< Yǝrǝmiya 36 >

1 Yǝⱨuda padixaⱨi Yosiyaning oƣli Yǝⱨoakimning tɵtinqi yili, Yǝrǝmiyaƣa Pǝrwǝrdigardin tɵwǝndiki sɵz kǝldi: —
És volt Jehójákím, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
2 Ɵzünggǝ oram ⱪǝƣǝz alƣin; uningƣa Yosiyaning künliridǝ sanga sɵz ⱪilƣinimdin tartip bügünki küngiqǝ Mǝn Israilni ǝyibligǝn, Yǝⱨudani ǝyibligǝn ⱨǝm barliⱪ ǝllǝrni ǝyibligǝn, sanga eytⱪan sɵzlǝrning ⱨǝmmisini yazƣin.
Végy magadnak könyvtekercset és írd föl rá mindazon szavakat, amelyeket szóltam hozzád Izraelről és Jehúdáról, meg mind a nemzetekről, amely naptól fogva beszéltem hozzád, Jósijáhú napjaitól fogva mind e mai napig.
3 Yǝⱨudaning jǝmǝti bǝlkim Mǝn bexiƣa qüxürmǝkqi bolƣan barliⱪ balayi’apǝtni anglap, ⱨǝrbiri ɵzlirining rǝzil yolidin yanarmikin; ular xundaⱪ ⱪilsa, Mǝn ularning ⱪǝbiⱨlikini wǝ gunaⱨini kǝqürüm ⱪilimǝn.
Hátha meghallják a Jehúda házabeliek mindazt a rosszat, amit szándékozom rajtuk cselekedni, azért hogy megtérjenek kiki rossz útjáról és megbocsássam bűnüket és vétküket.
4 Xuning bilǝn Yǝrǝmiya Neriyaning oƣli Baruⱪni qaⱪirdi; Baruⱪ Yǝrǝmiyaning aƣzidin qiⱪⱪanlirini anglap Pǝrwǝrdigarning uningƣa eytⱪan sɵzlirining ⱨǝmmisini bir oram ⱪǝƣǝzgǝ yezip bǝrdi.
És hívta Jirmejáhú Barúkhot, Néríja fiát; és fölírta Bárúkh Jirmejáhú hazájából mind az Örökkévaló szavait, amelyeket szólt hozzá, könyvtekercsbe.
5 Yǝrǝmiya Baruⱪⱪa tapilap mundaⱪ dedi: — Ɵzüm ⱪamap ⱪoyulƣanmǝn; Pǝrwǝrdigarning ɵyigǝ kiriximgǝ ruhsǝt yoⱪ; lekin ɵzüng berip kirgin;
És megparancsolta Jirmejáhú Bárúkhnak, mondván: Én el vagyok zárva, nem mehetek be az Örökkévaló házába,
6 Pǝrwǝrdigarning ɵyidǝ roza tutⱪan bir künidǝ, sǝn aƣzimdin qiⱪⱪanlirini anglap yazƣan, Pǝrwǝrdigarning bu oram yazmida hatirilǝngǝn sɵzlirini hǝlⱪning ⱪulaⱪliriƣa yǝtküzgin; ⱨǝmmǝ xǝⱨǝrlǝrdin kǝlgǝn Yǝⱨudadikilǝrning ⱪuliⱪiƣimu yǝtküzgin.
Menj be tehát te és olvasd föl a tekercsből, melyet szájamból írtál, az Örökkévaló szavait a nép füle hallatára az Örökkévaló házában a böjt napján; s mind a Jehúdabeliek füle hallatára is, akik a városaikból bejöttek, olvasd föl azokat.
7 Ular bǝlkim Pǝrwǝrdigar aldiƣa dua-tilawitini ⱪilip ⱨǝrbiri ɵzlirining rǝzil yolidin yanarmikin; qünki Pǝrwǝrdigarning bu hǝlⱪⱪǝ agaⱨlandurƣan ƣǝzipi wǝ ⱪǝⱨri dǝⱨxǝtliktur.
Hátha az Örökkévaló elé száll könyörgésük és megtérnek kiki gonosz útjáról, mert nagy a harag és a felindulás, melyet kimondott az Örökkévaló a nép felől.
8 Neriyaning oƣli Baruⱪ Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝr uningƣa tapiliƣinining ⱨǝmmisini ada ⱪilip, Pǝrwǝrdigarning ɵyidǝ Pǝrwǝrdigarning sɵzlirini oⱪup jakarlidi.
És cselekedett Báruch Nérija fia mind aszerint, amint parancsolta neki Jirmejáhú próféta, hogy olvassa a könyvből az Örökkévaló szavait az Örökkévaló házában.
9 Yǝⱨuda padixaⱨi Yosiyaning oƣli Yǝⱨoakim tǝhtkǝ olturƣan bǝxinqi yili toⱪⱪuzinqi ayda xundaⱪ boldiki, barliⱪ Yerusalemdikilǝr ⱨǝmdǝ Yǝⱨuda xǝⱨǝrliridin qiⱪip Yerusalemƣa kǝlgǝn barliⱪ hǝlⱪ üqün, Pǝrwǝrdigar aldida bir mǝzgil roza tutuximiz kerǝk dǝp elan ⱪilindi.
És volt Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának ötödik évében, a kilencedik hónapban, böjtre szólították az Örökkévaló elé az egész népet Jeruzsálemben és az egész népet, mely bejött Jehúda városaiból Jeruzsálembe.
10 Xu waⱪit Baruⱪ Pǝrwǝrdigarning ɵyigǝ kirip, pütükqi Xafanning oƣli Gǝmariyaning ɵyidǝ turup, Yǝrǝmiyaning sɵzlirini barliⱪ hǝlⱪning ⱪuliⱪiƣa yǝtküzüp oⱪudi; bu ɵy Pǝrwǝrdigarning ɵyining yuⱪiriⱪi ⱨoylisidiki «Yengi dǝrwaza»ƣa jaylaxⱪanidi.
Akkor fölolvasta Báruch a könyvből Jirmejáhú szavait az Örökkévaló házában, Gemarjahú, Sáfán fiának, az írónak csarnokában, a felső udvarban, az Örökkévaló háza új kapujának bejáratánál az egész nép füle hallatára.
11 Xafanning nǝwrisi, Gǝmariyaning oƣli Mikaⱨ bolsa yazmidin Pǝrwǝrdigarning sɵzlirining ⱨǝmmisigǝ ⱪulaⱪ saldi.
Midőn meghallotta Mikhájehú, Gemárjáhú Sáfán fiának fia mind az Örökkévaló szavait a könyvből,
12 Andin u padixaⱨning ordisiƣa qüxüp pütükqining ɵyigǝ kiriwidi, mana, ǝmirlǝrning ⱨǝmmisi xu yǝrdǝ olturatti; pütükqi Əlixama, Xemayaning oƣli Delaya, Akborning oƣli Əlnatan, Xafanning oƣli Gǝmariya wǝ Ⱨananiyaning oƣli Zǝdǝkiya ⱪatarliⱪ barliⱪ ǝmirlǝr xu yǝrdǝ olturatti.
elément a király házába, az írónak csarnokába, és íme ott ültek mind a nagyok Elisámá az író, Delájáhú, Semájáhú fia, Élnátán, Akhbór fia, Gemarjáhú, Sáfán fia, Czidkijáhú, Chananjáhú fia és mind a nagyok.
13 Xuning bilǝn Mikaⱨ Baruⱪning sɵzligǝnlirini hǝlⱪning ⱪuliⱪiƣa yǝtküzüp oⱪuƣanda ɵzi angliƣan barliⱪ sɵzlǝrni ularƣa bayan ⱪildi.
És tudtukra adta Mikhájehú mind a szavakat, amelyeket hallott, midőn felolvasott Bárúkh a könyvből a nép füle hallatára.
14 Xuning bilǝn barliⱪ ǝmirlǝr Kuxining ǝwrisi, Xǝlǝmiyaning nǝwrisi, Nǝtaniyaning oƣli Yǝⱨudiyni Baruⱪning yeniƣa ǝwǝtip uningƣa: «Sǝn hǝlⱪning ⱪuliⱪiƣa yǝtküzüp oⱪuƣan oram yazmini ⱪolungƣa elip yenimizƣa kǝl» — dedi. Xuning bilǝn Neriyaning oƣli Baruⱪ oram yazmini ⱪoliƣa elip ularning yeniƣa kǝldi.
Ekkor küldték mind a nagyok Báruchhoz Jehúdít, Netanjáhú fiát, Selemjáhú fiát, húsi fiát, mondván: Azon tekercset, melyből felolvastál a nép füle hallatára, vedd kezedbe és jöjj el. És kezébe vette Bárúkh, Nérija fia a tekercset és elment hozzájuk.
15 Ular uningƣa: «Oltur, uni ⱪuliⱪimizƣa yǝtküzüp oⱪup bǝr» — dedi. Baruⱪ uni ularƣa anglitip oⱪudi.
És szóltak hozzá: Ülj csak le és olvasd azt fel fülünk hallatára. És fölolvasott Bárúkh fülük hallatára.
16 Xundaⱪ boldiki, ular barliⱪ sɵzlǝrni angliƣanda, alaⱪzadǝ bolup bir-birigǝ ⱪarixip: «Bu sɵzlǝrning ⱨǝmmisini padixaⱨⱪa yǝtküzmisǝk bolmaydu» — dedi.
És volt, midőn hallották mind a szavakat, rettegve tekintettek egyik a másikára; és szóltak Báruchhoz: Tudtára kell adnunk a királynak mind e szavakat.
17 Andin Baruⱪtin: «Bizgǝ degin ǝmdi, sǝn bu sɵzlǝrning ⱨǝmmisini ⱪandaⱪ yazding? Ularni Yǝrǝmiyaning ɵz aƣzidin anglidingmu?» — dǝp soridi.
Báruchtól pedig megkérdezték, mondván: Add kérlek tudtunkra. hogyan írtad föl mind a szavakat az ő szájából.
18 Baruⱪ ularƣa: «U bu sɵzlǝrning ⱨǝmmisini ɵz aƣzi bilǝn manga eytti, mǝn oram ⱪǝƣǝzgǝ siyaⱨ bilǝn yazdim» — dedi.
Mondta nekik Báruch: Szájával mondja el nekem mind e szavakat, én pedig fölírom a könyvbe tintával.
19 Əmirlǝr Baruⱪⱪa: «Barƣin, sǝn wǝ Yǝrǝmiya mɵküwelinglar. Ⱪǝyǝrdǝ bolsanglar ⱨeqkimgǝ bildürmǝnglar» — dedi.
És szóltak a nagyok Báruchhoz: Menj, rejtőzzél el, te és Jirmejáhú, hogy senki ne tudja, hol vagytok.
20 Xuning bilǝn ular oram yazmini pütükqi Əlixamaning ɵyigǝ tiⱪip ⱪoyup, ordiƣa kirip padixaⱨning yeniƣa kelip, bu barliⱪ sɵzlǝrni uning ⱪuliⱪiƣa yǝtküzdi.
Erre bementek a királyhoz az udvarba, a tekercset pedig őrizetben hagyták Elisámá írónak csarnokában, és elmondták a király füle hallatára mind a dolgokat.
21 Padixaⱨ Yǝⱨudiyni yazmini elip kelixkǝ ǝwǝtti, u uni Əlixamaning ɵyidin epkǝldi. Yǝⱨudiy uni padixaⱨning ⱪuliⱪiƣa wǝ padixaⱨning yenida turƣan barliⱪ ǝmirlǝrning ⱪulaⱪliriƣa yǝtküzüp oⱪudi.
Ekkor küldte a király Jehúdít, hogy elhozza a tekercset; és elhozta Elisámá írónak csarnokából; és felolvasta Jehúdí a király füle hallatára és mindazon nagyok füle hallatára, akik a király körül álltak.
22 Xu qaƣ toⱪⱪuzinqi ay bolup, padixaⱨ «ⱪixliⱪ ɵy»idǝ olturatti; uning aldidiki oqaⱪta ot ⱪalaⱪliⱪ idi.
A király pedig a téli házban ült a kilencedik hónapban és előtte az üstben égett a, tűz.
23 Xundaⱪ boldiki, Yǝⱨudiy uningdin üq-tɵt sǝⱨipini oⱪuƣanda, padixaⱨ ⱪǝlǝmtiraxi bilǝn bu ⱪismini kesip, yazmining ⱨǝmmisini bir-birlǝp otta kɵyüp yoⱪiƣuqǝ oqaⱪtiki otⱪa taxlidi.
És volt, amint fölolvasott Jehúdí három hasábot vagy négyet, elmetszette az író késével és beledobta, a tűzbe, mely az üstön volt, míg vége lett az egész tekercsnek az üstön levő tűzön.
24 Lekin bu barliⱪ sɵzlǝrni angliƣan padixaⱨ yaki hizmǝtkarlirining ⱨeqⱪaysisi ⱪorⱪmidi, ulardin kiyim-keqǝklirini yirtⱪanlar yoⱪ idi.
És nem rettegtek és nem szaggatták meg ruháikat, a király és mind a szolgái, akik hallották mind a szavakat.
25 Uning üstigǝ Əlnatan, Delaya wǝ Gǝmariyalar padixaⱨtin oram yazmini kɵydürmǝslikini ɵtüngǝnidi, lekin u ularƣa ⱪulaⱪ salmidi.
Elnátán ugyan és Delájáhú és Gemarjáhú kérték a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, de nem hallgatott rájuk.
26 Padixaⱨ bolsa xaⱨzadǝ Yeraⱨmǝǝl, Azriǝlning oƣli Seraya wǝ Abdǝǝlning oƣli Xǝlǝmiyani pütükqi Baruⱪni wǝ Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrni ⱪolƣa elixⱪa ǝwǝtti; lekin Pǝrwǝrdigar ularni yoxurup saⱪlidi.
És megparancsolta, a király Jerachmiélnek, a királyfinak és Szerájáhúnak, Azriél fiának és Sélemjáhúnak, Abdiél fiának, hogy hozzák el Bárúkhot az írót és Jirmejáhút a prófétát; de elrejtette őket az Örökkévaló.
27 Padixaⱨ Baruⱪ Yǝrǝmiyaning aƣzidin anglap yazƣan sɵzlǝrni hatiriligǝn oram yazmini kɵydürüwǝtkǝndin keyin, Pǝrwǝrdigarning sɵzi Yǝrǝmiyaƣa kelip mundaⱪ deyildi: —
És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, miután elégette a király a tekercset és a szavakat, melyeket Báruch Jirmejáhú szájából írt, mondván:
28 Yǝnǝ bir oram ⱪǝƣǝzni elip, uningƣa Yǝⱨuda padixaⱨi Yǝⱨoakim kɵydürüwǝtkǝn birinqi oram yazmida hatirilǝngǝn barliⱪ sɵzlǝrni yazƣin.
Újból végy magadnak más tekercset és írd rá mind az előbbi szavakat, melyek az előbbi tekercsen voltak, amelyet elégetett Jehójákim, Jehúda királya.
29 Wǝ Yǝⱨuda padixaⱨi Yǝⱨoakimƣa mundaⱪ degin: — Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Sǝn bu oram yazmini kɵydürüwǝtting wǝ Mening toƣruluⱪ: Sǝn buningƣa: «Babil padixaⱨi qoⱪum kelip bu zeminni wǝyran ⱪilidu, uningdin ⱨǝm insanni ⱨǝm ⱨaywanni yoⱪitidu» — dǝp yezixⱪa ⱪandaⱪmu petinding?» — deding.
Jehójákímról, Jehúda királyáról pedig mondjad: Így szól az Örökkévaló: te elégetted ezt a tekercset, mondván: miért írtad rá, mondván: el fog jönni Bábel királya és elpusztítja ezt az országot és kiirt belőle embert és állatot!
30 Xunga Pǝrwǝrdigar Yǝⱨuda padixaⱨi Yǝⱨoakim toƣruluⱪ mundaⱪ dǝydu: — Uning nǝslidin Dawutning tǝhtigǝ olturuxⱪa ⱨeq adǝm bolmaydu; uning jǝsiti sirtⱪa taxliwetilip kündüzdǝ issiⱪta, keqidǝ ⱪirawda oquⱪ yatidu.
Azért így szól az Örökkévaló Jehójákímról Jehúda királyáról: nem lesz tőle olyan, aki ül Dávid trónján és hullája odavetve lesz a hőségnek nappal és a fagynak éjjel.
31 Mǝn uning wǝ nǝslining bexiƣa, hizmǝtkarlirining bexiƣa ⱪǝbiⱨlikining jazasini qüxürimǝn; Mǝn ularning üstigǝ, Yerusalemda turuwatⱪanlarning üstigǝ ⱨǝm Yǝⱨudaning adǝmliri üstigǝ Mǝn ularƣa agaⱨlandurƣan barliⱪ külpǝtlǝrni qüxürimǝn; qünki ular Manga ⱨeq ⱪulaⱪ salmiƣan.
És megbüntetem rajta és magzatján és szolgáin a bűnüket, és elhozom rájuk és Jeruzsálem lakóira és Jehúda embereire mindazt a rosszat, amelyet szóltam felőlük, de ők nem hallgattak rá.
32 Xuning bilǝn Yǝrǝmiya baxⱪa bir oram ⱪǝƣǝzni elip Neriyaning oƣli Baruⱪⱪa bǝrdi; u Yǝrǝmiyaning aƣziƣa ⱪarap Yǝⱨuda padixaⱨi Yǝⱨoakim otta kɵydürüwǝtkǝn oram yazmida hatirilǝngǝn ⱨǝmmǝ sɵzlǝrni yazdi; ular bu sɵzlǝrgǝ ohxaydiƣan baxⱪa kɵp sɵzlǝrnimu ⱪoxup yazdi.
Jirmejáhú pedig más tekercset vett és odaadta Báruchnak, Nérijáhú fiának, az írónak és ráírta Jirmejáhú szájából azon könyvnek minden szavait, melyet Jehójákím, Jehúda királya a tűzben elégetett, és még hozzátétetett sok olyan szó, mint amazok.

< Yǝrǝmiya 36 >