< Amos 6 >

1 I Zionda hatirjǝm olturƣanlar ⱨǝm Samariyǝ teƣiƣa tayinip aman-esǝn yaxiƣanlar! I ǝllǝrning kattisining ǝrbabliri! Israil jǝmǝti silǝrni izdǝp kelidu — — Silǝrning ⱨalinglarƣa way!
Oh a gondatlanok Cziónban és az elbizakodók Sómrón hegyén, a nemzetek elsejének jelesei és a kikhez eljönnek az Izraél házabeliek!
2 [Silǝr hǝlⱪⱪǝ]: — «Kalnǝⱨ xǝⱨirigǝ berip kɵrünglar; Xu yǝrdin «büyük Hamat» xǝⱨirigǝ beringlar, Andin Filistiylǝrning xǝⱨiri Gatⱪa qüxüp beⱪinglar; Bular silǝrning ikki padixaⱨliⱪinglardin ǝwzǝlmu? Ularning qegrisi silǝrningkidin kǝngmu?» — [dǝp mahtinip sɵzlǝysilǝr].
Kelljetek át Kalnéba és lássátok, és menjetek onnan a nagy Chamátba, és szálljatok le a filiszteus Gátba: vajon, jobbak-e eme királyságoknál, avagy nagyobb-e határuk a ti határotoknál?
3 I yaman künni keqiktürmǝkqi bolƣanlar! Silǝr jǝbir-zulumning ⱨɵkümranliⱪini ornitip, uni ɵzünglarƣa yeⱪin ⱪilmaⱪqi bolisilǝr,
Akik tova toljátok a veszedelem napját, de közel hoztátok az erőszak ülését.
4 Pil qixida nǝⱪixlǝngǝn kariwatlar üstidǝ yatisilǝr, Diwanliringlar üstidǝ kerilip yatisilǝr, Pada topidin pahlanlarni, Kala ⱪotanliridin mozayni tallap yǝysilǝr,
Kik ott feküsznek elefántcsont ágyakon és elnyújtóznak nyoszolyáikon, és esznek juhokat a nyájból, meg borjakat a hizlalóból.
5 Qiltar aⱨangiƣa tǝngkǝx ⱪilip eytisilǝr, Dawuttǝk ɵzünglarƣa sazlarni ijad ⱪilisilǝr,
Akik danolnak hárfaszó mellett; mint Dávid, kigondoltak maguknak hangszereket.
6 Xarabni qinilǝp-qinilǝp iqisilǝr, Ɵzünglarƣa sǝrhil mayliⱪ ǝtirlǝrni sürisilǝr, — Biraⱪ kɵnglünglar Yüsüp jǝmǝtining ziyan-zǝhmiti üqün ⱨeq azablanmaydu!
A kik bort isznak tálakból, és az olajok legjavával kenik magukat, mert nem volt fájdalmuk József romlása miatt.
7 Xunga ular tunji ǝsirgǝ qüxkǝnlǝr arisida ǝsirgǝ elinidu; Kerilip yatⱪanlarning ǝyx-ixriti ahirlixidu.
Azért most számkivetésbe mennek a számkivetettek élén és véget ér az elnyújtózók rivalgása.
8 Rǝb Pǝrwǝrdigar Ɵz ⱨayati bilǝn ⱪǝsǝm ⱪilƣanki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda, — Mǝn Yaⱪupning ƣururidin bizar boldum, Uning orda-istiⱨkamliridin nǝprǝtlinimǝn; Mǝn bu xǝⱨǝrni, xundaⱪla uningdiki ⱨǝmmini düxmǝngǝ tǝngla ɵtküzüp berimǝn;
Megesküdött az Úr az Örökkévaló önmagára, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, utálom én Jákób gőgjét és kastélyait gyűlölöm és kiszolgáltatom majd a várost és teljességét.
9 Wǝ ǝmǝlgǝ axuruliduki, Bir ɵydǝ on adǝm bolup ⱪalsa, bu onǝylǝnmu ɵlidu.
És lészen, ha hátramarad tíz ember egy házban, meghalnak.
10 Əgǝr mǝlum bir ɵlgüqining tuƣⱪini, yǝni ɵlgüqining jǝsitini kɵydürüxkǝ mǝs’ul kixi ustihanlarni kɵtürüp ɵydin qiⱪiwetip, ɵy iqidiki yǝnǝ birsidin: — «Ⱪexingda yǝnǝ birsi barmu?» dǝp sorisa, u «Yoⱪ» dǝydu, Andin [tuƣⱪini] yǝnǝ: «Süküt! Pǝrwǝrdigarning namini tilƣa eliximizƣa bolmaydu!» — dǝydu.
S ha fölveszi rokona, s a ki eltakarítja, hogy a csontokat kivigye a házból s azt mondja annak, ki a ház hátulján van: van-e még valaki nálad? – és azt mondja: nincsen! – akkor így szól: csitt, mert nem kell említeni az Örökkévaló nevét!
11 Sǝwǝbi, Pǝrwǝrdigar buyruⱪ qüxüridu, Wǝ qong ɵyni parǝ-parǝ ⱪiliwetidu, Kiqik ɵynimu qak-qekidin yerip qeⱪiwetidu.
Mert íme, az Örökkévaló parancsolja és szétüti a nagy házat darabokká s a kicsi házat roncsokká.
12 Atlar tax üstidǝ qapalamdu? Adǝmlǝr axu yǝrni kalilar bilǝn aƣduralamdu? Biraⱪ silǝr adalǝtni ɵt süyigǝ, Ⱨǝⱪⱪaniyliⱪning mewisini ǝmǝngǝ aylandurƣansilǝr —
Vajon sziklán szaladhatnak-e lovak, avagy szánt-e valaki marhákkal? – hogy méreggé változtattátok a jogot, és az igazság gyümölcsét ürömmé?
13 — Yoⱪ bir nǝrsidin xadlinip kǝtkǝnsilǝr, «Ɵz küqimizgǝ tayinip ⱪudrǝtkǝ igǝ bolƣanmiz» — degǝnsilǝr.
Akik a semminek örülnek, akik mondják: nemde a mi erőnkkel szereztünk magunknak hatalmat!
14 Qünki mana, i Israil jǝmǝti, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda, — Mǝn silǝr bilǝn ⱪarxilixidiƣan bir ǝlni turƣuzimǝn; Ular Hamat xǝⱨirining dawinidin Arabaⱨ eⱪimiƣiqǝ silǝrni harlaydu.
Mert, íme, én támasztok ellenetek, Izraél háza, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, egy nemzetet; majd szorítanak benneteket, Chamnát felől egészen a sivatag patakjáig.

< Amos 6 >