< Yaritilix 23 >
1 Saraⱨ bir yüz yigirmǝ yǝttǝ yaxⱪiqǝ ɵmür kɵrdi. Bu Saraⱨning ɵmrining yilliri idi.
Vala pedig Sárának élete száz huszonhét esztendő. Ezek Sára életének esztendei.
2 Saraⱨ Ⱪanaan zeminidiki Kiriat-Arba, yǝni Ⱨebronda wapat boldi. Ibraⱨim berip Saraⱨ üqün matǝm tutup yiƣa-zar ⱪildi.
És meghala Sára Kirját-Arbában azaz Hebronban a Kanaán földén, és beméne Ábrahám, hogy gyászolja Sárát és sirassa őt.
3 Ibraⱨim ɵz mǝrⱨumǝsining yenidin ⱪopup, Ⱨittiylarƣa sɵz ⱪilip:
Felkele azután Ábrahám az ő halottja elől, és szóla a Khéth fiainak, mondván:
4 — Mǝn bolsam aranglarda musapir meⱨman, halas; silǝr ǝmdi aranglardin manga bir yǝrlik beringlar; xuning bilǝn mǝn bu mǝrⱨumǝmni aldimda kɵrünüp turmisun üqün elip berip dǝpnǝ ⱪilay, — dedi.
Idegen és jövevény vagyok közöttetek: Adjatok nékem temetésre való örökséget ti nálatok, hadd temessem el az én halottamat én előlem.
5 Ⱨittiylar Ibraⱨimƣa jawab berip: — I hojam, bizgǝ ⱪulaⱪ salƣayla! Sili arimizda Hudaning bir xaⱨzadisi ⱨesablinila! Arimizdiki ǝng esil yǝrlikni tallap, xu yǝrdǝ mǝrⱨumǝlirini dǝpnǝ ⱪilƣayla! Mǝrⱨumǝlirini dǝpnǝ ⱪilixⱪa ⱨeqⱪaysimiz ɵz yǝrlikini silidin ayimaydu, — dedi.
Felelének pedig a Khéth fiai Ábrahámnak, mondván őnéki:
Hallgass meg minket uram: Istentől való fejedelem vagy te mi közöttünk, a mi temetőhelyeink közűl a mely legtisztességesebb, abba temesd el a te halottadat, közűlünk senki sem tiltja meg tőled az ő temetőhelyét, hogy eltemethesd a te halottadat.
7 Ibraⱨim ornidin turup, u zemindiki hǝlⱪⱪǝ, yǝni Ⱨittiylarƣa tǝzim ⱪilip,
És felkele Ábrahám, és meghajtá magát a földnek népe előtt, a Khéth fiai előtt.
8 ularƣa: — Əgǝr mǝrⱨumǝmning kɵz aldimda turiwǝrmǝsliki üqün, uni elip berip, dǝpnǝ ⱪiliximni rawa kɵrsǝnglar, undaⱪta sɵzümni anglap mening üqün Zoⱨarning oƣli Əfronƣa sɵz ⱪilip,
És szóla ő velök mondván: Ha azt akarjátok, hogy eltemessem az én halottamat én előlem: hallgassatok meg engemet, és esedezzetek én érettem Efron előtt, Czohár fia előtt.
9 uning etizining ayiƣida ɵziningki bolƣan Makpelaⱨning ƣarini manga berixini iltimas ⱪilinglar. U manga buni silǝrning aranglarda gɵristan boluxⱪa toluⱪ nǝrhidǝ bǝrsun, — dedi.
Hogy adja nékem Makpelá barlangját, mely az övé, mely az ő mezejének szélében van: igaz árán adja nékem azt, ti köztetek temetésre való örökségűl.
10 Xu qaƣda Əfron Ⱨittiylar arisida olturatti. Xuning bilǝn ⱨittiyliⱪ Əfron Ⱨittiylarning aldida, yǝni xǝⱨirining dǝrwazisidin kirgüqilǝrning ⱨǝmmisining aldida Ibraⱨimƣa jawab berip: —
Efron pedig űl vala a Khéth fiai között. Felele azért Efron a Khitteus, Ábrahámnak, a Khéth fiainak és mindazoknak hallatára, a kik bemennek vala az ő városának kapuján, mondván:
11 Yoⱪsu, ǝy hojam, manga ⱪulaⱪ salƣayla. Bu etizliⱪni, xundaⱪla uningdiki ƣarni siligǝ berǝy; uni ɵz hǝlⱪim bolƣan adǝmlǝrning aldida siligǝ bǝrdim; ɵz meyitlirini dǝpnǝ ⱪilƣayla, — dedi.
Nem úgy uram, hallgass meg engem: azt a mezőt néked adom, s a barlangot, mely abban van, azt is néked adom, népem fiainak szeme láttára adom azt néked, temesd el halottadat.
12 Andin Ibraⱨim yǝnǝ zemin hǝlⱪi aldida tǝzim ⱪilip,
És meghajtá magát Ábrahám a földnek népe előtt.
13 Xu zemindiki hǝlⱪning ⱪulaⱪliri aldida Əfronƣa: — Iltimasimƣa ⱪulaⱪ salƣayla; mǝn bu etizliⱪning nǝrhi boyiqǝ pul berǝy, uni mǝndin ⱪobul ⱪilƣayla, andin mǝn meyitimni xu yǝrdǝ dǝpnǝ ⱪilay, — dedi.
És szóla Efronhoz a föld népének hallatára, mondván: Ha mégis meghallgatnál engem! megadom a mezőnek árát, fogadd el tőlem; azután eltemetem ott az én halottamat.
14 Əfron Ibraⱨimƣa jawab berip uningƣa:
És felele Efron Ábrahámnak, mondván néki:
15 Əy hojam, manga ⱪulaⱪ salƣayla; tɵt yüz xǝkǝl kümüxkǝ yaraydiƣan bir etizliⱪ, sili bilǝn mening aramda nemǝ idi? Sili meyitlirini dǝpnǝ ⱪilƣayla — dedi.
Uram! hallgass meg engemet; négyszáz ezüst siklusos föld, micsoda az én köztem és te közötted? Csak temesd el a te halottadat.
16 Ibraⱨim Əfronning sɵzigǝ ⱪoxuldi; andin Əfron Ⱨittiylar aldida eytⱪan baⱨani, yǝni xu qaƣdiki soda ɵlqimi boyiqǝ tɵt yüz xǝkǝl kümüxni tarazida tartip bǝrdi.
Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, a melyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendő négyszáz ezüst siklust.
17 Xundaⱪ ⱪilip Mamrǝning udulidiki Makpelaⱨⱪa jaylaxⱪan Əfronning etizliⱪi, yǝni etizliⱪning ɵzi, uningdiki ƣar, xundaⱪla etizliⱪning iqi wǝ ǝtrapidiki barliⱪ dǝrǝhlǝrning ⱨǝmmisi
Így lett Efronnak Makpelában levő mezeje, mely Mamré átellenében van, a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa az egész határban köröskörűl
18 Ⱨittiylarning kɵz aldida Ibraⱨimƣa tapxurulup, [yǝni Əfronning] xǝⱨirining dǝrwazisidin barliⱪ kirgüqilǝrning aldida uning mülki ⱪilip bekitildi.
Ábrahámnak birtoka, a Khéth fiainak, mind azoknak szeme előtt, a kik az ő városának kapuján bemennek vala.
19 Xuningdin keyin Ibraⱨim ayali Saraⱨni Ⱪanaan zeminidiki Mamrǝ (yǝni, Ⱨebron)ning udulidiki Makpelaⱨning etizliⱪining ƣarida dǝpnǝ ⱪildi.
Azután eltemeté Ábrahám az ő feleségét Sárát a Makpelá mezejének barlangjába Mamréval szemben. Ez Hebron a Kanaán földén.
20 Xu tǝriⱪidǝ u etizliⱪ wǝ uningdiki ƣar Ⱨittiylar tǝripidin Ibraⱨimƣa gɵristan boluxⱪa tayin ⱪilindi.
Így erősítteték meg a mező és a benne lévő barlang Ábrahámnak temetésre való örökségűl a Khéth fiaitól.