Zebur 73
1 Asaf yazghan küy: — Derweqe Xuda Israilgha, Qelbi sap bolghanlargha méhribandur;
Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
2 Lékin özüm bolsam, putliship yiqilip chüshüshke tasla qaldim; Ayaghlirim téyilip ketkili qil qaldi;
De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3 Chünki rezillerning ronaq tapqanliqini körüp, Hakawurlargha heset qildim;
Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
4 Chünki ular ölümide azablar tartmaydu, Eksiche téni mezmut we saghlam turidu.
Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
5 Ular insan’gha xas japani körmeydu, Yaki xeqlerdek balayi’apetke uchrimaydu.
A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6 Shunga meghrurluq marjandek ulargha ésilidu, Zorluq-zomigerlik tondek ulargha chaplishidu.
Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
7 Ular semrip ketkenlikidin közliri tompiyip chiqti; Ularning qelbidiki xiyaletler heddidin éship kétidu.
A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8 Bashqilarni mesxire qilip zeherlik sözleydu; Halini üstün qilip diwinip, doq qilidu.
Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9 Ular aghzini pelekke qoyidu, Ularning tilliri yer yüzini kézip yüridu.
Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10 Shunga [Xudaning] xelqi mushulargha mayil bolup, Ularning dégenlirini su ichkendek axirighiche ichip: —
Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
11 «Tengri qandaq bileleytti?», «Hemmidin Aliy Bolghuchida bilim barmu?» — deydu.
És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12 Mana bular rezillerdur; Ular bu dunyada rahet-paraghetni köridu, Bayliqlarni toplaydu.
Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
13 «Ah, heqiqeten bikardin-bikar könglümni paklanduruptimen, Gunahsiz turup qolumni artuqche yuyup keptimen;
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 Bikargha kün boyi japa chékiptimen; Shundimu her seherde [wijdanning] eyibige uchrap keldim!».
Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15 Biraq men: — «Bundaq [désem], Bu dewrdiki perzentliringge asiyliq qilghan bolmamdimen?» — dédim.
Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16 Ularni kallamdin ötküzey désem, Közümge shundaq éghir köründi.
Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17 Tengrining muqeddes jaylirigha kirgüche shundaq oylidim; Kirgendila [yamanlarning] aqiwitini chüshendim.
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18 Derweqe Sen ularni téyilghaq yerlerge orunlashturisen, Ularni yiqitip pare-pare qiliwétisen.
Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
19 Ular közni yumup achquchila shunche parakende bolidu, Dehshetler ularni bésip yoqitidu!
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20 Sen i Reb, chüshtin oyghan’ghandek oyghinip, Ornungdin turup ularning siyaqini közge ilmaysen.
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
21 Yüreklirim qaynap, Ichlirim sanjilghandek bolghan chaghda,
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22 Özümni héchnéme bilmeydighan bir hamaqet, Aldingda bir haywan ikenlikimni bilip yettim.
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23 Halbuki, men hemishe Sen bilen bille; Sen méni ong qolumdin tutup yöliding;
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24 Öz nesiheting bilen méni yétekleysen, Shan-sheripngni namayan qilghandin kéyin, Axirida Sen méni özüngge qobul qilisen.
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
25 Ershte Sendin bashqa méning kimim bar? Yer yüzide bolsa Sendin bashqa héchkimge intizar emesmen.
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26 Etlirim hem qelbim zeiplishidu, Lékin Xuda qelbimdiki qoram tash hem menggülük nésiwemdur!
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27 Chünki mana, Sendin yiraq turghanlar halak bolidu; Wapasizliq qilghan pahishe ayaldek Sendin waz kechkenlerning herbirini yoqitisen.
Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
28 Biraq men üchün, Xudagha yéqinlishish ewzeldur! Uning barliq qilghan ishlirini jakarlash üchün, Reb Perwerdigarni tayanchim qildim.
De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
