Yaritilix 9
1 Huda Nuⱨ bilǝn uning oƣulliriƣa bǝht-bǝrikǝt ata ⱪilip, ularƣa mundaⱪ dedi: — «Silǝr jüplixip kɵpiyip, yǝr yüzini toldurunglar.
És megáldotta Isten Nóét és fiait, és mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a földet.
2 Yǝr yüzidiki barliⱪ janiwarlar, asmandiki barliⱪ ⱪuxlar, barliⱪ yǝr yüzidǝ midirlap yürgüqilǝr wǝ dengizdiki barliⱪ beliⱪlarning ⱨǝmmisi silǝrdin ⱪorⱪup wǝⱨimidǝ bolsun; bular ⱪolunglarƣa tapxurulƣandur.
A tőletek való félelem és rettegés legyen a föld minden állatján és az ég minden madarán, mindenen ami mozog a földön, meg a tenger minden halain. Kezetekbe adattak.
3 Midirlap yüridiƣan ⱨǝrⱪandaⱪ janiwarlar silǝrgǝ ozuⱪ bolidu; Mǝn silǝrgǝ kɵk otyaxlarni bǝrgǝndǝk, bularning ⱨǝmmisini ǝmdi silǝrgǝ bǝrdim.
Minden mozgó lény, amely él, a tietek legyen eledelül; mint a zöld füvet, úgy adtam nektek mindet.
4 Lekin silǝr gɵxni iqidiki jeni, yǝni ⱪeni bilǝn ⱪoxup yemǝslikinglar kerǝk.
De húst lelkével: vérével ne egyetek!
5 Ⱪeninglar, yǝni jeninglardiki ⱪan tɵkülsǝ, Mǝn bǝrⱨǝⱪ uning ⱨesabini alimǝn; ⱨǝrⱪandaⱪ ⱨaywanning ilkidǝ ⱪeninglar bar bolsa Mǝn uningƣa tɵlǝtküzimǝn; insanning ⱪolida bar bolsa, yǝni birsining ⱪolida ɵz ⱪerindixining ⱪeni bar bolsa, Mǝn uningƣa xu ⱪanni tɵlǝtküzimǝn.
És bizony véreteket lelketek szerint számon kérem, minden élőlény kezéből számon kérem azt; és az ember kezéből, mindenki testvérének kezéből számon kérem az ember lelkét.
6 Kimki insanning ⱪenini tɵksǝ, Uning ⱪenimu insan tǝripidin tɵkülidu; Qünki Huda insanni Ɵz sürǝt-obrazida yaratⱪandur.
Aki ember vérét ontja, ember által ontassék annak vére, mert Isten képmására alkotta az embert.
7 Əmdi silǝr, jüplixip kɵpiyip, yǝr yüzidǝ tarilip-tarⱪilip kɵpiyinglar».
Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok rajta.
8 Andin Huda Nuⱨ bilǝn uning oƣulliriƣa sɵz ⱪilip mundaⱪ dedi: — «Mana Ɵzüm silǝr bilǝn wǝ silǝrdin keyin kelidiƣan ǝwladliringlar bilǝn, xundaⱪla silǝr bilǝn billǝ turƣan ⱨǝrbir jan igisi, uqarⱪanatlar, mal-qarwilar, silǝr bilǝn billǝ turƣan yǝr yüzidiki ⱨǝrbir yawayi ⱨaywanlar, kemidin qiⱪⱪanlarning ⱨǝmmisi bilǝn — yǝr yüzidiki ⱨeqbir ⱨaywanni ⱪaldurmay, ular bilǝn Ɵz ǝⱨdǝmni tüzimǝn.
És szólt Isten Nóéhoz, meg fiaihoz, mondván:
Íme, én megkötöm szövetségemet veletek és magzatotokkal utánatok;
és minden élőlénnyel, mely veletek van, madárból, baromból és a föld minden vadjából, mely veletek van, mindazokkal, melyek kijöttek a bárkából, a föld minden vadja szerint.
11 Mǝn silǝr bilǝn xundaⱪ ǝⱨdǝ tüzimǝnki, nǝ barliⱪ ǝt igiliri topan bilǝn yoⱪitilmas, nǝ yǝrni wǝyran ⱪilidiƣan ⱨeqbir topan yǝnǝ kǝlmǝs».
És én megkötöm szövetségemet veletek, hogy ne irtassék ki többé semmi test sem özönvíz által és ne legyen többé özönvíz, hogy megrontsa a földet.
12 Huda yǝnǝ: — «Mǝn Ɵzüm silǝr bilǝn wǝ ⱪexinglardiki ⱨǝmmǝ jan igiliri bilǝn mǝnggülük, yǝni pütkül ǝwladliringlarƣiqǝ bekitkǝn muxu ǝⱨdǝmning bǝlgisi xuki: — Mana, Mǝn Ɵzüm bilǝn yǝrning otturisida bolƣan ǝⱨdining bǝlgisi bolsun dǝp ⱨǝsǝn-ⱨüsinimni bulutlar iqigǝ ⱪoyimǝn;
És mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én helyezek közém és közétek és minden élőlény közé, mely veletek van, örök nemzedékekre.
Ivemet helyeztem, a felhőbe, hogy legyen jeléül a szövetségnek közöttem és a föld között.
14 wǝ xundaⱪ boliduki, Mǝn yǝrning üstigǝ bulutlarni qiⱪarƣinimda, xundaⱪla ⱨǝsǝn-ⱨüsǝn bulutlar iqidǝ ayan bolƣinida, Mǝn silǝr bilǝn ǝt igiliri bolƣan barliⱪ janiwarlar bilǝn tüzgǝn ǝⱨdǝmni yad etimǝn; buningdin keyin sular ⱨǝrgiz ⱨǝmmǝ jandarlarni ⱨalak ⱪilƣuqi topan bolmas.
És lesz, midőn sűrű felhőt borítok a földre és meglátszik az ív a felhőben,
akkor megemlékezem az én szövetségemről, mely van közöttem és köztetek és minden élőlény között minden testből; és nem lesz többé a víz özönné, hogy megrontson minden testet.
16 Ⱨǝsǝn-ⱨüsǝn bulutlar arisida pǝyda bolidu; Mǝn uningƣa ⱪaraymǝn wǝ xuning bilǝn Mǝnki Huda yǝr yüzidiki ǝt igiliri bolƣan barliⱪ janiwarlar bilǝn otturimizda bekitkǝn ǝⱨdǝmni yad etimǝn», — dedi.
És lesz az ív a felhőben és én meglátom azt, hogy megemlékezzem az örök szövetségről, mely van Isten között és minden élőlény között, minden testből, mely a földön van.
17 Huda Nuⱨⱪa yǝnǝ: — «Mana bu Mǝn Ɵzüm bilǝn yǝr yüzidiki barliⱪ ǝt igiliri otturisida bekitkǝn ǝⱨdǝmning nixan-bǝlgisidur», — dedi.
És mondta Isten Nóénak: Ez a jele a szövetségnek, melyet szereztem közöttem és minden test között, mely a földön van.
18 Nuⱨning kemidin qiⱪⱪan oƣulliri Xǝm, Ⱨam wǝ Yafǝt idi. Ⱨam Ⱪanaanning atisi boldi.
És voltak Nóé fiai, akik kimentek a bárkából, Sém, Chom és Jefesz; Chom pedig, ő Kánaán atyja.
19 Bu üqi Nuⱨning oƣulliri bolup, pütkül yǝr yüzigǝ taralƣan aⱨalǝ xularning nǝsil-ǝwladliridur.
Ezek hárman Nóé fiai és ezektől népesült be az egész föld.
20 Nuⱨ teriⱪqiliⱪ ⱪilixⱪa baxlap, bir üzümzarliⱪ bǝrpa ⱪildi.
És Nóé kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett.
21 U uning xarabidin iqip, mǝst bolup ⱪelip, ɵz qediri iqidǝ kiyim-keqǝklirini seliwetip, yalingaq yetip ⱪaldi.
És ivott a borból és megrészegedett és feltakaródzott sátorában.
22 Ⱪanaanning atisi Ⱨam kelip, atisining ǝwritini kɵrüp, sirtⱪa qiⱪip ikki ⱪerindixiƣa eytti.
Midőn meglátta Chom, Kánaán atyja, az ő atyjának meztelenségét, tudtára adta két fivérének, kinn.
23 Xǝm bilǝn Yafǝt ⱪopup yepinjini elip, mürisigǝ artip, kǝyniqǝ mengip kirip, atisining yalingaq bǝdinini yepip ⱪoydi. Ular yüzini aldi tǝrǝpkǝ ⱪilip, atisining yalingaq tenigǝ ⱪarimidi.
És vették Sém és Jefesz a ruhát, rátették kettőjük vállára és mentek háttal fordulva és befödték atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátra fordulva volt és atyjuk meztelenségét nem láttak.
24 Nuⱨ xarabning kǝypidin oyƣinip, kǝnji oƣlining ɵzigǝ nemǝ ⱪilƣinini bilip: —
Midőn Nóé fölébredt borosságából, megtudta, mit tett vele kisebbik fia.
25 Ⱪanaanƣa lǝnǝt bolƣay! U ⱪerindaxlirining ⱪulining ⱪuli bolsun, — dǝp ⱪarƣidi.
És mondta: Átkozott Kánaán, rabszolgája legyen testvéreinek.
26 U yǝnǝ: — Xǝmning Hudasi bolƣan Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-mǝdⱨiyǝ kǝltürülgǝy! Ⱪanaan Xǝmning ⱪuli bolsun.
És mondta: Áldott legyen az Örökkévaló, Sém Istene és Kánaán legyen az ő szolgájuk.
27 Huda Yafǝtni awutⱪay! U Xǝmning qedirlirida turƣay, Ⱪanaan bolsa uning ⱪuli bolƣay! — dedi.
Terjessze ki Isten Jefeszt és lakjék Sém sátraiban; Kánaán pedig legyen az ő szolgájuk.
28 Nuⱨ topandin keyin üq yüz ǝllik yil ɵmür kɵrdi.
És élt Nóé az özönvíz után háromszáz és ötven évig.
29 Bu tǝriⱪidǝ Nuⱨ jǝmiy toⱪⱪuz yüz ǝllik yil kün kɵrüp, alǝmdin ɵtti.
Voltak pedig Nóé összes napjai: kilencszázötven év, azután meghalt.
