Yǝrǝmiya 5
1 [Pǝrwǝrdigar]: — Yerusalemning rǝstǝ-koqilirida uyan-buyan aylinip yügürünglar, obdan kɵrüp biliwelinglar; mǝydanliridin izdǝp kɵrünglar; adalǝt bilǝn ix kɵridiƣan, wǝdisidǝ turuxⱪa intilidiƣan birla adǝmni tapsanglar, xunda mǝn bu [xǝⱨǝrni] kǝqürimǝn!
Járjatok szerte-széjjel Jeruzsálem utcáin és lássátok csak és tudjátok, és keressetek piacain, vajon találtok-e valakit, van-e, aki jogosságot cselekszik, hűséget keres és megbocsátok neki.
2 Gǝrqǝ ular: «Pǝrwǝrdigarning ⱨayati bilǝn!» dǝp ⱪǝsǝm iqkǝn bolsimu, ular yalƣandin sɵzlǝydu, [dedi].
És ha azt mondják: él az Örökkévaló, bizony hazugul esküsznek.
3 — I Pǝrwǝrdigar, kɵzüng adalǝt-bitǝrǝplikni izdǝp yüridu ǝmǝsmu? Sǝn bularni urdung, lekin ular azablanmaydu; Sǝn ularni nabut ⱪilip tügǝxtürdüng, lekin ular tǝrbiyǝ ⱪobul ⱪilixni rǝt ⱪilip kǝldi; ular yüzlirini taxtin ⱪattiⱪ ⱪildi, ular yolidin yenixni rǝt ⱪilidu»
Örökkévaló, szemeid nemde hűségre tekintenek? Verted őket, de nem fájlalták, enyésztetted őket – vonakodtak elfogadni oktatást; erősebbé tették arcukat a sziklánál, vonakodtak megtérni.
4 — mǝn: «Xübⱨisizki, bundaⱪ ⱪilƣanlar pǝⱪǝt namratlar, ular nadanlar; qünki ular Pǝrwǝrdigarning yolini, Hudasining ⱨɵküm-kɵrsǝtmilirini bilmǝydu» — dedim.
És én azt mondtam, csak szegények azok, oktalankodnak, mert nem ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét.
5 — «Mǝn mɵtiwǝrlǝrning yeniƣa berip ularƣa sɵzlǝymǝn; qünki ular Pǝrwǝrdigarning yolini, Hudasining ⱨɵküm-kɵrsǝtmilirini bilidu». Biraⱪ ularmu boyunturuⱪni üzül-kesil buzup, rixtilirini üzüp taxliƣan.
Hadd megyek el a nagyokhoz, hadd beszélek velük, mert ők ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét; ámde ők egyaránt eltörték a jármot, szétszakították a köteleket.
6 — Xunga ormandin qiⱪⱪan bir xir ularni ɵltüridu, bayawandin qiⱪⱪan bir bɵrǝ ularni wǝyran ⱪilidu; yilpiz xǝⱨǝrlǝrgǝ ⱪarap paylaydu; xǝⱨǝrlǝrdin qiⱪⱪan ⱨǝrbiri titma-titma ⱪilinidu; qünki ularning asiyliⱪliri kɵpiyip, wapasizliⱪliri awuydu.
Azért öli őket oroszlán az erdőből, a sivatagok farkasa pusztítja, őket, párduc leselkedik városaikra, bárki kimegy azokból, széttépetik, mert számosak lettek bűntetteik, hatalmasak elpártolásaik.
7 Mǝn zadi nemigǝ asasǝn seni kǝqürimǝn? Sening baliliring Mǝndin waz keqip, Huda ǝmǝslǝrgǝ ⱪǝsǝm iqmǝktǝ; Mǝn ⱨǝmmǝ ⱨajǝtliridin qiⱪⱪan bolsammu, lekin ular zinahorluⱪ ⱪilip, paⱨixilǝrning ɵyigǝ top-top bolup mengiwatidu.
Ugyan miért bocsássak meg neked? Gyermekeid elhagytak engem és nem-istenekre esküdtek, jóllakattam őket, de ők házasságot törtek és parázna nő házában csődültek össze.
8 Ular sǝmrigǝn ixⱪwaz ayƣirlar, ular ⱨǝrbiri ɵz yeⱪinining ayaliƣa ⱨǝwǝs ⱪilip kixnǝwatidu.
Jól táplált lovak ők reggelenként, kiki felebarátja feleségére nyerítenek.
9 Bu ixlar tüpǝylidin ularni jazalimay ⱪoyamdim? — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Mening jenim muxundaⱪ bir ǝldin ⱪisas almay ⱪoyamdu?
Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ilyen nemzeten ne álljon bosszút a lelkem?
10 Uning üzüm qünǝkliridin ɵtüp, tallirini wǝyran ⱪilinglar; lekin ularni pütünlǝy nabut ⱪilmanglar; xahlirini ⱪirip taxlanglar, qünki ular Pǝrwǝrdigarƣa tǝwǝ ǝmǝstur;
Menjetek föl falaira és rontsatok, de végpusztítást ne tegyetek, távolítsátok el hajtásait, mert nem az Örökkévalóé azok.
11 qünki Israil jǝmǝti wǝ Yǝⱨuda jǝmǝti Manga mutlǝⱪ wapasizliⱪ ⱪildi, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
Mert hűtlenkedve hűtlenkedtek irántam Izrael háza és Jehúda háza, úgymond az Örökkévaló.
12 Ular: «U ⱨeqnemǝ ⱪilmaydu! Bizgǝ ⱨeq apǝt qüxmǝydu; nǝ ⱪiliq nǝ ⱪǝⱨǝtqilikni kɵrmǝymiz!» — dǝp Pǝrwǝrdigardin tenip kǝtti.
Megtagadták az Örökkévalót és mondták: nem ő az, és nem fog ránkjönni a veszedelem és kardot és éhséget nem fogunk látni;
13 Pǝyƣǝmbǝrlǝr bolsa pǝⱪǝt bir xamaldin ibarǝt bolidu, halas; [Pǝrwǝrdigarning] sɵz-kalami ularda yoⱪtur; ularning sɵzliri ɵz bexiƣa yansun!
a próféták pedig széllé lesznek és az ige nincs bennük: így történjék velük!
14 Xunga Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda manga mundaⱪ dǝydu: — Bu hǝlⱪ muxu sɵzni ⱪilƣini üqün, mana, Mǝn aƣzingƣa salƣan sɵzlirimni ot, bu hǝlⱪni otun ⱪilimǝnki, ot ularni kɵydürüp taxlaydu.
Ezért így szól az Örökkévaló, a seregek Istene: minthogy szóltátok e szót, íme szavaimat a te szádban tűzzé teszem és ezt a népet fává, hogy megeméssze őket.
15 — Mana, Mǝn yiraⱪtin bir ǝlni elip kelimǝn, i Israil jǝmǝti, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — U küqlük bir ǝl, ⱪǝdimiy bir ǝl, tilini sǝn bilmǝydiƣan wǝ gǝplirini sǝn ⱨeq qüxǝnmǝydiƣan bir ǝl bolidu;
Íme én hozok rátok népet távolról, oh Izrael háza, úgymond az Örökkévaló; kemény nép az, őskortól való nép az, nép, melynek nem ismered nyelvét és nem érted, mit beszél.
16 ularning oⱪdeni yoƣan eqilƣan bir gɵrdur; ularning ⱨǝmmisi batur palwanlardur.
Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan hősök.
17 Ular ⱨosulingni wǝ neningni yǝp ketidu, oƣul-ⱪizliringni yǝp ketidu, kala-ⱪoy padiliringni yǝp ketidu, üzüm talliringni wǝ ǝnjur dǝrǝhliringni yǝp ketidu; ular sǝn tayanƣan mustǝⱨkǝm xǝⱨǝrliringni ⱪiliq bilǝn wǝyran ⱪilidu.
És megeszi termésedet és kenyeredet, melyet ennének fiaid és leányaid, megeszi juhaidat és ökreidet, megeszi szőlődet és fügefádat; szétrombolja erősített városaidat, amelyekben bízol, a karddal.
18 Ⱨalbuki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — xu künlǝrdimu silǝrni pütünlǝy tügǝxtürmǝymǝn.
De azokban a napokban is, úgymond az Örökkévaló, nem teszek rajtatok végpusztítást.
19 Xu qaƣda [hǝlⱪing]: «Pǝrwǝrdigar Hudayimiz nemixⱪa muxu ixlarning ⱨǝmmisini beximizƣa qüxürgǝn?» — dǝp sorisa, ǝmdi sǝn [Yǝrǝmiya] ularƣa: «Silǝr Mǝndin yüz ɵrüp, ɵz zemininglarda yat ilaⱨlarning ⱪulluⱪida bolƣininglardǝk, silǝr ɵz wǝtininglar bolmiƣan bir zeminda yat bolƣanlarning ⱪulluⱪida bolisilǝr» — degin.
És lesz, ha, azt mondjátok, mi miatt tette velünk az Örökkévaló, a mi Istenünk mindezeket – akkor szólj hozzájuk: Amint ti elhagytatok engem és szolgáltatok idegen isteneket országotokban, úgy fogtok szolgálni idegeneket oly országban, mely nem a tietek.
20 — Yaⱪupning jǝmǝtidǝ xuni jakarliƣinki wǝ Yǝⱨuda arisida xuni elan ⱪilƣinki,
Hirdessétek ezt Jákob házában és hallassátok Jehúdában, mondván:
21 «Buni anglanglar, i nadan wǝ ǝⱪli yoⱪ, kɵzi turup kɵrmǝydiƣan, ⱪuliⱪi turup anglimaydiƣan bir hǝlⱪ: —
Halljátok csak ezt, dőre, ész nélküli nép, akiknek szemük van és nem látnak, fülük van és nem hallanak.
22 Mǝndin ⱪorⱪmamsilǝr? — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Dengiz süyi üqün saⱨilni mǝnggülük qǝklimǝ ⱪilip, «Bu yǝrdin ɵtmǝ» dǝp bekitkǝn Mening aldimda tǝwrimǝmsilǝr? Mana, dolⱪunliri ɵrkǝxligini bilǝn ular saⱨil üstidin ⱨeq ƣǝlibǝ ⱪilmaydu; xawⱪunliƣini bilǝn bu qǝktin ⱨǝrgiz ⱨalⱪip ɵtǝlmǝydu.
Vajon engem nem féltek-e, úgymond az Örökkévaló, avagy tőlem nem reszkettek-e, aki fövenyt tettem határul a tengernek örök törvényül, hogy meg ne szegje; megmozognak, de nem bírnak, és zúgnak hullámai, de nem szegik meg.
23 Lekin bu hǝlⱪning jaⱨil wǝ asiyliⱪ kɵngli bardur; ular yoldin qiⱪip ɵz beximqiliⱪ ⱪilip kǝtti.
De e népnek makacs és engedetlen szíve volt, elszakadtak és elmentek.
24 Ular kɵnglidǝ: «Ɵz waⱪtida yamƣurlarni, yǝni awwalⱪi ⱨǝm keyinki yamƣurlarni Bǝrgüqi, bizgǝ ⱨosul pǝslini bekitip aman-esǝn Saⱪliƣuqi Pǝrwǝrdigar Hudayimizdin ǝyminǝyli» degǝnni ⱨeq demǝydu.
És nem mondták szívükben: féljük csak az Örökkévalót, Istenünket, ki esőt ad, őszi esőt és tavaszi esőt a maga idején, az aratás megszabott heteit megőrzi nekünk.
25 Silǝrning ⱪǝbiⱨlikliringlar muxu ixlarni silǝrgǝ nesip ⱪilmiƣan; silǝrning gunaⱨliringlar silǝrdin bǝrikǝtni mǝⱨrum ⱪilƣan.
Bűneitek elhajlították ezeket, és vétkeitek megvonták tőletek a jót.
26 Qünki hǝlⱪim arisida rǝzillǝr bardur; ular pistirmida yatⱪan ⱪiltaⱪqilardǝk paylap yüridu; ular tuzaⱪ selip, adǝmlǝrni tutuwalidu.
Mert találtatnak népemben gonoszok, fürkésznek, mint ahogy leguggolnak a madarászok; fölállítottak csapdát, hogy embereket fogjanak.
27 Tutⱪan ⱪuxlarƣa tolƣan ⱪǝpǝstǝk, ularning ɵyliri aldamqiliⱪtin erixkǝn mallar bilǝn tolƣan; ular xu yol bilǝn büyük ⱨǝm bay bolup kǝtti.
Mint madárral teli kalitka, úgy telvék házaik csalárdsággal; azért nőttek és gazdagodtak meg.
28 Ular sǝmrip, parⱪirap kǝtti; bǝrⱨǝⱪ, ular rǝzil ixlarni ⱪilixⱪa maⱨir bolup kǝtti; ular ɵz mǝnpǝǝtini kɵzlǝp hǝⱪlǝrning dǝwasini, yetim-yesirlǝrning dǝwasini sorimaydu; namratlarning ⱨoⱪuⱪini ⱪoƣdaydiƣan ⱨɵkümni ular qiⱪarmaydu.
Megkövéredtek, megfényesedtek, túl is csaptak a gonosz beszédek, törvényt nem tesznek, törvényt az árvának, az árva igazságát, hogy boldoguljanak, és a. szűkölködőknek nem szolgáltattak jogot.
29 Bu ixlar tüpǝylidin ularni jazalimay ⱪoyamdim?! — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Mening jenim muxundaⱪ bir ǝldin ⱪisas almay ⱪoyamdu?
Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ily nemzeten ne álljon bosszút lelkem?
30 Zeminda intayin ⱪorⱪunqluⱪ wǝ yirginqliⱪ bir ix sadir ⱪilinƣanki —
Iszonyúság és borzasztóság történt az országban.
31 Pǝyƣǝmbǝrlǝr yalƣan-sahta bexarǝtlǝrni bǝrmǝktǝ; kaⱨinlar bolsa ɵz ⱨoⱪuⱪ dairisini kengǝytip ⱨɵkümranliⱪ ⱪilmaⱪta; Mening hǝlⱪimmu bu ixlarni yaⱪturidu. Lekin bularning aⱪiwitidǝ ⱪandaⱪ ⱪilisilǝr?
A próféták hazugan prófétáltak és a papok uralkodnak mellettük és népem szereti így, de mit tesztek majd a végén?
