Samu'il 2 6
1 Dawut Israilning arisidin barliⱪ sǝrhil adǝmlǝrni yiƣiwidi, bular ottuz ming qiⱪti.
Összegyűjtött Dávid újból minden ifjat Izraelben: harmincezret.
2 Andin Dawut wǝ uningƣa ǝgǝxkǝnlǝrning ⱨǝmmisi Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪini yɵtkǝp kelix üqün Yǝⱨudadiki Baalaⱨƣa qiⱪti; sanduⱪ [muⱪǝddǝs] nam bilǝn, yǝni kerublarning otturisida olturƣuqi samawiy ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigarning nami bilǝn atalƣanidi.
Fölkelt és elment Dávid meg az egész nép, mely vele volt, Báalé-Jehúdából, hogy onnan fölvigyék az Isten ládáját, amely neveztetett a Névről, az Örökkévalónak, a seregek Urának nevéről, aki a kerubokon székel.
3 Ular Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪini dɵngdǝ olturuxluⱪ Abinadabning ɵyidǝ yengi bir ⱨarwiƣa selip, uni xu yǝrdin elip qiⱪti. Abinadabning oƣulliri Uzzaⱨ bilǝn Aⱨiyo u yengi ⱨarwini ⱨǝydidi.
Rátették az Isten ládáját új szekérre és elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt; Uzza és Achjó pedig, Abínádáb fiai, vezették az új szekeret.
4 Ular ⱨarwini Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪi bilǝn dɵngdǝ olturuxluⱪ Abinadabning ɵyidin elip qiⱪti; Aⱨiyo ǝⱨdǝ sanduⱪining aldida mangdi.
Elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt, Isten ládájával menve; Achjó pedig ment a láda előtt.
5 Dawut bilǝn pütkül Israil jǝmǝtidikilǝr Pǝrwǝrdigarning aldida tǝntǝnǝ ⱪilip küy oⱪup qiltar, tǝmbur, dap, daⱪa-dumbaⱪ wǝ qanglar qelip ussul oynidi.
Dávid pedig és Izrael egész háza játszadoztak az Örökkévaló színe előtt mindenféle ciprusfa hangszereken: hárfákon, lantokon, dobokon, csörgőkön és cimbalmokon.
6 Lekin ular Nakonning haminiƣa kǝlgǝndǝ, kalilar aldiƣa müdürǝp kǝtkǝnliki üqün, Uzzaⱨ ⱪolini sozup Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪini tutiwaldi.
Midőn a Nákhón szérűhöz értek, Uzza odanyúlt Isten ládájához és megfogta, mert megcsúszott a marha.
7 Pǝrwǝrdigarning ƣǝzipi Uzzaⱨⱪa ⱪozƣaldi; u hata ⱪilƣini üqün, uni Huda xu yǝrdǝ urdi. Xuning bilǝn Uzzaⱨ Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪining yeniƣa yiⱪilip ɵldi.
Erre föllobbant az Örökkévaló haragja Uzza ellen, és megverte őt ott Isten a vétség miatt; és meghalt ott az Isten ládája mellett.
8 Lekin Dawut bolsa Pǝrwǝrdigarning Uzzaⱨning tenini bɵskǝnlikigǝ aqqiⱪlandi wǝ u yǝrni «Pǝrǝz-Uzzaⱨ» dǝp atidi; u yǝr bügünki küngiqǝ xundaⱪ atilidu.
És haragjára volt Dávidnak, hogy rést tört az Örökkévaló Uzzán; és elnevezték ama helyet Uzza résének mind e mai napig.
9 U küni Dawut Pǝrwǝrdigardin ⱪorⱪup: Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini ɵzümningkigǝ ⱪaysi yol bilǝn ǝkelǝrmǝn? — dedi.
És megfélemlett Dávid ama napon az Örökkévalótól és mondta: Miképpen jöjjön hozzám az Örökkévaló ládája?
10 Xuning üqün Dawut Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini «Dawut xǝⱨiri»gǝ, ɵziningkigǝ yɵtkǝxni halimidi; Dawut uni elip berip, Gatliⱪ Obǝd-Edomning ɵyidǝ ⱪaldurdi.
Nem akarta tehát Dávid magához vitetni az Örökkévaló ládáját Dávid városába; hanem félre vitette Dávid a Gátbeli Óbéd-Edóm házába.
11 Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪi Gatliⱪ Obǝd-Edomning ɵyidǝ üq ay turdi; Pǝrwǝrdigar Obǝd-Edom wǝ uning pütkül ɵyidikilǝrni bǝrikǝtlidi.
És maradt az Örökkévaló ládája a Gátbeli Óbéd-Edóm házában három hónapig; s megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.
12 Dawut padixaⱨⱪa: — «Pǝrwǝrdigar Ɵz ǝⱨdǝ sanduⱪi wǝjidin Obǝd-Edom wǝ uning barini bǝrikǝtlidi» dǝp eytildi. Xunga Dawut Hudaning ǝⱨdǝ sanduⱪini Obǝd-Edomning ɵyidin elip qiⱪip, huxluⱪ bilǝn Dawutning xǝⱨirigǝ elip kǝldi.
Tudtára adták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindent ami az övé, Isten ládája kedvéért. Erre elment Dávid és fölvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába örvendezés közt.
13 Pǝrwǝrdigarning sanduⱪini kɵtürgǝnlǝr altǝ ⱪǝdǝm mengip, xundaⱪ boldiki, u bir buⱪa bilǝn bir bordaⱪ mozayni ⱪurbanliⱪ ⱪildi.
És volt, amint hat lépést léptek az Örökkévaló ládájának vivői, áldozott egy ökröt és hízlalt barmot.
14 Dawut bolsa kanap ǝfodni kiyip Pǝrwǝrdigarning aldida küqining bariqǝ ussul oynaytti;
Dávid pedig táncolt egész erővel az Örökkévaló színe előtt; Dávid fel volt övezve len-éfóddal.
15 Dawut bilǝn Israilning pütkül jǝmǝti tǝntǝnǝ ⱪilip warⱪirixip, kanay qelixip Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini elip qiⱪiwatatti.
Így vitték föl Dávid és Izrael egész háza az Örökkévaló ládáját riadás és harsonaszó mellett.
16 Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪi Dawutning xǝⱨirigǝ elip kirilginidǝ, Saulning ⱪizi Miⱪal derizidin ⱪarap, Dawut padixaⱨning sǝkrǝp Pǝrwǝrdigarning aldida ussul oynawatⱪanliⱪini kɵrüp, uni ɵz kɵnglidǝ mǝnsitmidi.
Mialatt beért az Örökkévaló ládája Dávid városába, Míkhál, Sául leánya letekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint ugrándozik és táncol az Örökkévaló színe előtt; ekkor lenézte őt szívében.
17 Ular Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini elip kirip, Dawut uning üqün tiktürgǝn qedirning ottursida ⱪoydi. Andin Dawut Pǝrwǝrdigarning aldida kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪ bilǝn inaⱪliⱪ ⱪurbanliⱪlirini sundi.
Bevitték az Örökkévaló ládáját és fölállították a helyére a sátorban, melyet fölvont számára Dávid, és bemutatott Dávid égőáldozatokat az Örökkévaló színe előtt, meg békeáldozatokat.
18 Dawut kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪ bilǝn inaⱪliⱪ ⱪurbanliⱪlirini kǝltürüp bolup, halayiⱪⱪa samawiy ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigarning namida bǝht-bǝrikǝt tilidi.
Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévalónak, a seregek Urának nevében.
19 U pütkül Israil jamaitigǝ, ǝr bilǝn ayallarning ⱨǝrbirigǝ birdin ⱪoturmaq, birdin horma poxkili wǝ birdin üzüm poxkilini tǝⱪsim ⱪilip bǝrdi. Andin hǝlⱪning ⱨǝrbiri ɵz ɵyigǝ yenip kǝtti.
És kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszú szőlőlepényt; erre elment a nép, ki-ki a házába.
20 Dawut ɵz ailisidikilǝrni mubarǝklǝx üqün yenip kǝlgǝndǝ, Saulning ⱪizi Miⱪal uning aldiƣa qiⱪip: Bügün Israilning padixaⱨi ɵzini xunqǝ xǝrǝplik kɵrsǝttimu, ⱪandaⱪ? U huddi pǝs bir adǝmning nomussizlaqǝ ɵzini yalingaqliƣiniƣa ohxax, hizmǝtkarlirining dedǝklirining kɵz aldida ɵzini yalingaqlidi!
És visszatért Dávid, hogy megáldja a házát, ekkor kijött Míkhál, Sául leánya Dávid elejébe és mondta: Mi dicső volt ma Izrael királya, aki mutatkozott ma szolgáinak szolgálóleányai előtt, amint mutatkozni szokott egyike a léháknak.
21 Dawut Miⱪalƣa: Undaⱪ [xadlanƣinim] Pǝrwǝrdigar aldida idi. U atang wǝ uning pütkül jǝmǝtini ɵrüp, meni Pǝrwǝrdigarning hǝlⱪi bolƣan Israil üstigǝ baxlamqi ⱪilip tiklidi. Xunga mǝn Pǝrwǝrdigarning aldida ussul oynaymǝn!
Erre szólt Dávid Míkhálhoz: Az Örökkévaló színe előtt, aki kiválasztott engem inkább, mint atyádat és egész házát, engem rendelvén fejedelmül az Örökkévaló népe fölé, Izrael fölé – ha játszadozom az Örökkévaló színe előtt,
22 Əmǝliyǝttǝ mǝn ɵzümni tehimu ǝrzimǝs ⱪilip, ɵz nǝzirimdǝ ɵzüm tɵwǝn boluxⱪa razimǝn. Lekin sǝn eytⱪan u dedǝklǝrning nǝziridǝ bolsa, ⱨɵrmǝtkǝ sazawǝr bolimǝn — dedi.
úgy hogy még ennél is alázottabbnak látszanám és alacsony volnék szemeimben: a szolgálók előtt, kikről szóltál, mégis dicsőnek látszanám.
23 Saulning ⱪizi Miⱪal bolsa, ɵlidiƣan künigiqǝ bala tuƣmidi.
Míkhálnak, Sául leányának pedig nem volt gyermeke halála napjáig.
