< Tarih-tǝzkirǝ 2 11 >
1 Rǝⱨoboam Yerusalemƣa kelip, Israil bilǝn jǝng ⱪilip padixaⱨliⱪni ɵzigǝ ⱪayturup ǝkilix üqün Yǝⱨuda bilǝn Binyamin jǝmǝtidin bir yüz sǝksǝn ming hillanƣan jǝnggiwar ǝskǝrni toplidi.
Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolczvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izráel ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.
2 Lekin Hudaning sɵzi Hudaning adimi Xemayaƣa kelip: —
Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
3 «Yǝⱨudaning padixaⱨi, Sulaymanning oƣli Rǝⱨoboamƣa, Yǝⱨuda bilǝn Binyamindiki Israillarƣa sɵz ⱪilip: —
Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izráelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
4 «Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Ⱨujumƣa qiⱪmanglar, ⱪerindaxliringlar bilǝn jǝng ⱪilmanglar; ⱨǝrbiringlar ɵz ɵyünglarƣa ⱪaytip ketinglar; qünki bu ix Mǝndindur», degin» — deyildi. Wǝ ular Pǝrwǝrdigarning sɵzlirigǝ ⱪulaⱪ saldi, Yǝroboamƣa ⱨujum ⱪilixtin yandi.
Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének a helyett, hogy Jeroboám ellen mennének.
5 Rǝⱨoboam Yerusalemda turatti, wǝ Yǝⱨudada ⱪorƣanliⱪ xǝⱨǝrlǝrni salƣuzƣanidi.
Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában.
6 U Bǝyt-Lǝⱨǝm, Etam, Tǝkoa,
Így megépíté Bethlehemet, Etámot és Tékoát,
7 Bǝyt-Zur, Sokoⱨ, Adullam,
Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
9 Adorayim, Laⱪix, Azikaⱨ,
Adoráimot, Lákist és Azekát,
10 Zoraⱨ, Ayjalon, Ⱨebronni yasatti; bularning ⱨǝmmisi ⱪorƣanliⱪ xǝⱨǝrlǝr bolup, Yǝⱨuda wǝ Binyaminning zeminida idi.
Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erős városok valának Júdában és Benjáminban.
11 U barliⱪ ⱪǝl’ǝ-ⱪorƣanlarni mustǝⱨkǝmlidi wǝ ularda sǝrdarlarni tǝyinlidi, zapas axliⱪ, may wǝ xarablarni tǝyyarlidi.
És mikor megerősítette ez erősségeket, helyezett azokba előljárókat és szerze tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
12 U yǝnǝ ⱨǝrⱪaysi xǝⱨǝrlǝrni kɵpligǝn ⱪalⱪan wǝ nǝyzilǝr bilǝn ⱪorallandurup, alamǝt mustǝⱨkǝmliwǝtti. Yǝⱨuda bilǝn Binyamin uning tǝripidǝ turatti.
És mindenik városban szerze paizsokat és kopjákat, és rendkivül megerősíté azokat. És az övé lőn Júda és Benjámin.
13 Pütkül Israilda turuwatⱪan kaⱨinlar bilǝn Lawiylar ⱪaysi yurtta bolmisun uning tǝripidǝ turatti.
Továbbá a papok és a Léviták, a kik az egész Izráelben valának, ő hozzá csatlakozának minden ő határukból;
14 Qünki Yǝroboam bilǝn uning oƣulliri Lawiylarni qǝtkǝ ⱪeⱪip, ularning Pǝrwǝrdigarning hizmitidǝ bolup kaⱨinliⱪ ɵtküzüxini qǝkligǝnliki üqün, ular ɵzlirining otlaⱪliri wǝ mal-mülkini taxlap Yǝⱨuda zeminƣa wǝ Yerusalemƣa kelixkǝnidi
Mert a Léviták elhagyták az ő faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiűzte vala őket Jeroboám és az ő fiai, hogy az Úrnak ne szolgálnának.
15 (qünki Yǝroboam «yuⱪiri jaylar»diki hizmǝt üqün «tekǝ ilaⱨliri» wǝ ɵzi yasiƣan mozay mǝbudlirining ⱪulluⱪida boluxⱪa ɵzi üqün kaⱨinlarni tǝyinligǝnidi).
És rendele magának papokat a magaslatokhoz, a bakokhoz és a borjúkhoz, a melyeket csináltatott vala.
16 Wǝ bu [Lawiylarƣa] ǝgixip, Israilning ⱨǝmmǝ ⱪǝbililiridin kɵnglidǝ Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigarni seƣinip-izdǝxkǝ iradǝ tikligǝnlǝr ata-bowilirining Hudasi bolƣan Pǝrwǝrdigarƣa ⱪurbanliⱪ ⱪilix üqün Yerusalemƣa kelixti.
És utánuk Izráel minden nemzetségei közül azok, a kik szívök szerint keresték az Urat, Izráelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az ő atyáik Istenének.
17 Xundaⱪ ⱪilip ular Yǝⱨuda padixaⱨliⱪining küqini axurup, Sulaymanning oƣli Rǝⱨoboamni üq yil küqlǝndürdi; qünki [Yǝⱨudadikilǝr] üq yil Dawutning wǝ Sulaymanning yolida mangƣanidi.
És megerősíték Júda országát, és megerősíték Roboámot, a Salamon fiát három esztendeig; mert három esztendeig járának Dávidnak és Salamonnak útján.
18 Rǝⱨoboam Maⱨalatni ǝmrigǝ aldi. Maⱨalat Dawutning oƣli Yǝrimotning ⱪizi; uning anisi Yǝssǝning oƣli Eliabning ⱪizi Abiⱨayil idi.
És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát és Abihailt, Eliábnak, az Isai fiának leányát,
19 Maⱨalattin Rǝⱨoboamƣa Yǝux, Xemariya wǝ Zaⱨam degǝn oƣullar tɵrǝldi.
A ki szüle néki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
20 Keyinki waⱪitlarda Rǝⱨoboam yǝnǝ Abxalomning [nǝwrǝ] ⱪizi Maakaⱨni ǝmrigǝ aldi; u uningƣa Abiya, Attay, Ziza wǝ Xelomitlarni tuƣup bǝrdi.
És ő utána vevé Maakát, az Absolon leányát, a ki szülé néki Abiját, Attait, Zizát és Selómitot.
21 Rǝⱨoboam Abxalomning [nǝwrǝ] ⱪizi Maakaⱨni ǝmrigǝ alƣan barliⱪ ayalliri wǝ kenizǝkliridin bǝkrǝk sɵyǝtti; qünki u jǝmiy on sǝkkiz ayal wǝ atmix kenizǝkni ǝmrigǝ alƣan; u jǝmiy yigirmǝ sǝkkiz oƣul, atmix ⱪiz pǝrzǝnt kɵrgǝn.
Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolcz felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolcz fiút és hatvan leányt.
22 Rǝⱨoboam Maakaⱨdin bolƣan oƣli Abiyani ⱪerindaxliri iqidǝ ⱨǝmmidin qong xaⱨzadǝ ⱪilip tiklidi, qünki u uni padixaⱨliⱪⱪa waris ⱪilmaⱪqi idi.
És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette testvérei között vezérré és előljáróvá, mert őt akará királylyá tenni.
23 Rǝⱨoboam aⱪilanilik bilǝn ix kɵrüp, oƣullirini Yǝⱨudaning barliⱪ zeminliri wǝ Binyaminning barliⱪ zeminliridiki barliⱪ ⱪorƣanliⱪ xǝⱨǝrlǝrgǝ orunlaxturup, ularni naⱨayiti kɵp zapas ozuⱪ-tülük bilǝn tǝminlidi; u yǝnǝ ularƣa nurƣun hotun elip bǝrdi.
És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerősített városokba, a kiknek bőségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.