Yǝrǝmiya 38
1 Mattanning oƣli Sǝfatiya, Paxhurning oƣli Gǝdaliya, Xǝmǝliyaning oƣli Jukal wǝ Malkiyaning oƣli Paxhurlar bolsa Yǝrǝmiyaning hǝlⱪⱪǝ: —
Meghallotta Sefatja, Mattán fia meg Gedaljáhú, Paschúr fia és Júkhal Selemjáhú fia és Paschúr, Malkíja fia – azon szavakat, melyeket Jirmejáhú szólt az egész néphez, mondván:
2 «Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Bu xǝⱨǝrdǝ ⱪelip ⱪalƣan adǝmlǝr bolsa ⱪiliq, ⱪǝⱨǝtqilik wǝ waba bilǝn ɵlidu; lekin kimki qiⱪip Kaldiylǝrgǝ tǝslim bolsa ⱨayat ⱪalidu; jeni ɵzigǝ oljidǝk ⱪalidu; u ⱨayat ⱪalidu.
így szól az Örökkévaló, aki a városban marad, meg fog halni kard által, éhség által és dögvész által, de aki kimegy a kaldeusokhoz, az élni fog és lelke zsákmányul lesz neki, hogy éljen;
3 Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Bu xǝⱨǝr qoⱪum Babil padixaⱨining ⱪoxunining ⱪoliƣa tapxurulidu, u uni ixƣal ⱪilidu» — dǝwatⱪan sɵzlirini anglidi.
így szól az Örökkévaló: adatni fog a város Bábel királya hadseregének kezébe és elfoglalja azt.
4 Əmirlǝr padixaⱨⱪa: «Silidin ɵtünimiz, bu adǝm ɵlümgǝ mǝⱨkum ⱪilinsun; qünki nemixⱪa uning bu xǝⱨǝrdǝ ⱪelip ⱪalƣan jǝnggiwar lǝxkǝrlǝrning ⱪollirini wǝ hǝlⱪning ⱪollirini ajiz ⱪilixiƣa yol ⱪoyulsun? Qünki bu adǝm hǝlⱪning mǝnpǝǝtini ǝmǝs, bǝlki ziyinini izdǝydu» — dedi.
Akkor szóltak a nagyok a királyhoz: Hadd ölessék meg ez az ember, minthogy ő ellankasztja a harcosok kezét, akik megmaradtak a városban, meg az egész nép kezét, beszélvén hozzájuk ily szavakkal; mert ez az ember nem a nép javára törekszik, hanem veszedelmére.
5 Zǝdǝkiya padixaⱨ: «Mana, u silǝrning ⱪolliringlarƣa tapxuruldi; silǝrning yolunglarni tosⱪudǝk mǝn padixaⱨ ⱪanqilik bir adǝm idim?» — dedi.
És mondta Czidkijáhú király: Íme ő kezetekben van, mert a király nem képes ellenetek semmire.
6 Xuning bilǝn ular Yǝrǝmiyani tutup ⱪarawullarning ⱨoylisidiki xaⱨzadǝ Malkiyaning su azgiliƣa taxliwǝtti; ular Yǝrǝmiyani arƣamqilar bilǝn uningƣa qüxǝrdi; azgalda bolsa su bolmay, pǝⱪǝt patⱪaⱪla bar idi; Yǝrǝmiya patⱪaⱪⱪa petip kǝtti.
Erre vették Jirmejáhút és bedobták őt Malkijáhú királyfinak gödrébe, mely az őrség udvarában volt és lebocsátották Jirmejáhút kötelekkel; a gödörben pedig nem volt víz, hanem csak sár, és elmerült Jirmejáhú a sárban.
7 Əmma padixaⱨning ordisidiki bir aƣwat Efiopiyǝlik Əbǝd-Mǝlǝk Yǝrǝmiyaning su azgiliƣa ⱪamap ⱪoyulƣanliⱪini anglidi (xu qaƣda padixaⱨ bolsa «Binyamin dǝrwazisi»da olturatti).
És hallotta Ébed-Mélekh, a kúsita, egy herélt ember, ki a király házában volt, hogy Jirmejáhút a gödörbe tették; a király pedig Benjámin kapujában ült.
8 Əbǝd-Mǝlǝk ordidin qiⱪip padixaⱨning yeniƣa berip uningƣa:
Ekkor kiment Ébed-Mélekh a király házából és beszélt a királyhoz, mondván:
9 «I padixaⱨi’alǝm, bu adǝmlǝrning Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrgǝ barliⱪ ⱪilƣini, uni su azgiliƣa taxliwǝtkini intayin ǝsǝbiy rǝzilliktur; u axu yǝrdǝ ⱪǝⱨǝtqiliktin ɵlüp ⱪalidu; qünki xǝⱨǝrdǝ ozuⱪ-tülük ⱪalmidi» — dedi.
Uram király, rosszul cselekedtek ezek az emberek mind azzal, amit Jirmejáhú prófétával tettek, akit a gödörbe dobtak; majd hogy meg nem halt azon helyen az éhség miatt, mert nincs többé kenyér a városban.
10 Padixaⱨ Efiopiyǝlik Əbǝd-Mǝlǝkkǝ buyruⱪ berip: «Muxu yǝrdin ottuz adǝmni ɵzüng bilǝn elip berip, Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrni ɵlüp kǝtmǝsliki üqün su azgilidin elip qiⱪarƣin» — dedi.
És megparancsolta a király Ébed-Mélekhnek, a kúsitának, mondván: Végy magaddal innen harminc embert és hozd föl Jirmejáhú prófétát a gödörből, mielőtt meghalna.
11 Xuning bilǝn Əbǝd-Mǝlǝk adǝmlǝrni elip ularƣa yetǝkqilik ⱪilip, padixaⱨning ordisidiki hǝzinining astidiki ɵygǝ kirip xu yǝrdin lata-puta wǝ jul-jul kiyimlǝrni elip, xularni tanilar bilǝn azgalƣa, Yǝrǝmiyaning yeniƣa qüxürüp bǝrdi.
És magával vitte Ébed-Mélekh az embereket, bement a király házába a kincstár alá, vett onnan, elnyűtt rongyokat és cafatos rongyokat és lebocsátotta azokat Jirmejáhúhoz a gödörbe kötelekkel.
12 Efiopiyǝlik Əbǝd-Mǝlǝk Yǝrǝmiyaƣa: — Bu lata-puta wǝ jondaⱪ kiyimlǝrni ⱪoltuⱪliring ⱨǝm tanilar arisiƣa tiⱪip ⱪoyƣin — dedi. Yǝrǝmiya xundaⱪ ⱪildi.
És szólt Ébed-Mélekh, a kúsita, Jirmejáhúhoz: Tedd, kérlek, az elnyűtt rongyokat és a cafatokat hónod alá a köteleken alul. És így tett Jirmejahú.
13 Xuning bilǝn ular Yǝrǝmiyani tanilar bilǝn tartip, su azgilidin qiⱪardi; Yǝrǝmiya yǝnila ⱪarawullarning ⱨoylisida turdi.
És kihúzták Jirmejáhút a kötelekkel és felhozták őt a gödörből; és maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.
14 Padixaⱨ Zǝdǝkiya adǝm ǝwǝtip Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrni Pǝrwǝrdigarning ɵyidiki üqinqi kirix ixikigǝ, ɵz yeniƣa aparƣuzdi. Padixaⱨ Yǝrǝmiyaƣa: — Mǝn sǝndin bir ixni sorimaⱪqimǝn; uni mǝndin yoxurmiƣaysǝn — dedi.
És küldött Czidkijáhú király és magához hozatta Jirmejáhú prófétát a harmadik bejárathoz, mely az Örökkévaló házában volt; és szólt a király Jirmejáhúhoz: kérdezek én tőled valamit, ne titkolj el tőlem semmit.
15 Yǝrǝmiya Zǝdǝkiyaƣa: «Mǝn uni sanga ayan ⱪilsam, sǝn meni jǝzmǝn ɵlümgǝ mǝⱨkum ⱪilmamsǝn? Mǝn sanga mǝsliⱨǝt bǝrsǝm, sǝn anglimaysǝn!» — dedi.
Szólt Jirmejáhú Czidhijáhúhoz: Ha megmondom neked, hiszen meg fogsz ölni, és ha tanácsot adok neked, nem fogsz rám hallgatni.
16 Padixaⱨ Zǝdǝkiya Yǝrǝmiyaƣa astirtin ⱪǝsǝm iqip uningƣa: «Bizgǝ jan-tiniⱪ ata ⱪilƣan Pǝrwǝrdigarning ⱨayati bilǝn ⱪǝsǝm iqimǝnki, mǝn seni ɵlümgǝ mǝⱨkum ⱪilmaymǝn, yaki seni jeningni izdigüqi kixilǝrning ⱪoliƣa tapxurmaymǝn» — dedi.
És titokban megesküdött Czidkijáhú király Jirmejáhúnak, mondván: Él az Örökkévaló, aki nekünk ezt a lelket teremtette, nem foglak megölni és nem adlak ez emberek kezébe, akik életedre törnek.
17 Yǝrǝmiya Zǝdǝkiyaƣa: Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar — Israilning Hudasi mundaⱪ dǝydu: — Sǝn ihtiyarǝn Babil padixaⱨining ǝmirlirining yeniƣa qiⱪip tǝslim bolsang, jening ⱨayat ⱪalidu wǝ bu xǝⱨǝr otta kɵydürüwetilmǝydu; sǝn wǝ ɵydikiliring ⱨayat ⱪalisilǝr.
Ekkor szólt Jirmejáhú Czidkijáhúhoz: Így szól az Örökkévaló, a seregek Istene, Izrael Istene, ha ki fogsz menni Bábel királyának nagyjaihoz, akkor életben marad a lelked és e város nem fog tűzzel elégettetni, és élni fogsz te, meg házad;
18 Lekin sǝn qiⱪip Babil padixaⱨining ǝmirlirigǝ tǝslim bolmisang, bu xǝⱨǝr kaldiylǝrning ⱪoliƣa tapxurulidu, ular uningƣa ot ⱪoyup kɵydürüwetidu, sǝn ularning ⱪolidin ⱪaqalmaysǝn — dedi.
de ha nem mégy ki Bábel királyának nagyjaihoz, akkor a város a kaldeusok kezébe adatik és tűzzel égetik azt el, te pedig nem fogsz menekülni kezükből.
19 Padixaⱨ Zǝdǝkiya Yǝrǝmiyaƣa: «Mǝn Kaldiylǝrgǝ qiⱪip tǝslim bolƣan Yǝⱨudiylardin ⱪorⱪimǝn; Kaldiylǝr bǝlkim meni ularning ⱪoliƣa tapxuruxi, ular meni ⱪiyin-ⱪistaⱪ ⱪilixi mumkin» — dedi.
És szólt Czidkijáhú király Jirmejáhúhoz: Aggodalmam van azon Jehúdabeliek miatt, akik átszöktek a kaldeusokhoz, nehogy kezükbe adjanak engem és csúfot űznének velem.
20 Yǝrǝmiya mundaⱪ dedi: — Ular seni tapxurmaydu. Sǝndin ɵtünimǝnki, gepimgǝ kirip Pǝrwǝrdigarning awaziƣa itaǝt ⱪilƣaysǝn; xundaⱪ ⱪilsang sanga yahxi bolidu, jening ⱨayat ⱪalidu.
Mondta Jirmejáhú: Nem fognak adni. Hallgass csak az Örökkévaló szavára abban, amit szólok hozzád, hogy jó dolgod legyen és éljen a lelked.
21 Lekin sǝn qiⱪip tǝslim boluxni rǝt ⱪilsang, Pǝrwǝrdigar manga ayan ⱪilƣan ix mundaⱪ: —
De ha vonakodsz kimenni, ez az ige, melyet láttatott velem az Örökkévaló:
22 mana, Yǝⱨuda padixaⱨining ordisida ⱪalƣan barliⱪ ⱪiz-ayallar Babil padixaⱨining ǝmirlirining aldiƣa elip ketilidu. Xuning bilǝn bu [ⱪiz-ayallar] sanga [tǝnǝ ⱪilip]: «Sening jan dostliring seni eziⱪturdi; ular sening üstüngdin ƣǝlibǝ ⱪildi; ǝmdi ⱨazir putliring patⱪaⱪⱪa pitip kǝtkǝndǝ, ular yüz ɵrüp sanga arⱪisini ⱪildi!» — dǝydu.
És íme, mind az asszonyok, akik megmaradtak Jehúda királyának házában, kivitetnek Bábel királyának nagyjaihoz, s ők majd azt mondják: Csábítottak téged, le is győztek meghitt embereid, a mocsárba merültek lábaid, hátra fordultak.
23 Sening barliⱪ ayalliring ⱨǝm baliliring kaldiylǝrgǝ elip ketilidu. Sǝn ɵzüng ularning ⱪolidin ⱪaqalmaysǝn; qünki sǝn Babil padixaⱨining ⱪoli bilǝn tutuwelinisǝn, xundaⱪla sǝn bu xǝⱨǝrning otta kɵydürüwetilixigǝ sǝwǝbqi bolisǝn.
Mind a feleségeidet pedig és gyermekeidet kiviszik a kaldeusokhoz és te nem fogsz megmenekülni kezükből, hanem Bábel királyának kezébe kerülsz megfogatva és ezen város tűzben fog elégettetni.
24 Zǝdǝkiya Yǝrǝmiyaƣa mundaⱪ dedi: — Sǝn bu sɵⱨbitimizni baxⱪa ⱨeqkimgǝ qandurmiƣin, xundila sǝn ɵlmǝysǝn.
És szólt Czidkijáhú Jirmejáhúhoz: Senki ne tudjon e dolgokról, hogy meg ne halj.
25 Əmirlǝr mening sǝn bilǝn sɵzlǝxkinimni anglap yeningƣa kelip sǝndin: «Sening padixaⱨⱪa nemǝ degǝnliringni, xundaⱪla uning sanga ⱪandaⱪ sɵzlǝrni ⱪilƣanliⱪini bizgǝ eyt; uni bizdin yoxurma; xundaⱪ ⱪilsang biz seni ɵltürmǝymiz» desǝ,
És ha meghallják a nagyok, hogy beszéltem veled és jönnek hozzád és szólnak hozzád: add tudtunkra, kérlek, mit beszéltél a királlyal, ne titkold el tőlünk, hogy meg ne öljünk, és mit beszélt veled a király:
26 undaⱪta sǝn ularƣa: «Mǝn padixaⱨning aldiƣa: «Meni Yonatanning ɵyigǝ ⱪaytⱪuzmiƣaysǝn, bolmisa, mǝn xu yǝrdǝ ɵlimǝn» — degǝn iltijayimni ⱪoyƣanmǝn» — dǝysǝn.
akkor szólj hozzájuk könyörgésemet juttattam a király elé, hogy ne tegyen engem vissza Jehónátán házába, hogy ott meghaljak.
27 Dǝrwǝⱪǝ ǝmirlǝrning ⱨǝmmisi Yǝrǝmiyaning yeniƣa kelip xuni soridi; u ularƣa padixaⱨ buyruƣan bu barliⱪ sɵzlǝr boyiqǝ jawab bǝrdi. Xuning bilǝn ular jimip ketip uning yenidin qiⱪip kǝtti; qünki bu ix ⱨeqkimgǝ qandurulmiƣanidi.
És jöttek mind a nagyok Jirmejáhúhoz és kérdezték tőle és tudtukra adta mind e szavak szerint, amelyeket parancsolt a király; és elhallgattak előtte, mert nem hallatszott a dolog.
28 Xundaⱪ ⱪilip Yerusalem ixƣal ⱪilinƣuqǝ Yǝrǝmiya ⱪarawullarning ⱨoylisida turdi.
És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában azon napig, hogy bevétetett Jeruzsálem.
