni, yǝni ɵzlirini qɵlgiqǝ ⱪoƣlap kǝlgǝnlǝrni ⱪirip yoⱪatⱪandin keyin (ularning ⱨǝmmisi ⱪiliqlinip yoⱪitilƣanidi), barliⱪ Israil Ayiƣa yenip kelip, u yǝrdikilǝrni ⱪiliqlap ɵltürdi.
És volt, midőn Izraél végzett azzal, hogy megölje Ájnak mind a lakóit, a mezőn, a pusztában, a melyben őket üldözték, és elestek valamennyien a kard élével, míg végük lett – akkor visszatért egész Izraél Ájba és megverték azt a kard élével.
25 Xundaⱪ boldiki, xu künidǝ ɵltürülgǝn ǝr-ayallar, yǝni ayiliⱪlarning ⱨǝmmisi on ikki ming adǝm idi.
Voltak pedig mind az aznap elesettek, férfitól nőig, tizenkétezren – Ájnak emberei mind.
26 Qünki Yǝxua Ayida turuwatⱪan ⱨǝmmǝ adǝm yoⱪitilmiƣuqǝ ⱪolidiki uzutup turƣan nǝyzisini yiƣmiƣanidi.
Józsua pedig nem húzta vissza kezét, melyet kinyújtott a lándzsával, míg el nem pusztította Áj minden lakóit.
27 Ⱨalbuki, Pǝrwǝrdigarning Yǝxuaƣa buyruƣan sɵzi boyiqǝ Israillar xǝⱨǝrdiki qarpay bilǝn oljini ɵzliri üqün aldi.
Csupán a barmot és ama városnak zsákmányát vette prédául magának Izraél, az Örökkévaló igéje szerint, melyet parancsolt Józsuának.
28 Andin Yǝxua Ayi xǝⱨirini kɵydürüp, uni ǝbǝdgiqǝ Harabilik dɵwisigǝ aylanduruwǝtti; taki bügüngiqǝ u xundaⱪ turmaⱪta.
És elégette Józsua Ájt és tette örök rommá, pusztasággá, mind e mai napig.
29 Ayining padixaⱨini bolsa, u bir dǝrǝhⱪǝ asturup, u yǝrdǝ kǝqkiqǝ turƣuzdi. Kün patⱪanda Yǝxua ǝmr ⱪiliwidi, kixilǝr uning ɵlükini dǝrǝhtin qüxürüp, uni xǝⱨǝrning ⱪowuⱪining aldiƣa taxlap, üstigǝ qong bir dɵwǝ taxni dɵwiliwǝtti; bu tax dɵwisi bügüngiqǝ turmaⱪta.
Áj királyát pedig felakasztatta a fára estidejéig; s naplementekor parancsolta Józsua s levették hulláját a fáról, és dobták a város kapujának bejárata elé és fölhánytak rája nagy kőhalmazt, mind e mai napig.
30 Andin Yǝxua Ebal teƣida Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigarƣa ⱪurbangaⱨ yasidi.
Akkor épített Józsua oltárt az Örökkévalónak, Izraél Istenének, Ébál hegyén.
31 Pǝrwǝrdigarning ⱪuli Musaning Israilƣa buyruƣini boyiqǝ, Musaƣa nazil ⱪilinƣan ⱪanun kitabida pütülgǝndǝk, ⱪurbangaⱨ ⱨeqbir tɵmür ǝswab tǝgküzülmigǝn pütün taxlardin yasalƣanidi. Uning üstidǝ hǝlⱪ Pǝrwǝrdigarƣa atap kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪlar wǝ inaⱪliⱪ ⱪurbanliⱪliri sunup turdi.
Miként megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája Izraél fiainak, amint írva van Mózes tanának könyvében: oltárt, ép kövekből, melyekre nem emeltek vasat – és hoztak rajta égőáldozatokat az Örökkévalónak és vágtak békeáldozatokat.
32 Xu yǝrdǝ Yǝxua uning taxlirining üstigǝ pütkül Israilning aldida Musa pütkǝn ⱪanunni kɵqürüp pütüp ⱪoydi.
És ráírta ott a kövekre Mózes tanának másolatát, amelyet irt Izraél fiai elé.
33 Andin pütkül Israil hǝlⱪi, ularning aⱪsaⱪalliri, ǝmǝldarliri bilǝn ⱨakimliri, mǝyli musapirlar bolsun yaki ularning arisida tuƣulƣanlar bolsun, ⱨǝmmisi Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪining ikki tǝripidǝ, ǝⱨdǝ sanduⱪini kɵtürgǝn kaⱨinlar bolƣan Lawiylarning aldida ɵrǝ turdi; Pǝrwǝrdigarning ⱪuli Musaning dǝslǝptǝ buyruƣini boyiqǝ, Israillarning bǝht-bǝrikitini tilǝxkǝ hǝlⱪning yerimi Gǝrizim teƣi aldida, yǝnǝ bir yerimi Ebal teƣi aldida turdi.
Egész Izraél pedig, vénei, felügyelői és bírái álltak innen is, onnan is a ládánál, szemben a levita papokkal az Örökkévaló ládájának vivőivel, mind jövevény, mind honos: egyik fele a Gerizzím hegy irányában, másik fele az Ébál hegy irányában – amint megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája, hogy először áldják meg a népet, Izraélt.
34 Andin Yǝxua ⱪanun kitabida pütülgǝnning ⱨǝmmisigǝ muwapiⱪ ⱪanundiki ⱨǝmmǝ sɵzlǝrni, jümlidin bǝht-bǝrikǝt sɵzliri wǝ lǝnǝt sɵzlirini oⱪup bǝrdi.
Aztán fölolvasta mind a tan igéit: az áldást és az átkot, egészen amint írva van a tan könyvében;
35 Yǝxua bularni pütkül Israil jamaitigǝ, jümlidin ayallar, balilar wǝ ularning arisida turuwatⱪan musapirlarƣa oⱪup bǝrdi; Musaning barliⱪ buyruƣanliridin ⱨeqbir sɵzni ⱪaldurmidi.
nem volt ige mindabból, amit parancsolt Mózes, melyet Józsua föl nem olvasott volna Izraél egész gyülekezete, meg az asszonyok és a gyermekek, meg a köztük járó jövevény előtt.
