Samu'il 1 9
1 Binyamin ⱪǝbilisidin Kix atliⱪ bir kixi bar idi. U Abiǝlning oƣli, Abiǝl Zerorning oƣli, Zeror Bikoratning oƣli, Bikorat Afiyaning oƣli idi; Afiya bolsa Binyaminliⱪ idi. U ɵzi batur wǝ dɵlǝtmǝn kixi idi.
Volt egy ember Benjáminból, neve Kis, Abíél fia, Czerór fia, Bekhórat fia, Afíach fia, egy Benjáminbeli ember fia, derék vitéz.
2 Kixning Saul isimlik, esil wǝ huxhuy bir oƣli bar idi. Israillar arisida uningdin qirayliⱪ adǝm yoⱪ idi; u xundaⱪ egiz boyluⱪ ǝr idiki, hǝlⱪning ⱨǝrⱪandiⱪi uning mürisigimu kǝlmǝytti.
Annak volt egy fia, neve Sául, ifjú és szép és nem volt senki Izrael fiai közül szebb nálánál: vállától feljebb magasabb volt az egész népnél.
3 Saulning atisi kixning exǝkliri yitip kǝtkǝnidi. Buning bilǝn Kix oƣli Saulƣa: — Sǝn hizmǝtkarlardin birini ɵzüng bilǝn billǝ elip, exǝklǝrni tepip kǝlgin, dedi.
Elvesztek Kisnek, Sául atyjának szamarai; ekkor szólt Kis Sáulhoz az ő fiához: Vegyél csak magaddal egyet a legények közül, és kelj föl, menj, keresd a szamarakat.
4 Ular berip Əfraim edirliⱪidin ɵtüp, Xalixaⱨ zeminini kezip, ularni izdǝp tapalmidi; ular Xaalim zeminidinmu ɵtti, exǝklǝr u yǝrdimu yoⱪ idi. Andin Binyamin zeminini kezip ɵtti, ularni yǝnǝ tapalmidi.
Bejárta Efraim hegységét, bejárta Sálísa vidékét, de nem találták; bejárták Sáalim vidékét, de nem voltak meg; bejárták Benjámin vidékét, de nem találták.
5 Ular Zuf zeminiƣa yǝtkǝndǝ Saul ɵzi bilǝn kǝlgǝn hizmǝtkariƣa: — Bolǝ, ɵygǝ yanayli; bolmisa atam exǝklǝrdin ǝnsirmǝy, ǝksiqǝ bizning ƣemimizni yǝp ketǝrmiki, dedi.
Czúf vidékére értek, akkor azt mondta Sául a legényének, aki vele volt: Gyere, hadd térünk vissza, nehogy atyám, fölhagyván a szamarakkal, miattunk aggódjék.
6 Lekin u uningƣa: — Mana, bu xǝⱨǝrdǝ Hudaning bir adimi bar. U mɵⱨtǝrǝm bir adǝm, ⱨǝr nemǝ desǝ ǝmǝlgǝ axmay ⱪalmaydu. Əmdi u yǝrgǝ barayli; u bizgǝ baridiƣan yolimizni kɵrsitip ⱪoyarmikin, dedi.
Mondta neki: Íme, kérlek, Istennek egy embere van a városban, és a férfiú tisztelni való, minden, amit beszél, be is következik; most hát, menjünk oda, talán tudtunkra adja azon utunkat, melyre menjünk.
7 Xunga Saul hizmǝtkariƣa: — Lekin uning yeniƣa barsaⱪ u kixigǝ nemǝ berimiz? Qünki hurjunlirimizda nan tügǝp ⱪaldi, ⱪolimizda Hudaning adimigǝ bǝrgüdǝk sowƣitimiz yoⱪ. Yenimizda yǝnǝ nemǝ bar? — dedi.
Erre mondta Sául a legényének: Ám menjünk, de mit vigyünk a férfiúnak? Bizony a kenyér kifogyott edényeinkből, ajándék pedig nincs, hogy vigyünk az Isten emberének; mi van nálunk?
8 Hizmǝtkar Saulƣa jawab berip: — Mana ⱪolumda qarǝk xǝkǝl kümüx bar. Mangidiƣan yolimizni dǝp bǝrsun, Hudaning adimigǝ xuni berǝy, dedi
Továbbra is felelt a legény Sáulnak és mondta: Íme, van kezemben egy negyed sékel ezüst; majd adom az Isten emberének, és tudtunkra adja utunkat.
9 (burun Israilda bir adǝm Hudadin yol sorimaⱪqi bolsa: — Kelinglar, aldin kɵrgüqining ⱪexiƣa barayli, dǝytti. Ⱨazir «pǝyƣǝmbǝr» degǝnni ɵtkǝn zamanda «aldin kɵrgüqi» dǝytti).
Azelőtt Izraelben így szólt az ember, mikor ment Istent kérdezni: Gyertek, hadd megyünk a látóhoz! Mert a mai prófétát nevezték azelőtt látónak.
10 Saul hizmǝtkariƣa: — Mǝsliⱨǝting yahxi boldi. Biz mangayli, dedi. Xuning bilǝn ular Hudaning adimi turƣan xǝⱨǝrgǝ bardi.
És mondta Sául a legényének: Jó a beszéded, gyere, hadd megyünk. És mentek a városba, ahol volt az Isten embere.
11 Ular xǝⱨǝrgǝ qiⱪidiƣan yolda ketiwatⱪanda, su tartⱪili qiⱪⱪan birnǝqqǝ ⱪizƣa uqridi wǝ ulardin: — Aldin kɵrgüqi muxu yǝrdimu? — dǝp soridi.
Épen fölmentek a város hágóján, amidőn találtak leányokat, kik kijöttek vizet meríteni; mondták nekik: Itt van-e a látó?
12 Ular jawab berip: — Xundaⱪ. Mana u aldinglarda turidu; tez beringlar, qünki halayiⱪ bügün [xǝⱨǝrning] yuⱪiri jayida ⱪurbanliⱪ ⱪilmaⱪqi, xunga u bügün xǝⱨǝrgǝ kirdi.
Feleltek nekik és mondták: Itt van, íme előtted; siess most, mert ma jött a városba, mert áldozása van ma a népnek a magaslaton.
13 U [ⱪurbanliⱪtin] yeyixkǝ tehi yuⱪiri jayƣa qiⱪmay turupla, silǝr uning bilǝn xǝⱨǝrdǝ uqrixisilǝr. Hǝlⱪ u kǝlmigüqǝ taam yemǝydu, qünki u awwal ⱪurbanliⱪni bǝrikǝtlǝydu; andin qaⱪirilƣan meⱨmanlar taamƣa eƣiz tegidu. Ⱨazir qiⱪinglar, qünki bu dǝl uni tapⱪili bolidiƣan waⱪit, dedi.
Mihelyt bementek a városba, azonnal megtaláljátok őt, mielőtt fölmegy a magaslatra étkezni, mert nem étkezik a nép, míg ő el nem jön, mivel ő áldja meg az áldozatot, azután étkeznek a meghívottak; most hát menjetek fel, mert őt – ez idő szerint megtaláljátok őt.
14 Ular xǝⱨǝrgǝ qiⱪip xǝⱨǝr mǝrkizigǝ kǝlgǝndǝ, mana Samuil yuⱪiri jayƣa qiⱪixⱪa ularƣa ⱪarap keliwatatti.
És fölmentek a városba; éppen a város közepére értek, s íme Sámuel jött eléjük, hogy fölmenjen a magaslatra.
15 Pǝrwǝrdigar Saul kelixtin bir kün ilgiri Samuilƣa:
Az Örökkévaló pedig kinyilatkoztatta volt Sámuel füleibe, egy nappal Sául jötte előtt, mondván:
16 — Ətǝ muxu waⱪitlarda Mǝn yeningƣa Binyamin zeminidin bir adǝmni ǝwǝtimǝn. Sǝn uni Mening hǝlⱪim Israilning üstigǝ ǝmir boluxⱪa mǝsiⱨ ⱪilƣin. U Mening hǝlⱪimni Filistiylǝrning ⱪolidin ⱪutⱪuzidu. Qünki Mening hǝlⱪimning pǝryadi Manga yǝtkini üqün ularƣa iltipat bilǝn ⱪaridim, — dedi.
Holnap, ilyen időben, küldök hozzád egy férfiút Benjámin országából: azt kenjed föl fejedelemnek Izrael népem fölé, hogy megsegítse népemet a filiszteusok kezéből; mert láttam népemet, mivel eljutott hozzám kiáltása.
17 Samuil Saulni kɵrgǝndǝ Pǝrwǝrdigar uningƣa: — Mana, Mǝn sanga sɵz ⱪilƣan adǝm muxudur. Bu adǝm Mening hǝlⱪimning üstidǝ sǝltǝnǝt ⱪilidu, dǝp izⱨar ⱪildi.
Sámuel pedig meglátta Sáult, s megszólította az Örökkévaló: Íme a férfiú, kiről szóltam hozzád, ez fog; uralkodni népemen.
18 Saul dǝrwazida turƣan Samuilning ⱪexiƣa berip: Silidin soray, aldin kɵrgüqining ɵyi nǝdǝ, dǝp soridi.
S odalépett Sául Sámuelhez a kapuban és mondta: Mondd meg nekem, kérlek, merre van a látó háza?
19 Samuil Saulƣa: — Aldin kɵrgüqi mǝn ɵzüm xu. Mǝndin awwal yuⱪiri jayƣa qiⱪⱪin. Bügün silǝr mǝn bilǝn taam yǝysilǝr; ǝtǝ seni uzutup qiⱪⱪanda, kɵnglüngdiki ⱨǝrbir ixlarni sanga dǝp berǝy, — dǝp jawab bǝrdi.
Felelt Sámuel Sáulnak és mondta: Én vagyok a látó; menj föl előttem a magaslatra és étkezzetek ma velem; majd elbocsátlak reggel és mindent, ami szívedben van, megmondok neked.
20 Əmma üq kün burun yitip kǝtkǝn exǝklǝrdin bolsa, ǝndixǝ ⱪilmiƣin; ular tepildi. Əmdi Israilning ⱨǝmmǝ arzusi kimgǝ mayil? Sanga wǝ atangning pütkül jǝmǝtigǝ ǝmǝsmu? — dedi.
A szamarakra pedig, melyek elvesztek ma harmadnapja ne fordítsd rájuk szívedet, mert megtaláltattak; kié is Izrael minden gyönyörűsége, nemde tiéd és atyád egész házáé?
21 Saul jawab berip: — Mǝn Israil ⱪǝbililiri iqidiki ǝng kiqik ⱪǝbilǝ bolƣan Binyamindin, jǝmǝtimmu Binyamin ⱪǝbilisi iqidiki ǝng kiqiki tursa? Nemǝ üqün bu sɵzlǝrni manga dǝyla? — dedi.
Felelt Sául és mondta: Nem vagyok-e Benjáminbeli, legkisebbjeiből Izrael törzseinek, családom pedig a legcsekélyebb Benjámin törzsének minden családjai közül; miért beszéltél hát hozzám ilyen dolgot!
22 Samuil bolsa Saulni wǝ hizmǝtkarini baxlap, meⱨmanhana ɵyigǝ kirdi wǝ ularni qaⱪirilƣanlarning arisida tɵrdǝ olturƣuzdi. Ular ottuzqǝ adǝm idi.
Ekkor vette Sámuel Sáult és legényét és bevezette őket a terembe; s adott nekik helyet a meghívottak élén, voltak pedig mintegy harminc ember.
23 Samuil axpǝzgǝ: — Mǝn saⱪlap ⱪoyƣin dǝp, sanga tapxurƣan ⱨeliⱪi taamni elip kǝlgin, dedi.
És mondta Sámuel a szakácsnak: Add ide azt a részt, melyet adtam neked, melyről szóltam hozzád: tedd azt el magadnál.
24 Xuning bilǝn axpǝz saⱪlap ⱪoyƣan qong ajritilƣan ⱪolni elip Saulning aldiƣa ⱪoydi. Samuil: — Mana, [sanga] saⱪlap ⱪoyulƣini xudur! Uni aldingƣa elip yegin; qünki u mǝn hǝlⱪni qaⱪirƣan qeƣimda atayin sanga atap elip ⱪoyƣandin tartip bu bekitilgǝn waⱪitⱪiqǝ saⱪlandi, dedi. Xuning bilǝn u küni Saul bilǝn Samuil tamaⱪta billǝ boldi.
És levette a szakács a combot és ami rajta volt és odatette Sául elé és mondta: Íme ami megmaradt, tedd magad elé, egyél, mert azon meghatározott időre tartatott számodra, melyről mondtam: meghívom a népet. És evett Sául Sámuellel ama napon.
25 Ular yuⱪiri jaydin qüxüp xǝⱨǝrgǝ kirdi, [Samuil] ɵgzidǝ Saul bilǝn sɵzlǝxti.
Erre lementek a magaslatról a városba; és beszélt Sáullal a háztetőn.
26 Ətisi tang xǝⱨǝrdǝ orundin turƣanda Samuil Saulni ɵgzidin qaⱪirip: — Ornungdin tur, mǝn seni uzutup ⱪoyay, dedi. Saul orundin turdi wǝ ikkisi billǝ qiⱪti, — ⱨǝm u Samuil bilǝn billǝ koqiƣa qiⱪti.
Korán fölkeltek, és volt a hajnal feljöttekor, fölszólt Sámuel Sáulhoz a háztetőre, mondván: Kelj fel, hogy elbocsássalak! Fölkelt Sául és kimentek ketten, ő meg Sámuel, az utcára.
27 Ular xǝⱨǝrning ayiƣiƣa ketiwatⱪanda, Samuil Saulƣa: Hizmǝtkarƣa aldimizda mangƣaq turƣin, dǝp buyruƣin, dedi. U xundaⱪ ⱪildi. Andin Samuil: — Sǝn turup tur, Pǝrwǝrdigarning sɵz-kalamini sanga yǝtküzǝy, dedi.
Ők leértek a város végére és Sámuel szólt Sáulhoz: Mondd a legénynek, hogy menjen előre – és előre ment – te pedig állj meg ezennel, s majd hallatom veled az Isten igéjét.
