< Misirdin qiⱪix 33 >

1 Pǝrwǝrdigar Musaƣa mundaⱪ dedi: — Sǝn ornungdin turup, ɵzüng Misir zeminidin elip kǝlgǝn hǝlⱪ bilǝn billǝ muxu yǝrdin ketip: «Mǝn sening nǝslinggǝ uni berimǝn» dǝp ⱪǝsǝm ⱪilip Ibraⱨimƣa, Isⱨaⱪⱪa wǝ Yaⱪupⱪa wǝdǝ ⱪilƣan zeminƣa barƣin.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Menj, vonulj fel innen, te és a nép, melyet felhoztál Egyiptom országából, az országba, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván, magzatodnak adom azt
2 Xuning bilǝn sening aldingda bir Pǝrixtǝ ǝwǝtip, Ⱪanaaniy, Amoriy, Ⱨittiy, Pǝrizziylǝrni, Ⱨiwiy bilǝn Yǝbusiylarni ⱨǝydǝp qiⱪirip,
– küldök előtted angyalt és elűzöm a Kánaánit, az Emórit, a Chittit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit –
3 seni süt bilǝn ⱨǝsǝl eⱪip turidiƣan zeminƣa kǝltürimǝn. Qünki silǝr boyni ⱪattiⱪ bir hǝlⱪ bolƣaqⱪa, yolda silǝrni ⱨalak ⱪiliwǝtmǝslikim üqün, Ɵzüm silǝrning aranglarda bolup, xu [zeminƣa] billǝ qiⱪmaymǝn, — dedi.
a tejjel mézzel folyó országba; mert én nem vonulok fel közepetted, mivel kemény nyakú nép vagy te, hogy meg ne emésszelek az úton.
4 Halayiⱪ bu ⱪattiⱪ sɵzni anglap, ⱪayƣuƣa qɵmüp ⱨeqⱪaysisi ɵz zibu-zinnǝtlirini taⱪimidi.
Midőn a nép hallotta ezt a rossz dolgot, gyászba borultak és nem vette fel senki az ékességét magára.
5 Qünki Pǝrwǝrdigar Musaƣa sɵz ⱪilip: — Sǝn berip Israillarƣa: «[Pǝrwǝrdigar]: — Silǝr boyni ⱪattiⱪ bir hǝlⱪ ikǝnsilǝr; ǝgǝr Mǝn Pǝrwǝrdigar aranglarƣa qiⱪip bir dǝⱪiⱪila tursam, silǝrni yoⱪitiwǝtkǝn bolattim. Əmdi silǝr ɵzünglardiki zibu-zinnǝtlǝrni eliwetinglar; xu qaƣda Mǝn silǝrgǝ nemǝ ⱪilidiƣinimni bilimǝn, dedi», dǝp eytⱪin, — degǝnidi.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Izrael fiainak: Ti kemény nyakú nép vagytok; egy pillanatig ha vonulnék közepetted, megsemmisítenélek. És most vedd le ékességedet magadról, majd tudni fogom, mit cselekedjem veled.
6 Xunga Israillar Ⱨorǝb teƣidin ayrilipla zibu-zinnǝtlirini ɵzliridin eliwǝtti.
És levetették magukról Izrael fiai ékességüket Chóreb hegyétől.
7 Xuning bilǝn Musa ɵz qedirini elip, uni qedirgaⱨning sirtida, qedirgaⱨdin neriraⱪ bir jayƣa tikip, uni «kɵrüxüx qediri» dǝp atidi. Kimki Pǝrwǝrdigarni izdǝp, yol sorimaⱪqi bolsa qedirgaⱨning sirtidiki «kɵrüxüx qediri»ƣa baratti.
Mózes pedig vette a sátort és felvonta a táboron kívül, távol a tábortól és elnevezte gyülekezés sátorának. És volt: Mindenki, aki kereste az Örökkévalót, kiment a gyülekezés sátorához, mely a táboron kívül volt.
8 Xundaⱪ bolattiki, ⱨǝr ⱪetim Musa qedirƣa qiⱪsa, pütkül halayiⱪ ⱪopup, ⱨǝrbiri ɵz qedirining ixikidǝ ɵrǝ turup, Musa qedirƣa kirip bolƣuqǝ uning kǝynidin ⱪarixip turatti.
És volt, midőn Mózes kiment a sátorhoz, felállott az egész nép és megállott kiki az ő sátra bejáratában; és néztek Mózes után, míg nem bement a sátorba.
9 Andin Musa ⱨǝr ⱪetim qedirƣa kirip kǝtsǝ xundaⱪ bolattiki, bulut tüwrüki qüxüp, qedirning kirix eƣizida tohtaytti; xuning bilǝn Pǝrwǝrdigar Musa bilǝn sɵzlixǝtti.
És volt, ahogy Mózes bement a sátorba, leszállott a felhőoszlop és állott a sátor bejáratánál, és beszélt Mózessel.
10 Pütkül halayiⱪ bulut tüwrükining jamaǝt qedirining kirix eƣizida tohtiƣinini kɵrǝtti; uni kɵrginidǝ hǝlⱪning ⱨǝmmisi ⱪopup, ⱨǝrbiri ɵz qedirining ixikidǝ turup sǝjdǝ ⱪilixatti.
Midőn látta az egész nép a felhőoszlopot állni a sátor bejáratán, fölállt az egész nép és leborult kiki az ő sátora bejáratánál.
11 Xu qaƣlarda Pǝrwǝrdigar Musa bilǝn kixilǝr ɵz dost-buradiri bilǝn sɵzlǝxkǝndǝk, yüzmuyüz sɵzlixǝtti. Andin Musa qedirgaⱨƣa yenip kelǝtti; lekin uning hizmǝtkari bolƣan nunning oƣli Yǝxua degǝn yax yigit qedirning iqidin qiⱪmaytti.
Az Örökkévaló pedig beszélt Mózessel színről-színre, amint beszél ember az ő társával; és ő visszatér; a táborba, de szolgája Józsua, Nún fia, az ifjú, nem mozdult a sátorból.
12 Musa Pǝrwǝrdigarƣa mundaⱪ dedi: — Mana, Sǝn daim manga: «Bu hǝlⱪni elip qiⱪⱪin» dǝp kǝlding; lekin Ɵzüng manga: «Mǝn seni ismingni bilip tonuymǝn», wǝ xuningdǝk «Nǝzirim aldida iltipat tapting» degǝn bolsangmu, Sǝn mening bilǝn birgǝ kimni ǝwǝtidiƣiningni manga ayan ⱪilmiding.
És mondta Mózes az Örökkévalónak: Lásd, Te azt mondtad nekem, vezesd fel ezt a népet, de Te nem tudtad velem, hogy kit küldesz velem; Te pedig azt mondtad, megismertelek név szerint és kegyet is találtál szemeimben.
13 Əgǝr mǝn rasttinla nǝziringdǝ iltipat tapⱪan bolsam, ɵzümning Seni tonuxum üqün, nǝziringdǝ iltipat tepiwerixim üqün manga Ɵz yolungni ayan ⱪilƣaysǝn; mana, bu hǝlⱪning Ɵz hǝlⱪing bolƣinini nǝziringdǝ tutⱪaysǝn! — dedi.
Azért most, hogy ha kegyet találtam szemeidben, ismertesd meg velem, kérlek, a Te utaidat, hogy megismerjelek, hogy kegyet találjak szemeidben; és lásd, hogy a Te néped ez a nemzet.
14 U jawab berip: Mǝn Ɵzüm [sǝn] billǝ billǝ berip, sanga aram ata ⱪilimǝn, — dedi.
És (az Örökkévaló) mondta: Magam menjek és szerezzek nyugalmat neked?
15 Musa uningƣa jawabǝn: — Əgǝr Sǝn Ɵzüng [biz] bilǝn billǝ mangmisang, bizni bu yǝrdin qiⱪarmiƣaysǝn;
És mondta neki (Mózes): Ha nem vonulsz magad, ne vigyél fel bennünket innen;
16 qünki, mǝn wǝ hǝlⱪing nǝziringdǝ iltipat tapⱪinimiz nemidin bilinidu? Əjǝba, Ɵzüngning biz bilǝn billǝ mangƣiningdin bilinmǝmdu? Xu sǝwǝbtin mǝn wǝ hǝlⱪing yǝr yüzidiki ⱨǝrbir taipilǝrdin alaⱨidǝ pǝrⱪlǝnmǝmduⱪ?! — dedi.
és vajon mi által ismertessék meg, hogy kegyet találtam szemeidben, én és a Te néped, nemde, ha velünk jársz? És így kitűnünk én és a Te néped minden nép közül, mely a föld színén van.
17 Pǝrwǝrdigar Musaƣa: — Muxu iltijayingnimu ijabǝt ⱪilimǝn; qünki sǝn nǝzirimdǝ iltipat tapting wǝ Mǝn seni ismingni bilip tonuymǝn, dedi.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ezt a dolgot is, amiről szóltál, megteszem, mivelhogy kegyet találtál szemeimben, és megismertelek név szerint.
18 Xuning bilǝn Musa: — Ɵz xan-xǝrpingni manga kɵrsǝtkǝysǝn, — dedi.
Ő pedig mondta: Engedd látnom, kérlek, dicsőségedet!
19 [Pǝrwǝrdigar]: — Ɵzümning pütkül meⱨribanliⱪimni sening kɵz aldingdin ɵtküzimǝn wǝ aldingda «Yaⱨwǝⱨ» degǝn namni jakarlaymǝn. Kimgǝ xapaǝt ⱪilmaⱪqi bolsam xuningƣa xapaǝt kɵrsitimǝn, kimgǝ rǝⱨim-xǝpⱪǝt kɵrsǝtmǝkqi bolsam, xuningƣa rǝⱨim-xǝpⱪǝt kɵrsitimǝn, dedi.
És (az Örökkévaló) mondta: Én elvonulni engedem javamat teelőtted és kiáltom az Örökkévaló nevét előtted; és könyörülök, akin könyörülök és kegyelmezek, akinek kegyelmezek.
20 Pǝrwǝrdigar uningƣa: — Sǝn yüzümni kɵrǝlmǝysǝn; qünki ⱨeq adǝmzat Meni kɵrsǝ tirik ⱪalmaydu, dedi.
És mondta: Nem láthatod színemet, mert nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.
21 Andin Pǝrwǝrdigar: — Mana, yenimda bir jay bardur; sǝn xu yǝrdiki ⱪoram taxning üstidǝ turƣin.
És mondta az Örökkévaló: Íme, egy hely van nálam, állj oda a sziklára!
22 Mening xan-xǝripim ɵtidiƣan waⱪitta, xundaⱪ boliduki, Mǝn seni xu ⱪoram taxning yeriⱪida turƣuzup, Mǝn ɵtüp bolƣuqǝ seni ⱪolum bilǝn yepip turimǝn.
És lesz, ha átvonul dicsőségem, teszlek téged a szikla hasadékába és rád borítom kezemet, míg átvonulok.
23 Andin ⱪolumni tartiwalimǝn; xuning bilǝn sǝn Mening arⱪa tǝripimni kɵrisǝn, lekin yüzüm kɵrünmǝydu, — dedi.
És midőn eltávolítom kezemet, látni fogod hátamat, de színem nem látható.

< Misirdin qiⱪix 33 >