< Samu'il 2 9 >
1 Dawut: Saulning ɵyidin tirik ⱪalƣan birǝrsi barmikin, bar bolsa mǝn Yonatanning ⱨɵrmitidǝ uningƣa xapaǝt kɵrsitǝy? — dedi.
Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonathánért?
2 Əmdi Saulning ailisidiki Ziba degǝn bir hizmǝtkar ⱪalƣanidi. Ular uni Dawutning ⱪexiƣa qaⱪirdi. Kǝlgǝndǝ, padixaⱨ uningdin: Sǝn Zibamu? dǝp soridi. U: Peⱪir mǝn xu! — dedi.
Vala pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te szolgád.
3 Padixaⱨ: Saulning ailisidin birǝrsi tirik ⱪaldimu? Mǝn uningƣa Hudaning xapaitini kɵrsitǝy dǝwatimǝn, — dedi. Ziba padixaⱨⱪa: Yonatanning bir oƣli tirik ⱪaldi; uning ikki puti aⱪsaydu — dedi.
Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.
4 Padixaⱨ uningdin: U ⱪǝyǝrdǝ, dǝp soridi. Ziba padixaⱨⱪa: U Lo-Dibarda, Ammiǝlning oƣli Makirning ɵyidǝ turidu — dedi.
Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.
5 Xunga Dawut padixaⱨ kixi ǝwǝtip uni Lo-Dibardin, Ammiǝlning oƣli Makirning ɵyidin elip kǝldi.
Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá őt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.
6 Saulning nǝwrisi, Yonatanning oƣli Mǝfiboxǝt Dawutning aldiƣa kǝlgǝndǝ, yüzini yǝrgǝ yiⱪip, tǝzim ⱪildi. Dawut: [Sǝn] Mǝfiboxǝtmu? — dǝp qaⱪiriwidi, u: Peⱪir xu! — dǝp jawap ⱪayturdi.
És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tőn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.
7 Dawut uningƣa: Ⱪorⱪmiƣin, atang Yonatan üqün, sanga xapaǝt ⱪilmay ⱪalmaymǝn; bowang Saulning ⱨǝmmǝ yǝr-zeminlirini sanga ⱪayturup berǝy, sǝn ⱨǝmixǝ mening dastihinimdin ƣizalinisǝn — dedi.
Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te nagyatyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.
8 Mǝfiboxǝt tǝzim ⱪilip: Ⱪulung nemǝ idi, mǝndǝk bir ɵlük it aliyliri ⱪǝdirligüdǝk nemǝ idim? — dedi.
Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok?
9 Andin padixaⱨ Saulning hizmǝtkari Zibani qaⱪirip uningƣa: Saulning wǝ pütkül ailisining ⱨǝmmǝ tǝǝlluⱪatini mana mǝn ƣojangning oƣlining ⱪoliƣa bǝrdim.
Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.
10 Sǝn bilǝn oƣulliring wǝ hizmǝtkarliring uning üqün xu zeminda teriⱪqiliⱪ ⱪilip, qiⱪⱪan mǝⱨsulatlirini ƣojangning oƣliƣa yeyixkǝ tapxurunglar. Ƣojangning oƣli Mǝfiboxǝt mǝn bilǝn ⱨǝmixǝ ⱨǝmdastihan bolup ƣizalinidu, — dedi (Zibaning on bǝx oƣli wǝ yigirmǝ hizmǝtkari bar idi).
A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.
11 Ziba padixaⱨⱪa: Ƣojam padixaⱨ ⱪulliriƣa buyruƣanning ⱨǝmmisigǝ kǝminiliri ǝmǝl ⱪilidu, — dedi. Padixaⱨ Dawut [yǝnǝ]: Mǝfiboxǝt bolsa padixaⱨning bir oƣlidǝk dastihinimdin taam yesun — [dedi].
Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.
12 Mǝfiboxǝtning Mika degǝn kiqik bir oƣli bar idi. Zibaning ɵyidǝ turuwatⱪanlarning ⱨǝmmisi Mǝfiboxǝtning hizmǝtkarliri boldi.
Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái valának.
13 Əmdi Mǝfiboxǝt Yerusalemda turatti; qünki u ⱨǝmixǝ padixaⱨning dastihinidin taam yǝp turatti. Uning ikki puti aⱪsaⱪ idi.
Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és ő mind a két lábára sánta vala.